Felejt a gyerek a szünetben

Társadalom
A nyári szünetben pihenniük kellene a gyerekeknek, de vajon mennyit felejtenek az év közben megszerzett tudásból? Sok szülőt aggaszt a kérdés, kell-e gyötörni az iskolásokat. Mások előremenekülnek és fejlesztőtáborok sorát finanszírozzák, hogy előnyre tegyen szert a poronty.

Nem felejt el se írni, se olvasni az elsős – mondják a szakemberek, miközben a szülőt leveri a víz, amikor visszakérdez a hétéves július végén, hogyan is kell írni a „zö” betűt. A szep-tember eleji felmérők azt mutatják, van felejtés, kinél több, kinél kevesebb. A kutatók szerint a hátrányos helyzetű gyerekeket sokkal jobban fenyegeti, hogy kiesik a fejükből a tananyag. Azokban a családokban, ahol folyik tudásátadás, a szülők magyaráznak, tanítják a csemetét, ott megmarad, sőt bővül a tudás. A szakértők azt mondják, hogy a legnagyobb veszteséget a matematikatudás szenvedi el. Első 

osztályosok esetén hétszázalékos, a második év után már duplaannyi a veszteség. A jó hír az, hogy ezek a hiányok hamar pótolhatók.

 

KELL-E GYAKOROLNI?

Gyakorolni sosem árt, de kár tönkretenni a nyarat az otthoni tanulás során könnyen kialakuló vitákkal, cirkuszokkal. A kutatások azt mutatják, hogy a nyáron agyongyakoroltatott gyerekek nem szereznek nagyobb tudást. A lapunk által megkérdezett tanítók minimális tréningezést javasolnak az első osztályt befejezőknek, pár sor írást, pár perc olvasást. Ez persze akkor nem probléma, ha a gyerek magától megteszi, és kedvet kap az olvasáshoz. Az alsósok esetén a fejlődés szempontjából még mindig nagyon fontos a szabad mozgás, rohangálás, fára mászás, úszás, focizás. Ezek tovább érlelik az idegrendszert és a tanuláshoz szükséges készségeket.

Élményeken keresztül is rengeteget tanulnak a gyerekek, de azokat fel is kell dolgozni, így sok értelme nincs a nyári szünet minden napjára tudományos vagy kulturális programot szervezni. Hiába jár a szülő fejében, hogy minőségibb tevékenységet is végezhetne a gyerek, mint mondjuk a fortnite-ozás, az erőltetéssel csak azt éri el, hogy fejvesztve menekül a kiskamasz, ha meglátja a „múzeum” feliratot. Viszont hatalmas és építő ingerek érhetik egy színjátszó vagy történelmi táborban, ahol indirekt módon, élményeken keresztül szerezhet új tudást. A „táboripar” világszerte pörög, az amerikai szülők 3,5 milliárd dollárt költenek ilyen programra, arra nézve viszont már nem találunk számítást, hogy ebből mennyi érte meg igazán, s mekkora volt a szimpla pénzkidobás. A nagyobbak az ottalvós táborokban olyan készségeket szerezhetnek, amelyekre az életben nagy szükségük lesz, függetlenséget, öngondoskodást, kapcsolatteremtést, szervezettséget tanulnak, esetleg kipróbálhatják magukat a konyhán, táborverésben vagy őrségben. Persze ez utóbbiak nem a robotikai tábor részei, hanem az újra reneszánszát élő vándortáboroztatásé vagy kalandtáboré.

 

NORMÁLIS, HA FELEJT?

Jávori Ildikó pszichopedagógusnak, az Eleven Team szakmai vezetőjének a rövid válasza az, hogy igen, normális, ha felejt a gyerek a szünetben, de a rutinból veszít csak, a tudás maga megmarad. A szakember azt mondja, az alapkészségek rutinja megmarad, emiatt nem kell aggódni. Aki eddig jól tudott olvasni, írni, számolni, annak a nyári szünet után is jól megy majd mindez. Azt is hozzáfűzi: a lexikális ismerettár kissé megkopik, mert nem használja a gyermek, de gyorsan felfrissíthető. Szeptemberben ez a tanárok feladata; minden tanév ismétléssel kezdődik, utána tanítanak új anyagot.

Arra a kérdésre, hogy mennyit és mit gyakoroltassunk, azt mondja, tisztázni kell, hogy a gyakorlás ismételgetés, a rutin fenntartása, míg a tanulás a hiányzó ismeretek pótlása. 

„Indokolt eset a tanulásra, ha pótvizsgára kell készülni, akkor ugyanis a szünet minimum felét ezzel kell tölteni. Ma már új helyzet, ha a gyermek jövőre iskolát vált, akkor legtöbbször szükség van a tananyagpótlásokra a nyári szünetben. Ha sokat volt beteg és kimaradtak tananyagrészek, tanulni kell, ahogy akkor is, ha külföldről jött haza a család. Gyakorolni akkor szükséges, ha specifikus tanulási zavara van a kicsinek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Nagyon fontos azonban betartani néhány szabályt. Kurzusszerű, intenzív gyakorlást/tanulást szervezzünk, közöttük egy-két hét aktív pihenéssel, amikor a gyerek fut, rohan, levegőn van, alszik, játszik, lazít, zenét hallgat, kütyüzik egy keveset a saját örömére. Tilos az egész nyarat végigdolgoztatni! A gyakorlás legyen tankönyvmentes, eszközös-játékos. Különítsük el a nyári szünetet a sulitól azzal is, hogy elrakjuk a tankönyveket, s a gyakorlás is legyen kicsit más. Néhány javaslat: dobozos társasjátékok, keresztrejtvények, képregény, naplóírás, levél a nagyinak hetente, családi színház verstanulásra, internet stb. Ne asztalnál ülve, hanem párnákon, hasalva, fekve, kertben, kádban, autóban utazva.

Ha tanulnia kell a gyereknek, akkor a tankönyvek hatvan százalékban megúszhatatlanok, de negyven százalékban használjunk mást: tanulókártyát, mindmapet, mnemotérképeket, folyamatábrákat. A gyakorláshoz meg kell nyerni a kicsit, de mit tehetünk, ha folyamatosan ellenkezik és cirkuszol? Jávori Ildikó azt mondja: elsőként a cirkusz kiváltó okát kell tisztán látni a megszüntetéséhez, ehhez a szülő törekedjen a win-win megoldás megtalálásához.

„Ha hat-nyolc éves, akkor járjunk túl az eszén, találjunk ki egyedi jutalmazási rendszert a feladatok elvégzéséhez. Ha 9–16 esztendős, akkor tisztázzuk, ki a főnök odahaza, és vezessük rá az ok-eredmény összefüggésekre: mit nyer vagy mit veszít. A fenyegetés náluk már nem válik be” – fűzi hozzá a szakember.

 

NEM KELL AGGÓDNI

A tanulás folyamata nem lineáris, nincs tragédia, ha nem töltjük megállás nélkül a gyerek fejébe a tudást. Egyrészt ülepedniük is kell az információknak, másrészt lehet, hogy egy más aspektusban fog örökre megragadni az, ami korábban elveszett. Optimális esetben nem dolga a családnak a tanítás, nyugodtan rábízhatná ezt az iskolára. De a versengő tigris anyák korát éljük, akik már az óvodai különórákban látják az első lépcsőt az egyetemi felvételihez. Pedig ha valami elveszi a tanulás örömét, az az erőltetés. Nagyon vékony az a mezsgye, amely a gyerek érdeklődésének a felpiszkálása és a kioltása között van, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.