Éjszakai Műszak névre keresztelték azt a videójátékot, amelynek a főszereplője egy fiatal, súlyos traumás sérülteket ellátó sürgősségi orvos. Megalkotói szerint az alkalmazás egyórás használattal képes fejleszteni a sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok problémafelismerő képességét, de a gyorsabb döntéshozatalt is hatékonyabban éri el, mint a szövegalapú képzés – derült ki a BMJ tanulmányából.
A találmány tesztjét a Medical Online nevű szaklap ismertette részletesen. A videójátékos oktatással párhuzamosan egy kontrollcsoport szintén egy órán át tartó szöveges alapú továbbképzésen vett részt. Az eredmény: a játékosok a továbbiakban nagyobb hatékonysággal ismerték fel azokat a traumás eseteket, amelyeknél magasabb szintű ellátásra volt szükség.
Az Egyesült Államokban évente harmincezer megelőzhető haláleset következik be azért, mert a nem a traumatológiai osztályokon jelentkező, súlyosan sérült betegek nem jutnak megfelelő időben olyan kezeléshez, amely képes lenne megmenteni az életüket. A tanulmány vezető szerzője, Deepika Mohan úgy nyilatkozott: a felmérés során a videójáték még úgy is eredményesebbnek bizonyult, hogy azt a résztvevők kevésbé élvezetesnek minősítették, mint a szöveges továbbképzést. Hozzátette: ha a problémamegoldási képesség fejlesztésén túl a játék élvezeti értékét is megnövelnék, az eszköz még hatékonyabb lenne.
A vizsgált játékot úgy tervezték, hogy az agy azon részeit érje inger, amelyek a mintafelismerésben vesznek részt, illetve amelyek a tudatalatti mentális folyamatokat veszik igénybe a korábbi tapasztalatok gyors döntéshozatalban való felhasználása során (heurisztika). Az eszköz egyórás alkalmazása – vagyis a narrációba való bevonás, olyan történetek átélése, amelyek elősegítik az orvos viselkedésének a megváltozását – újrakalibrálja a résztvevők agyát, olyan hatásfokkal, hogy a teljesítményük még hat hónappal később is felülmúlja a szövegalapú továbbképzésben részesült orvosokét.
A vizsgálatba egyébként 368 olyan orvost vontak be, aki sürgősségi osztályon dolgozik, azonban nincs traumatológiai szakvizsgája. A továbbképzés után a résztvevők tudását kérdőívvel és szimulációval tesztelték, s megállapították, milyen arányban diagnosztizálták tévesen a súlyos állapotú beteget, és milyen arányban nem küldték tovább a megfelelő ellátást biztosítani képes központba. A videójátékos oktatás alanyai esetében az arány 53, míg a kontrollcsoportnál 64 százalék volt.
A kutatók hozzátették, hogy a rossz heurisztikán kívül egyéb tényezők is hozzájárulnak a súlyos traumás sérültek nem megfelelő ellátásához, azonban az orvosok egyre hatékonyabb képzése – főleg, ha az mind élvezetesebb lesz – segít az eredményesség javulásában.
