A magyar anyukák és apukák részéről a nyári szünet megtervezése bravúros logisztikai és komoly stressztűrő képességeket igényel. Két negyvenes szülőnek össze tud jönni annyi szabadság, hogy – ha felváltva is, de – tudnak vigyázni gyerekükre az ötvenöt napos szünidő alatt. Mivel a fiatalabbak ennyi szabadnapot képtelenek kigazdálkodni, bevethető és strapabíró nagyszülő híján végső megoldásként a nyári táborokhoz fordulnak. A körkérdésünkre választ adó szülők elmondták: már májusban megkezdik a nyaralás tervezését, sakkoznak az időpontokkal és a költségekkel. Noha erre az időszakra az óvodák nem zárnak be – központi ügyelet fogadja a gyerekeket –, az óvónők rendszeresen célozgatnak arra, hogy ez a megoldás mennyire nem jó a kicsiknek. Bár valószínűleg még mindig jobb gyerektársaságban játszani, mint a fáradt nagymamával egész nap a tévét nézni. Az óvodákban már anyák napján megtartják az évzárókat, ez pedig diszkrét jelzés arra, hogy vége a hivatalos tanévnek. Egy budapesti anyuka azt mesélte lapunknak, hogy a „saját” óvodájukra tetőcsere vár, így a nyár folyamán a gyerekek más kerületi intézménybe kerülnek át, de folyamatosan azzal nyomasztják őket, hogy aki teheti, oldja meg az elhelyezést.
Hol van jó helyen a gyerek?
A kisiskolások szülei elsősorban táborokban gondolkodnak, hiszen a famílián kívüli elhelyezés érdekében hazánkban még ritkán állnak össze a baráti családok – ami Írországban egyébként nagyon népszerű felügyeleti forma –, hogy a sajátjuk mellett mások gyerekeire is vigyázzanak. A magyar kormány a táboroztatás támogatásában jelentős szerepet vállal bármelyik más európai országhoz viszonyítva is, a többféle konstrukcióban működő Erzsébet-táborokhoz hasonló példát máshol nemigen találunk. Az Erzsébet napközis táborra az iskoláknak pályázniuk kell, siker esetén napi száz forintba kerül a lurkók elhelyezése. A rászoruló gyerekek pedig – ezerforintos napidíj ellenében – hat napot tölthetnek el Zánkán és Fonyódligeten, az élménytáborokban. A gyógyulótáborokban speciális nevelési igényű, fogyatékkal, veleszületett szív-, illetve reumatikus betegséggel élő, daganatos betegségekből gyógyuló, étkezési zavarokkal küzdő, valamint siket és nagyothalló kicsik nyaralnak. Ilyen jelentős támogatást egyetlen környező ország állama sem nyújt, de nyugat-európai adatközlőink sem jeleztek hasonlót.
Külföldön nehezebb
Szlovéniában az óvodák nyáron is nyitva tartanak, ám a tízhetes szünet idején a kisiskolások foglalkoztatását az állam csak részben támogatja. A muravidéki magyar gyerekek helyzete egy picit kedvezőbb, hiszen igénybe tudják venni a magyar állam által támogatott helyi lehetőségeket, illetve az anyaországi táborokat is. A horvátországi óvodák – a romániaiakhoz hasonlóan – maguk dönthetnek a nyári nyitvatartásról, de a legtöbb helyen június közepén bezárnak. Mivel ezen országok kormányai csak nagyon ritkán biztosítanak ingyenes táborokat, a szülőknek keményen fel van adva a lecke. Érdekes módon az ukrajnai óvodákban hivatalosan nincs is nyári szünet, az iskolák az idén tíz hétre zárják be a kapuikat. Léteznek ugyan gyermeküdültetéssel foglalkozó táborok, ám a kéthetes időtartam ára sokaknak megfizethetetlen. Mivel a kárpátaljai magyarok nyolcvan százaléka falun él, az ott élő családok számára könnyebb megoldásokat találni erre az időszakra. Persze a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMP) is aktív: a különböző vetélkedőkön jól teljesítő diákok nyári táborokon vehetnek részt. Tavaly nyáron pedig az Erzsébet-program keretében több mint háromezer kárpátaljai magyar gyerek tölthetett egy hetet a Balaton partján. Az ukrán állam csak a szociálisan rászorulók üdültetését támogatja, a helyi önkormányzatok ingyenes nyári napközis táborokat működtetnek az iskolák bázisán. Nyugat-Európában jellemzően hat-nyolc hét a szünet, ezt könnyebben meg is oldják a szülők. Egy Hollandiában élő anyuka beszámolója szerint náluk másfél hónap szünetet biztosítanak a gyerekeknek, de van napközi erre az időre is. A nyári szünidő nyolc hét az alapiskolákban, a középiskolai tanítás viszont május végén befejeződik. A finnek kilenc hét pihenővel és számos napközis táborozási lehetőséggel gazdálkodhatnak.
Hosszú szünet
A vakáció hazánkban olyannyira hosszú, hogy korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még a megkurtításának a gondolatával is kacérkodott. Nem mellékes az sem, hogy a hosszabb tanév valószínűleg csökkentené a jelenlegi feszített tempót is. Ugyanakkor a Pedagógusok Szakszervezete szerint ez nem jelent megoldást. Galló Istvánné elnök úgy véli, a szünet átrendezése nem küszöböli ki a túlterhelés problémáját. A döntés több okból várat magára: a hazai iskolaépületeket nem nyári használatra tervezték, emellett azzal is számolni kell, hogy egy ilyen komoly paradigmaváltást a társadalom is nehezen emésztene meg. Ellenérvként szintén elhangzott: a családok nyáron tudnak együtt lenni, bár a rövidebb szünet ezt sem zárná ki. A hosszú vakációra komoly táboroztatási üzletág települt, szerteágazó témákban kínálnak nyári szórakoztatást és felügyeletet a családoknak. Az egyhetes napközis táborok ára napi három étkezéssel átlagosan huszonötezer forint, de ha valaki extra tartalmakat keres, például programozást, legóépítést, annak akár a dupláját is ki kell fizetni. Egy balatoni ottalvós angol tábor hatvanezer forintba is fájhat, de ennek a feléért meg lehet úszni a bakonyi kalandtábort – viszont a csapat maga főz és mosogat. Nagyon sokféle sporttábor közül választhatnak az érdeklődők, de kínálnak kézműves, történelmi, irodalmi, színjátszó táborokat is azoknak, akik szeretik, ha a lazítás mellett azért értelmes dolgok is történnek a nyári szünetben.