Egy új kutatás szerint a magyar lakosság csaknem fele (47 százaléka) nem tartja betegségnek a szerencsejáték-addikciót. „Maguk a betegek is gyakran úgy vélekednek magukról, hogy jellembeli hiányosságaik vannak, akaratgyengék, ezért nem fordulnak segítségért” – mondja Figeczki Tamás, az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa, a Játék határokkal elnevezésű program szakmai vezetője. Szerinte szükséges annak tudatosítása, hogy ez egy betegség, amelyet kezeltetni kell. Amúgy – a fentiek ellenére – arra a kérdésre, hogy a környezetükben lévő szerencsejáték-függőnek szüksége lenne-e a leszokáshoz szakember segítségére, a megkérdezettek közel 90 százaléka válaszolt igennel. A Szerencsejáték Zrt. és az Ökumenikus Segélyszervezet 2017 márciusában, 1000 fő részvételével készült közös kutatását azzal a céllal végeztették el, hogy megtudják: az érintettek tisztában vannak-e azzal, hová kell fordulni segítségért. „Mint kiderült, bár a témában a megkérdezettek 61 százaléka vallotta magát tájékozottnak, csak 21 százalékuk tudott olyan helyet említeni, ahol segíthetnek” – mondta Tordy Zsuzsanna, a Szerencsejáték Zrt. sajtófőnöke. A válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy a témában információs pontokat kell létrehozni. Ez utóbbival egészült ki ugyanis a segélyszervezet és az elmúlt években többször is felelős játékszervezői minősítést elnyerő Szerencsejáték Zrt. 2012 óta tartó közös programja, a Játék határokkal.
A megelőzésre utaznak
A szervezők hét nagyvárosban alakítottak ki olyan információs pontokat, ahol hasznos tájékoztatást adnak az érintetteknek és a családtagoknak. Figeczki Tamás kifejtette: céljuk az érintettek és a számukra segítséget jelentő ellátóhelyek közötti közvetítés. Az öt éve tartó program egyébként a társadalom legveszélyeztetettebb korosztályára, a fiatalokra koncentrál. „Sokkal kockázatvállalóbbak, szeretnek mindent kipróbálni, és a nagyobb nyeremények reménye még hívogatóbb a számukra. Az esetleges nyerés például zárójelbe teheti a jövőjükkel kapcsolatos kérdéseiket, a karriert, a tanulást” – magyarázta a segélyszervezet szakértője. Eddig összesen 6 település 14 oktatási intézményének 36 osztálya, illetve 1100 tanulója kapcsolódott be a folyamatba. A prevenciós programelem keretében közel ötszáz osztályfőnöki órát, illetve klubfoglalkozást tartottak, négy kortárssegítő képzést, két nyári tábort szerveztek.
A lejtő alja
Szakértők szerint akkor beszélünk szerencsejáték-függőségről, ha már nem a játékos dominál, hanem a játék. Ilyenkor a többi addiktív szokás esetében tapasztaltnál komolyabb következményekkel is lehet számolni, hiszen a függés közvetlenül hat a játékos anyagi helyzetére, kapcsolataira. Figeczki kérdésünkre elmondta, hogy a függő személy tudatát a játék határozza meg – egyébként feszült, stresszes, megnyugvást csak a szerencsejáték hoz számára. Ha veszít, azért játszik újra, hogy visszanyerje előbb a veszteségét, majd a kölcsönkért pénzt, s így egy ördögi körbe kerül, amelynek a vége az adósságok felhalmozása, akár generációk által felhalmozott vagyonok elvesztése, a teljes pénzügyi válság, esetleg köztörvényes bűncselekmények elkövetése is. Ennek ellenére, mint fentebb írtuk, a szerencsejáték-addikciót az említett kutatás megkérdezettjeinek csak az 53 százaléka ítélte betegségnek, a függőségek közt pedig – az alkohol-, a drog-, a nikotindependencia után – a negyedik helyre sorolták. Az első jelek megjelenésekor a használat zavarairól beszélünk, ekkor még nem kell feltétlenül függőnek tekinteni az illetőt, de a növekvő „fogyasztás” mindenképp aggodalomra ad okot. Ilyenkor általában megjelenik az a törekvés is az egyén részéről, hogy ugyan szeretné mérsékelni a játékfogyasztását, de már nem tudja. Egy egyszerű teszt elvégzésével (amelyben egyebek közt olyan kérdés van, hogy hazudtunk-e már a szokásainkról) tisztázhatjuk, veszélyeztetettek vagyunk-e. „A gyógyulás felé vezető úton fontos momentum, hogy az alany elismerje a függést és akarjon rajta változtatni” – véli a szakértő.
