Fát nevelek

Társadalom
Jó ideje kering az a vicc a közösségi portálon, miszerint bármi baj adódik az életben, el kell menni kapálni. Ez annyira nem is vicces, a tudomány igazolta, hogy a kertészkedés kifejezetten csökkenti a stresszt.

ÉLETMÓD

Vitán felül áll, hogy minden szabadban eltöltött idő jót tesz az embernek, a tudósok pedig azt találták, két óra bogarászgatás a természetben határozott egészségügyi előnyökkel jár. A kertészkedést általában közepes intenzitású testmozgásnak tekintik, pont annyira fárasztó, mint a páros tenisz vagy egy tempós séta, így a napi kardiomozgás mennyiségét növeli, ha kapálunk és gereblyézünk. Ezért brit orvosok a séta mellett receptre is felírják a közösségi kertészkedést, ami a stresszes városlakóknak segíthet oldani a feszültségeiket. Mivel a bolygó lakosságának több mint fele városokban él, Európában még ennél is többen, egyáltalán nem furcsa, hogy olyan evidenciákat kell a társadalomnak felfedezni, mint a természet meg a kertészkedés. Ez utóbbit azért is, mert a vidéken élők zöme is inkább térkövekkel portalanítja az udvarát, és minimális kiskertet sem tart fenn. Egyrészt azért, mert a munka mellett nincs energiája, másrészt pedig hiányzik az ehhez szükséges tudása. 

A közösségi kertészkedés nagyon urbánus válasz, viszont kifejezetten jó terápiás hatással van a szorongás és a magány oldására, miközben új készségeket szerezhet a rutintalan kertész. Emellett a saját termesztésű élelmiszer fogyasztása segít az egészséges táplálkozási szokások kialakításában is. Sőt, a városi kertek hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához, életteret biztosíthatnak egyes fajoknak, valamint hidat képezhetnek a természet és a város között. A szakemberek szerint minél több idős embert lenne érdemes bevonni a közösségi kertészkedésbe, mert programot és mozgást jelentene nekik a monoton, eseménytelen hétköznapokban, emellett a szociális kapcsolatok fenntartása a demencia megelőzésében is szerepet játszik. 

De nagyon hasznos lenne a manapság forró témának számító környezet-klímavédelem szempontjából, ha a gyerekek is megismerkednének a kertészkedés alapjaival. Erre már idehaza is rájöttek a szakemberek, épp ezt a célt szolgálja az Országos Iskolakert Fejlesztési Program. A terv az, hogy újra divatba hozzák az iskolakerteket mint a fenntarthatóság és a környezettudatosság gyakorló színtereit. Hogy a gyerekek megtapasztalják a kertet mint élményt, nyitottabbá váljanak a természetre, annak éves ritmusára, hatásainak befogadására, működésének megértésére. Az pedig kifejezetten hasznos, hogy az Agrárminisztérium 50 millió forint támogatással 50 iskolakert létrehozását, illetve továbbfejlesztését tette lehetővé, de a programot az óvodákra is kiterjesztik. 

Talán kevésbé nyilvánvaló a kertészet kedvező hatása a mentális egészségére. A kutatások kimutatták, hogy a kertészek általában elégedettebbek az élettel, magas az önértékelésük, kevésbé jelenik meg a köreikben a depresszió. Sokkal jobban csökkenti a stresszt, mint az olvasás. A kertészek szívesen osztják meg tudásukat, tapasztalataikat, kikérik egymást véleményét, így folyamatosan ápolják a szakmai és az emberi kapcsolataikat – ez egyébként jól megfigyelhető a Facebook kertészkedés témájú csoportjaiban is, amelyek egyrészt népszerűek, másrészt nagy az élet bennük.