– Hol áll Magyarország az oktatás digitalizációjában?
– A XXI. században a digitalizáció a sikeresség és a gyarapodás egyik legfontosabb eszköze. Meggyőződésem, hogy az oktatási rendszer digitális átalakítása a digitális világra való sikeres felkészülés legfontosabb eleme. Éppen ezért a következő három-öt évben megtörténik a teljes magyar tanítási rendszer ilyen irányú reformja. A fejlesztések már most is folyamatosan zajlanak. Az oktatás digitalizációjában Magyarország jelenleg még az európai középmezőnyben van, de határozott célunk, hogy az említett következő három-öt esztendőben az élmezőny első felébe kerüljünk.
– Mi a legfontosabb jelenleg ennek kapcsán Magyarországon?
– Ma már egyértelmű, hogy megfelelő digitális írás- és olvasástudás nélkül senki sem lehet sikeres a munkaerőpiacon. Éppen ezért Magyarország digitális oktatási stratégiájának (DOS) a célja, hogy új, a kor kihívásaira reflektáló, nyitott tanítási környezet jöjjön létre, és az oktatás, képzés rendszeréből senki se kerüljön ki a megfelelő digitális kompetenciák nélkül. Az elkövetkező években az elsődleges célkitűzés, hogy a digitális kompetencia fejlesztése ne csupán az informatika tantárgy, hanem a tanítási folyamat egészének a céljává váljon.
– A kormány most sok pénzt áldoz az infrastruktúrára is.
– Igen, a 2019-ben induló tanévre minden iskolában széles sávú internetes elérés és wifilefedettség lesz, s a tantermek digitális felszereltsége is javul. Az összes köznevelési és szakképzési intézmény széles sávú internetes hozzáféréssel való ellátása közel 13 milliárd forintból valósul meg (wifi nélkül). A DOS-nak megfelelően a köznevelési és szakképzési intézmények ötszáz fős tanulói létszám felett 1 GB/s, ez alatt 100 MB/s sávszélességet kapnak, döntően üvegszálon keresztül. Az állami fenntartású intézményekben a wifihálózat kialakítása, hatvanezer tanári laptop és tanulói-tablet beszerzése, valamint a pedagógusok képzése 52 milliárd forintos program keretében realizálódik.
– Hogyan képzeljük el az iskolát Magyarországon öt és tíz év múlva?
– A hazai stratégia a 2020-as évek legelejéig fokozatosan teremti meg a digitális oktatás, képzés feltételeit. Addigra általánossá válhat a diákok saját eszközeinek a bevonása a tanulási-tanítási folyamatba, jelentősen bővül majd a digitális tananyagok tartalomkínálata is. A pedagógusok nagy része kap tanári laptopot és vehet részt ingyenes, a digitális pedagógiai módszerek elsajátítását szolgáló képzéseken. A digitális feltételek javulásával érdekesebbé és izgalmasabbá válnak a tanórák, de a tanulás továbbra is szellemi erőfeszítést igényel majd. Nem lehetséges valódi fogyókúra és mozgás nélkül lefogyni, avagy olimpiai érmet szerezni hosszú évek megfeszített edzésmunkája hiányában. Így tanulás sincs anélkül, hogy a diákok ne szánnának rá időt és energiát.
– Mi a véleménye az iskolai sajáteszköz-használatról?
– Hosszú távon csak olyan vegyes rendszerek üzemeltethetők fenntartható és költséghatékony módon, amelyek megfelelő támogatással és ösztönzőkkel lehetővé teszik a tanulói saját eszközök használatát. Természetesen azok számára is biztosítani szükséges a digitális tanulói készülékeket, akik nem engedhetik meg maguknak. Az eddigi tapasztalatok szerint a pedagógusok általában addig tiltják az iskolákban a mobileszközök használatát, amíg azok nem tudnak szervesen beépülni a tanórába, és így zavarják annak menetét. Az iskolai tanulási célú mobileszközökről tudni kell, hogy azok nem teljesen egyeznek meg a kereskedelemben kapható, otthoni felhasználású készülékekkel. Például van köztük olyan, amelynek a hátlapján egy LED-es világító van azzal a céllal, hogy a LED színéből a tanár lássa, ha a diák esetleg facebookozik vagy játszik. Ha más országokat nézünk, akkor láthatjuk, hogy a saját eszközök használatával kapcsolatban kedvező és kedvezőtlen tapasztalatok egyaránt vannak. Többek között erről is gyűjtött információkat a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) a londoni BETT-en.
– Mit találtak? Mely országokra érdemes példaként tekinteni, és miért?
– Angliában és általában Nagy-Britanniában vegyes a kép, de jelenleg több intézményben van digitális pedagógiai környezet, mint Magyarországon. Az ezredforduló környékén kezdték meg a fejlesztést, és ezen erőfeszítések tapasztalataiból mi magunk is sokat tanultunk, s felhasználtuk a DOS megalkotása során. További példaként Olaszországot, Spanyolországot és Svédországot érdemes megemlíteni, mert a britekhez hasonlóan ők is gyorsan, nagy volumenben fejlesztettek. Eredményeik eleinte szerényebbek voltak, de az elmúlt egy évtizedben feltárták, melyek azok a tényezők, amelyek sikeressé teszik a digitalizálást az iskolákban. Dánia, Finnország és Norvégia is jó példa. Utóbbiaknál ugyan visszafogottabb fejlesztések valósultak meg, de a digitalizálást a kezdetektől a pedagógiai célokhoz rendelték. Továbbá oda kell figyelni Szingapúrra és Dél-Koreára mint olyan államokra, amelyek igen sikeresek, nagyon magas szintű a tanulói teljesítményük, valamint kiemelkedően magas ott az oktatás és általában a társadalom digitalizáltsági foka.
– Mekkora probléma a tanárok digitális írástudatlansága? Azt mondják, az egész digitális oktatás rajtuk múlik.
– A pedagógusok nem írástudatlanok digitálisan. Szinte mindegyikük használ számítógépet levelezésre vagy az elektronikus napló kitöltésére, de kétségkívül a többségük a pedagógiai gyakorlatába még nem vagy csak kevéssé építette be a digitális technológia használatát. Ennek a kompetenciának a fejlesztését már a köznevelésben, az alsó tagozatban el kell kezdeni. Ezért a DOS célja, hogy a köznevelés biztosítani tudja a társadalom és a munkaerőpiac által elvárt digitális képességek elsajátításának a lehetőségét. Az egész életen át tartó tanulás ebben a kontextusban értelmezhető leginkább, hiszen a digitalizáció a tanulásnak nem csupán a tárgya, hanem egyben talán a leghatékonyabb platformja is. Magyarországon ma még nincs hivatalosan elfogadott, jogszabályban rögzített és egységes értelmezése ennek a kompetenciának. Ezen is dolgozik többek között a DOS végrehajtásában közreműködő DPMK. A cél, hogy a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek felülvizsgálata során a megváltozott elvárásoknak megfelelően egy felmenő rendszerű referenciakeret formájában jelenjen meg a digitális hozzáértés fejlesztése és támogatása az oktatás tartalmát meghatározó követelményrendszerben.
NÉVJEGY
52 éves, nős, 5 gyermek édesapja
Jogász (ELTE, Állam- és Jogtudományi Kar, 1999)
KEDVENCEK
Könyv » Ambrose Bierce: Bagoly-folyó
Zene » Piramis, Guns N’ Roses
Film » Gotár Péter: Megáll az idő (1981), Idő van (1985), Tiszta Amerika (1987)
Hobbi » sportok