Rizikócsoportok
Magyarországon a lakosság 1,3 százaléka szerencsejáték-függő, ám az érintettek aránya 3 százalékra is felkúszik, ha a patológiás – tehát a kóros, súlyos függőségben élő – és a problémás játékosokat egyaránt figyelembe vesszük. Utóbbiak egyik jellemzője, hogy például elhanyagolják a munkájukat a játék miatt. Mindezen túl érdemes kiemelni, hogy a lakosok 17 százaléka sorolható a veszélyességi kategóriába. A férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, esetükben kétszer gyakrabban fordul elő a szerencsejáték-addikció. Szintén fokozza a kockázatot, ha valaki fiatal, kisebbségi, alacsony státuszú csoporthoz tartozik, esetleg pszichiátriai beteg vagy elítélt. Veszélyeztetettebbek az egyéb addikciókkal, például droggal és alkohollal élők, a kaszinókban dolgozók és még inkább azok, akik egyszerre több csoportba is beletartoznak. Idesorolhatjuk még a jómódú nyugdíjasokat is, akik nem tudnak mit kezdeni a hirtelen felszabadult idővel. Minél több tényező van egyszerre jelen, annál inkább növekszik a függővé válás kockázata.
Kaszinó és lóverseny
Egy a közelmúltban, 8000 fős mintán elvégzett felmérés alapján elmondható: a magyarok szerint leginkább attól jó egy játék, hogy szórakoztatja a résztvevőket, illetve kikapcsolódást jelent számukra. „Habár megjelenik, de spontán módon kevésbé kötődik a jó játékhoz a szerencse és a nyeremény. Konkrétan rákérdezve azonban a válaszadók mintegy ötöde számára ezek elválaszthatatlan tulajdonságai a jó játéknak” – fogalmazott lapunknak Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója. A felmérésből az is kiderült, hogy a szerencsejátékok közül a legtöbben a kaszinót (a megkérdezettek 42 százaléka) és a lóversenyfogadást (32 százalék) ítélik el, míg a legkevésbé elutasítottak között ott találjuk a számsorsjátékokat és a kaparós sorsjegyeket. „A játékokat a válaszadók 40 százaléka az alapján ítélte el, hogy függőséget okozhatnak, míg 23 százalékuk azért, mert túl sokat költenek rájuk az emberek” – tette hozzá Székely Levente.
Kockázatos játékok
A felelős játékszervezési ismeretek a Szerencsejáték Zrt. minden munkatársa és értékesítő partnere képzési programjában szerepelnek. Egyébként nemcsak az egyén, de maga a játék is besorolható a kevésbé kockázatos vagy inkább veszélyeztető kategóriába. Az egyik szempont az, hogy milyen gyakorisággal lehet újra játszani: a nyereség vagy veszteség után azonnal megvásárolható-e az újabb „kör”, vagy várni kell az eredményekre. Nagyobb kockázatúak azok a játékok, ahol az alany változtathatja a tét összegét, és a részvétel elérhetősége könnyű. Kiemelten kockázatosak azok a játékok is, ahol előre programozott módon jelennek meg a nyerésközeli élmények, így a „majdnem nyertem” érzését kölcsönzik az illetőnek. „A tervezés és fejlesztés során kockázatelemző szoftvert alkalmazunk, amely a játékainkat veszélyességük szempontjából osztályozza, így jól tudjuk, hogy például még a TippmixPro is, amelyet online lehet játszani, csak közepesen kockázatos. A lottó az alacsony kockázatú kategóriába került, azaz zöld minősítést kapott – mondja Tordy Zsuzsanna. – Ez azt jelenti, hogy nem vált ki függőséget a játékosban, hiszen a játék megvásárlása és lefolyása időben és térben is elkülönül egymástól.” Nem így van ez más játékoknál, mint például egy – nem általuk üzemeltetett – online kaszinó esetében, ahol azonnal és sokszor ellenőrizetlenül lehet sokat, mértéktelenül játszani.
