– A szabadidős aktivitások között a kerékpározás a legnépszerűbb. Hétvégenként sok család kerekedik fel, hogy túrázzon az egyik legkedveltebb célpont, a Velencei-tó körül. Mit tud ígérni nekik?
– Röviden új, biztonságos és összefüggő kerékpárút-hálózatot ígérek nekik, de hadd fejtsem ki ezt bővebben is. Szerencsés időszakban vagyunk, mert a családok érzékelhetően több pénzt tudnak költeni a szabadidejük minőségi eltöltésére. Az aktív kikapcsolódás és ezen belül a kerékpározás fejlesztésére jelentős forrásokat tudunk biztosítani. Az elmúlt tíz évben már sok helyütt pályáztak bicikliút építésére, de ezek elsősorban a munkába járást szolgálják a településeken. Mivel nem volt koordináció, ezek a pályák nem képeznek összefüggő hálózatot. Kormányhatározat már 2011-ben született arról, hogy ki kell építeni a Budapest–Rajka- és a Budapest–Balaton-vonalat, valamint fel kell újítani a Balaton-kört, de a végrehajtás akadozott. Emellett a biztonságosabb kerekezés érdekében kidolgoztunk egy KRESZ-módosító csomagot.
– Mekkora bővüléssel számolhatunk?
– Az elsődleges feladat, hogy egy átjárható, turisztikai szempontból értelmes hálózattá szervezzük a kerékpárutakat. Nem feltétlenül csak újak építésére kell gondolni, mert ha megnézzük Ausztriát, ott a biciklizésre kijelölték a mezőgazdasági, a gátakon futó, az erdészeti és kisebb forgalmú utakat is. Több mint ezer kilométer erdei és vízügyi vonalat tervezünk kitáblázni az idén a kerekezők számára. Tavaly már átadtuk a Pannonhalma–Csesznek–Zirc–Veszprém–Balatonfüred-pályát, valamint elkészült a Fertődről Keszthelyre vezető útvonal. Ezeken a területeken egy komplett kört is végig lehet tekerni. A Tisza-tónál is hamarosan kezdődik az építkezés Tiszafüred és Poroszló között, s bezárul a kör. Az igényt mutatja, hogy amint lezárták a gáton futó utat az átmenő forgalom elől, egy év alatt 20 ezerről 31 ezerre nőtt a kerékpárosok száma. Természetesen szükség van új pályák építésére is. Ebben az évben soha nem látott összegből, 30 milliárd forintból lehet megvalósítani kerékpárutakat, és további jó hír, hogy a Magyar Közút átveszi a külterületi vonalak működtetését.
– Mit mutatnak a nemzetközi tapasztalatok, a tudatosan kezelt kerékpárút-hálózat mennyire vonzza a helyi vállalkozásokat?
– Nemzetközi tanulmányok azt írják: a kerékpáros turizmus nagyobb pénzt mozgat meg, mint a hajós, és folyamatosan nő az aktív kikapcsolódás szerepe. Ha valaki végigmegy a Duna menti bicikliúton, akkor láthatja, hogy Passau és Bécs között több ezer család él nagyon jól a kerékpárosokból. Az osztrák fővárosba közel négyszázezren tekernek a folyó mentén. Ha Budapestig folytatnák ezt az utat, akkor biztos, hogy hatalmas lenne rajta a forgalom, és rövid időn belül megjelennének a szolgáltatások is. A Balatoni Bringakörön vagy a Fertő tó körül már most is rengetegen kerekeznek, s vannak ott szervizek, kölcsönzők, pihenők, biciklisbarát szállások. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerékpározással kapcsolatos fejlesztéseket nagyon gyorsan megtalálják a bringások, ezt követően a „szolgáltatások” is.
– A fiatalokat mivel lehet rávenni arra, hogy minél aktívabban töltsék el a hétvégéket vagy a szabadságot?
– Ez a kérdés otthon is minden hétvégén felmerül. Négy fiam van, és tudom, hogy elképesztően jó játékok vannak az okostelefonon vagy a számítógépen. Ezekkel kell versenyezni. Az élmény- és kalandturizmus fejlesztésének így az a célja, hogy a gyerekek felálljanak a képernyő elől, s közvetlenül, valódi élményeken keresztül szeressék meg a természetet, valamint a testmozgást. Ezért újult meg az országos kékkör, de a vasalt utak, a via ferraták is a kalandvágyókat célozzák meg. 2010 óta három helyen – Cseszneken, a Cuha völgyében és Tatabányán – épültek ilyen pályák, s a következő években újabb tíz helyszínen szeretnénk továbbiakat építeni. A barlangászat szintén jól szólítja meg ezt a korosztályt. Kilenc barlang újult meg komoly beruházások révén, de országszerte negyven látogatható. Azonkívül támogatjuk a sípályák, a négy évszakos felvonók fejlesztését. Mátraszentistvánban, Eplényben látható, hogy óriási igény van erre is. Ezek a lehetőségek olyan élményeket kínálnak, amelyek versenyképesek lehetnek az okostelefonok játékaival.
– Nehezen lép túl az ember a generációs élményein, márpedig a Másfél millió lépés Magyarországon rajongótábora mind a mai napig megvan. Kérdés, járják-e a természetet.
