A négyéves Balázst minden percben más érdekli. Lelkesedését kifejezi, a labdajátékokban kiváló, mutogat – ezért családja számára egészen hároméves koráig nem tűnt problémának, hogy nem beszél. „Mindig megértettük, mit szeretne, és bár kissé szétszórtabb volt, hittünk benne, hogy egyszer megszólal” – meséli édesanyja. A vizsgálatok során, ahol pszichológus, gyógypedagógus, logopédus és konduktor kollégák is megfigyelték a gyermek viselkedését, megállapították: a figyelemzavar és a beszédfejlődés elakadása összefügg. A család szinte mindennap jár valamilyen fejlesztésre (tornára, logopédushoz és gyógypedagógushoz), ami havi több tízezer forintba kerül. Szeptembertől a kisfiú egy alapítványi fenntartású logopédiai óvodába jár majd, SNI minősítéssel (a „sajátos nevelési igényű” státuszt a szakértői bizottságok állapítják meg, ha a gyermek testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autista, avagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulásban tartósan és súlyosan akadályozott), mert a hagyományos állami intézmény nem tudna fókuszálni a problémájára. Ez – SNI minősítés és kerületi lakcímkártya nélkül – havonta 120 ezer forintjába kerülne a családnak. Önkormányzati támogatással ennek a töredékét kell majd kigazdálkodniuk.
Státuszrontás
Balázs példája nem egyedi. A fejlődésben megjelenő eltérés oka többféle lehet: a koraszülöttség mellett gyakori a genetikai vagy az ismeretlen eredet is. A problémák pedig nem mindig derülnek ki csecsemőkorban. A szakemberek szerint egy-, de legkésőbb hároméves korig észre kell venni, ha valami nem stimmel. A korai fejlesztésre igazi „üzletág” szakosodott, így a Dévény-tornától a hidroterápián át a Pető-módszerig számos, minőségét tekintve is nehezen átlátható szolgáltatás jelent meg. Sokszor a leghatékonyabbnak végül az állami ellátórendszeren belül elérhető Pedagógiai Szakszolgálat fejlesztése minősül. Az „útkeresés” miatt az édesanyáknak gyakran esélyük sincs visszamenni dolgozni, a folytonos foglalkozásra járás következtében az édesapák is kimaradhatnak a munkából. „Kutatások támasztják alá, hogy öt éven belül az érintett családok jövedelmi helyzete és társadalmi státusza jelentősen romlik” – hívja fel a figyelmet Czeizel Barbara gyógypedagógus, miniszteri biztos, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ szakmai vezetője és egyik alapítója.
Többszörös igény
Magyarországon a korai fejlesztésben részesülők száma az elmúlt években nőtt, de még 2016-ban is csak négyezer-ötszáz 0–5 éves korú gyermek és családja vett részt az állami ellátórendszer által biztosított szolgáltatásban. Ezzel szemben Czeizel Barbara szerint mintegy 25 ezer családnak lenne erre szüksége, ezért a kormányzat átfogó programot indított. „A kora gyermekkorba történő befektetés térül meg leginkább, hiszen mind a kicsi állapota, mind a család életminősége jelentősen javítható, ha ebben az időszakban megfelelő minőségű ellátásokat és juttatásokat kapnak” – magyarázta a március 31-től további hat hónapra kinevezett miniszteri biztos. A prevenciós és intervenciós tevékenységek támogatóan hatnak a gyermek fizikai, mentális, pszichés állapotára és a világról alkotott képére, ami hosszú távon javítja a szülők, később a kicsi munkavállalási lehetőségét, társadalmi beilleszkedését. A szülők minőségi ellátásba való bevonásában a miniszteri biztos munkájának egyik nagy eredménye is segít: a köznevelési államtitkárság január 1-jétől a korai fejlesztésre való jogosultságot és a sajátos nevelési igényt elválasztotta egymástól. „Eddig minden korai fejlesztést igénylő gyermek megkapta az SNI státuszt, ami – bármilyen szépen hangzik is – mégiscsak stigma. A szülő lelki, fizikai és mentális állapota egyértelműen hatással van a kicsire. Ha érzi a biztonságot és az elfogadást, akkor tudnak a benne rejlő lehetőségek kibontakozni” – emelte ki Czeizel Barbara. Marlokné Strack Regina, a Solymári Óvoda-Bölcsőde intézményvezetője szerint ráadásul a kisebbfajta fejlődési hátrányt a gyerekek kisiskolás korra megfelelő fejlesztéssel behozzák. „Ideális lenne, ha a korai fejlesztésből a kisgyermekek integráló bölcsődébe vagy óvodába, a súlyosabban érintettek speciális óvodába kerülhetnének. Most sajnos az érintettek jelentős része férőhely és a törvényben előírt szakmai feltételek hiányában nem kerül gyermekközösségbe” – mondja a miniszteri biztos.
Átfogó szűrés
Czeizel Barbara egyik fő feladata, hogy májustól valóban hatályba lépjen az a törvény, amely lehetővé és kötelezővé teszi egy új védőnői szűrőmódszer használatát. Ez az egészségügyi Kora gyermekkori program, amelynek révén a kicsi első hét, de kiemelt fókusszal első két életévének bizonyos pontjain időben felismerhetők az eltérések, a beavatkozások szükségessége. Sok esetben a védőnők tudnak a leghamarabb tájékozódni a gyermek fejlődéséről a csecsemővel és a családdal való találkozások során. Természetesen továbbra is a szülő kompetenciája, hogy a gyermeke fejlődési szakaszait megfigyelje, és eltérés esetén szakembertől kérjen tanácsot. „A lényeg, hogy ne hagyjuk egyedül a szülőt” – hangsúlyozza Czeizel Barbara. A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. irányításával 5,7 milliárd forintos EU-támogatás fordítható korszerű pszichodiagnosztikai eszközök bevezetésére, szakemberképzésekre, az egyéni gyermekéletút-pilotok kidolgozására és a szolgáltatáshiányos területek felmérését követően az ellátás komplex biztosítására 2021-ig.
Szakemberhiány
Míg várhatóan a következő években is egyre több korai fejlesztésre igényt tartó család lesz, a gyógypedagógusok száma – részben az elvándorlás, részben pedig a nyugdíjazás miatt – jelentősen csökken. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott tájékoztatás szerint a szakemberhiány enyhítése érdekében bővítik a képzési helyszíneket, ösztöndíjprogramokat hoznak létre. Az eddigi intézkedések hatásai már észlelhetők: 1305 fővel nőtt a nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálatoknál a gyógypedagógus munkakörben tevékenykedő szakemberek száma. Utóbbi két munkakörben további 800 fő foglalkoztatására ad lehetőséget az idei központi költségvetésben erre elkülönített 3,8 milliárd forint. 2017