Önkorlátozás és önuralom
Éppen emiatt az online termékeknél például a Szerencsejáték Zrt. már 2010-ben önkorlátozási lehetőségeket vezetett be. „A játékosnak esélyt adunk arra, hogy szabályozza, mennyi pénzt akar elkölteni egy nap, egy héten vagy egy hónapban, s ha ezt már túllépné, a rendszer figyelmezteti, majd letiltja” – mondja a sajtófőnök. Mint elmondta, egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel. „Ez azt jelzi, hogy egyre több a felelős játékos” – tette hozzá Tordy Zsuzsanna. Tapasztalataik szerint az online fogadásban részt vevők szívesen fogadták az időkontrollt is, hiszen sokszor belefeledkezhetnek a játékba, így viszont bizonyos időközönként a rendszer figyelmeztet az idő múlására. „A függőség soha nem szüntethető meg teljesen, csak tünetmentessé tehető” – mondják szakértők. „Önsegítő csoportok és teljes odafigyelés arra, hogy valaki ne essen vissza – ez a kulcsa annak, hogy akár örökre megszabaduljon az illető a legerősebb függéstől is. Visszaesések mindig lehetnek, de nem szabad, hogy teljesen visszaforduljon a beteg. Nagy a szerepe a családnak, a barátoknak az értő segítségnyújtásban” – fogalmaz Figeczki Tamás. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a hazai piac sajátossága, hogy dinamikusan növekszik a bukmékeri fogadások, a gyorsabb ritmusú játékok és a sorsjegyek forgalma. A legkevésbé kockázatos hagyományos lottók iránti kereslet a megnyerhető összeggel arányosan nő. A nyereményhalmozódással párhuzamosan azok is próbára teszik a szerencséjüket, akik nem játszanak heti rendszerességgel. Egy héten nagyjából 3,5 millió alapjátékot adnak le a fogyasztók, átlagosan 2-3 alapjátékkal hódolva Fortunának. Árbevétel és népszerűség tekintetében is a Szerencsejáték Zrt. top 3 terméke a Tippmix, az ötös lottó és a kaparós sorsjegyek.
MIBŐL VEHETI ÉSZRE, HA VALAKI JÁTÉKFÜGGŐ?
10+1 intő jel
- 1. Elhanyagolja feladatait, kötelességeit.
- 2. Feszült, nyugtalan, ha nem játszhat.
- 3. Gondolatai folyamatosan a játék körül forognak.
- 4. Egyre több pénzt kell kockáztatnia, hogy elérje a kívánt izgalmat.
- 5. Azért játszik, hogy elfeledje a problémáit, megszabaduljon a rossz hangulattól.
- 6. Újra és újra játszik, hogy visszanyerje elveszített pénzét.
- 7. Hazudik a környezetének a tartozásairól, és arról is, mennyit játszik.
- 8. Többszöri kísérlet ellenére sem tudja abbahagyni vagy mérsékelni a játékot.
- 9. Kölcsönkér, hogy enyhíteni tudjon a függősége miatti reménytelen anyagi helyzetén.
- 10. Akár lop és csal is, hogy pénzhez jusson a játék érdekében.
- +1: Kockára teszi az állását és a családi kapcsolatait is azért, hogy játszhasson.
