SZAKKÉPZÉSI REFORM
Keresletvezérelt oktatás a versenyképesebb gazdaságért – valahogy így lehet összefoglalni a szakképzés megújítását célzó, első körben már jóváhagyott kormányzati terveket. Minderről konkrét koncepció is született. Ez a Szakképzés 4.0 elnevezésű, átfogó stratégia, melyet az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére, osztrák mintára dolgoztak ki, a következő időszakban pedig a végrehajtás részleteinek a kidolgozásán, a szükséges források biztosításán és a jogalkotási teendőkön van a sor. Információink szerint a kormány úgy számol, hogy a jövőre kezdődő tanévben már az új szisztéma szerint működik majd az eddig is sokat változott szakképzési rendszer, ráadásul az érintett tanárok fizetésemelésre is számíthatnak. Legalábbis ez a cél.
A tervek szerint a szakgimnáziumokat ötéves technikumok váltják fel, a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjban részesül, a duális képzésben pedig munkajövedelmet kaphatnak a fiatalok.
A témafelelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak ugyanakkor rögtön egy álhírt is tisztáznia kellett. Miután a Népszava azt írta, hogy a stratégia nyomán a kormány az érintett intézményekben tizenhatról tizenhét évre növelné a tankötelezettséget, közölték: erről nincsen szó. A tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből – írták.
A megújulás szükségességében ugyanakkor nincs vita, hiszen azt a kormány sem tagadja, hogy hiány van a jól képzett szakemberekből. A probléma csupán az, hogy nemcsak a jelenlegi szükségleteket kell kielégíteni, hanem a jövőbelieket is. Márpedig azt senki sem tudja pontosan, milyen lesz a gazdaság, illetve a technológiai fejlettség mondjuk tíz-húsz év múlva. Ezért fontos a rugalmasság, erre a stratégia is törekszik.
Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár egy interjúban ennek kapcsán kiemelte: a tankönyvek újraírása helyett a digitális tananyagok fejlesztésére van szükség. Azért is jobb megoldás ez, mert ilyen eszközök használatával „sokkal gyorsabban tudunk reagálni a nagyon gyorsan változó környezetünkre”.
Emellett az iskolákban csökkentenék a szakmák számát, mert így jobban fel lehet készíteni az oktatási intézményeket arra, hogy elmélyültebben oktassák az ágazati kompetenciákat. Az új struktúra a felsőoktatásba való továbblépést is segítené, legalábbis a kormányzati elképzelések szerint. Újdonság még többek között, hogy vállalati szakemberek, mérnökök óraadóként adhatják tovább a gyakorlatban megszerzett tudásukat, továbbá bevezetik az úgynevezett műhelyiskola lehetőségét is.
Eközben már dolgoznak, illetve irányítják a gazdálkodást a kancellárok a szakképzési centrumokban. Az új szereplő a felsőoktatásban már bevált: a kormány szerint milliárdokban mérhető megtakarítást hozott az ágazatnak. Ez a cél a szintén 2010 után kialakított, a helyi gazdasággal való kapcsolat erősítésével indokolt központok esetében. A szaktárca szerint a pályázati úton kiválasztott kancellárok az intézmények menedzserszemléletű működtetését biztosítják, „a szakmai tevékenységet gazdasági eszközökkel támogatják”. Vagyis a rendszer bevezetése a közpénzekkel való felelős, átlátható és elszámoltatható gazdálkodásra is garanciát jelent. A 41 központból eddig 39-ben kezdett kancellár, két helyen nem volt eredményes a pályáztatás.