– Ha volt mostanában a kéktúrán, tapasztalhatta, hogy szemmel láthatóan egyre többen járják az erdőket. Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években teljes egészében megújult az országos kékkör. Kilátók, erdei szállások, pihenőhelyek, információs táblák teszik vonzóbbá a természetjárást. Pár esztendő alatt több mint száz erdei szálláshely újult meg, renováltuk ezeket. Vannak közöttük puritánabb kulcsosházak és kiválóan felszerelt épületek is. Harmincnyolc új kilátót hoztak létre és további 31-et korszerűsítettek. A kisvasutaknál egyszerűsítettük a szabályozást, és tízmilliárd forintot biztosítunk a rendbehozatalukra. Ebben az évben már nyolcvanezer gyereket várnak az erdei iskolák, ahol játékosan ismerkedhetnek meg az élővilággal. Békés, szelíd folyóvizeink kifejezetten alkalmasak a vízitúrázásra, ma az ebben rejlő lehetőségeink töredékét használjuk ki. A Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel ezért kétszáz vízitúra-megállóhelyet újítunk meg, kikötőhelyek, mosdók, szállások épülnek. Hazánk európai szinten jegyzett vízitúra-paradicsom lehet. Felértékelődik majd, hogy ez egy biztonságos ország, és néhány éven belül a hazai fiataloké mellett a külföldi turisták száma is megsokszorozódhat. Összefoglalva: a természetjárás trendivé tételéhez megfelelő minőségű szolgáltatás, vonzó programok sora és természetesen jó marketing szükséges. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy jó úton indultunk el.
– A mai negyvenes korosztálynak még vannak kellemes emlékei a hajdani vándortáborokról. A mozgalom idővel elhalt; miképpen szervezték újjá?
– Az infrastruktúra kiépítése mellett fontos a szemléletformálás is, különösen a fiatalabbaknál. Ezért indítottuk újra a vándortáborozást. Ezeket a programokat megszervezni rengeteg munkát jelentett a pedagógusoknak. Civil szervezetekkel gyalogos, vízi és kerékpáros vándortábor-útvonalakat építettünk ki, ahol biztosítjuk a szállást, az étkezést, a programokat, az orvosi ellátást, mindezt 21 ezer forintért. Az útvonalak igazán kalandosnak ígérkeznek, a gyerekek az ország legszebb részeit ismerhetik meg. Esténként pedig különleges szállásaik lesznek katonai sátorban, padláson, tornateremben, turistaházban. A Testnevelési Egyetemmel közösen akkreditált képzést hirdettünk, és a vándortábor-vezetők tisztességes díjazásban részesülnek. Az érdeklődés nagy, gyorsan fogynak az időpontok, a Vandortabor.hu-n lehet további információkat találni.
A negyvenes-ötvenes korosztálynak jó emlékei vannak még az olimpiai ötpróbáról is, amelyet szintén újragondoltunk. Ugyanúgy, mint régen, túrázással, futással, úszással, kerékpározással, evezéssel, valamint ez évtől már triatlonnal is lehet pontokat gyűjteni. A baseballsapka, -póló, -hátizsák után fődíjként megszerezhető a tokiói olimpia magyar melegítője. Mindössze 60 pontot kell ezért összegyűjteni; egy Balaton-átúszás, egy félmaraton vagy 100 km országúti kerékpározás 4 pontot ér. Már 11 ezren gyűjtik a pontokat, erre az idén 120 rendezvényen lesz lehetőség.
– Mit tart a leginnovatívabb fejlesztésüknek?
– A Magyar Kajak-Kenu Szövetség azzal keresett meg, hogy építsünk egy mesterséges raftingpályát az Alföldön. Először azt hittem, viccelnek, de nem. Ötméteres vízszintkülönbségre már komoly pályákat építettek Európában, nálunk Kisköre alkalmas lehet erre. A pálya nehézsége a vízhozammal és a duzzasztással szabályozható, így ez is vonzó turisztikai attrakció lehet, amely a Tisza-tó idegenforgalmát is megdobja. Sok gyerek biztosan nagy nyomást helyez majd a szüleire annak érdekében, hogy menjenek ide raftingolni. A legnagyobb hatású projektünk a nyaralóhajózás beindítása a Felső-Tiszán. Ma már 14 európai országban működnek ezek a jogosítvány nélkül vezethető vízi járművek, amelyekben aludni is lehet, és ha kiépítjük a kikötőket, szolgáltatásokat, akkor a felső-tiszai turizmus képe teljesen átalakul. A jövő évben a Mahart húsz nyaralóhajójával szeretnénk indulni, de bízunk abban, hogy a vállalkozások is meglátják az ebben rejlő potenciált, és tíz esztendő múlva akár 200-300 ilyen vízi jármű fogadhatja a turistákat… Hiszek abban, hogy ha ezek az aktív turisztikai fejlesztések megvalósulnak, akkor hazánk egy jobb életminőségű, boldogabb, élhetőbb országgá válik.
NÉVJEGY
1967-ben született
Matematika-fizika szakos tanári diplomája van
4 fiú édesapja
Hobbija: teljesítménytúrák kerékpárral, korábban Londonból is hazabiciklizett, és kerékpárral hódította meg a Grossglocknert, de síoktatói végzettsége is van
Kedvenc régiója a Zemplén
