Csillagzsonglőrök

Tisztaság, karbantartottság, megfelelő alváskomfort. Ezek a legfontosabbak, amit minden csillaggal minősített szállodának biztosítania kell – még az egycsillagosnak is. A Hotelminősítési rendszer 270 kritériuma az átlagember számára soknak tűnhet. Most tisztítunk a képen.

Egy hosszú hétvégére érkezett meg harmadmagával Krisztina a Tiszántúli, négycsillagosnak hitt wellnesshotelbe. Már első ránézésre csalódás volt a kopott, szakadt, akár ízléstelennek is nevezhető szőnyegpadló a szobákhoz vezető folyosón. Bár a szállodai szobában minden megvolt a minibáron kívül, a tusoló akasztója leszakadt és rohadt a zuhanykabin széle. Nem ilyen fogadtatásra számított, és mint alábbi cikkünkből kiderül, nem is szabadna ilyesmivel találkoznia egyetlen minősített szállodában sem. Kérésére ugyan felfúrtak egy újabb zuhanyfejtartót, a körülmények mégis rosszabbak voltak a vártnál, és a szálloda semmiféle kompenzációt nem ajánlott fel. Sőt az ügyeletes menedzser azt magyarázta, hogy „azért ilyen alacsony az ár, mert éppen felújítás előtt állnak”.

Az ártatlan, ritkán nyaraló vendég ugrik az olcsó árakra, utána pedig jön a kiábrándulás. Sokan találkozunk eldugult lefolyóval, pókhálóval a sarokban vagy éppen ki nem takarított mosdóval a szálláshelyen. A kritériumrendszerben a tisztaság és az alváskomfort alapfeltételei mellett minden berendezésnek és felszerelésnek kifogástalan és működőképes állapotban kell lennie. Ha ezek a szempontok sérülnek, akkor bármelyik szálloda levehetné mindegyik csillagát. Ugyan minden kategóriában alapvető elvárás a tiszta és higiénikus körülmények biztosítása, a legtöbb hiányosságot a szakemberek is itt látják.

„Ha egy szakember bemegy egy szállodába, akkor első látásra is pontosan tudja, hogy mit hanyagolnak el az adott helyen. Sajnos előfordul – általában a nem minősített helyeken –, hogy lepukkant külsővel, koszos, elhanyagolt közösségi terekkel, szobákkal találkozik a betérő vendég. Ez az, amit nem engedhetne meg magának egyetlen szálloda sem” – hangsúlyozta Könnyid László.

Igazodjunk el!

Ha megnézzük a Hotelstars minősítő rendszer kritériumlistáját, észrevehetjük, hogy minél nagyobb a csillagszám, annál több a kötelező kritérium. Előfordul persze az is, hogy több kritérium teljesül ott is, ahol az nem minimumkövetelmény. Ilyen például a mozgatható fürdőszobai bo-rot-válkozótükör vagy a szobai széf, amelyek a háromcsillagosban is sokszor megtalálhatók. Szintén gyakran találkozhatunk azzal, hogy a fürdőköntös-bekészítés megoldott – ekkor azonban arra kell gondolnunk, hogy ez a wellnesshotelek minimumkövetelménye. Ugyancsak fontos kritérium, hogy a szálloda szolgáltatásait olyan munkatársak nyújtsák, akik hozzáértők és azonosíthatók. A 24 órán át működő recepció a Hotelstars szerint csak az ötcsillagos szállodában követelmény, de általában a négycsillagosban is megvan. Csak az ötcsillagosban várhatjuk el, hogy ajtónálló, portás, londiner vagy kocsirendező munkatárssal is találkozzunk.

„A csillagok vezetik a vendéget az ajánlatok özönében. Objektív módon mutatják, hogy mire számítson a vendég a szállodától és mit kínálnak a termékek és szolgáltatások terén. A Hotelstars képviseli a szállodák transzparens összehasonlíthatóságát a HSU- (Hotelstars Union-) tagországokban Európában” – fogalmazott Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. Mint mondta, a csillagszám egy fix tájékozódási pont a szubjektív vélemények tengerében. „Természetesen fontosak a véleményoldalak is, de az itt szereplő értékelések nem mindig esnek egybe a hivatalos csillagbesorolással, és ez megzavarhatja a vendéget” – mondta. – „Ha egy ház a TripAdvisorön 4,8-es értékelést kap az 5-ös skálán, akkor tudni kell, hogy a vendég milyen elvárásokkal érkezik oda: egy hostelről vagy a Four Seasonsról beszélünk. A csillagok száma az ígéret: mit várhat a vendég. A vélemények pedig azt jelzik, hogy teljesültek-e az ígéretek” – magyarázta az elnök.

Összemosódott határok

A szakemberek azt javasolják, hogy azon túl, hogy ellenőrizzük, vajon minősített-e a szálloda, érdemes megnézni, milyen vendégértékeléseket kapott a különböző – számunkra fontos – szempontok szerint. A hivatalos minősítéssel az adott szálláshely azt a jogot is megkapja, hogy a Hotelstars logóját feltüntesse a honlapján és a szállodában, jól látható helyen.

Könnyid László szerint a három- és négycsillagos szállodák közti határ főleg azért mosódik el Magyarországon, mert egyes négycsillagos hotelek állapota nagyon leromlott, a szükséges felújítás szembeötlő. „Ilyen esetekben nem is minősített szállodákról van szó, hanem önkényesen kiakasztott csillagokról, amikor a »szerintem 4 csillagos« faktor döntött” – magyarázza a szakember. Farkas Dávid, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmus-stratégiai vezérigazgató-helyettese szerint a három- és négycsillagos hotelek közötti határ elmosódását az is magyarázza, hogy sok helyen pluszszolgáltatások nyújtásával igyekeztek kompenzálni a felújítások, beruházások elmaradását, és ő is megemlítette: több hotel nem minősítette magát a Hotelstars Union egységes szállodaminősítő rendszerben. „A szállodaipar világszinten az egyik leggyorsabban fejlődő iparág, de a válság okozta elmaradt fejlesztéseket sajnos nem lehet 2-3 év alatt behozni. A Magyar Turisztikai Ügynökség tavaly készítette el a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 című programját, amelyben bemutatja, hogy miként lehet a desztinációkat, az ott megtalálható attrakciókat és a szálláshelyeket együtt fejleszteni” – nyilatkozta a Figyelőnek Farkas Dávid.

Tavaly a négycsillagos szállodák érték el a legmagasabb kapacitáskihasználtságot, azonban a három- és ötcsillagos hotelek is 60 százalék felett produkáltak. „A kategóriák között cél a markánsabb differenciálás, azaz a válságban kissé összemosódott szolgáltatási szintek széthúzása azért, hogy újra megkülönböztethetővé váljanak a szállodák” – fogalmazott az MTÜ vezérigazgató-helyettese. – „A hotelek jelenlegi állapota változó, hiszen nagyon nagy különbségek lehetnek egy újonnan nyitó és egy több évtizede üzemelő szálloda között” – tette hozzá.

Fejlesztéssel fenntartani

Könnyid László azt mondja, hogy mivel a kategóriaváltáshoz többnyire komoly fejlesztésre és a szolgáltatások bővítésére van szükség, ezt kevesen tudják meglépni. „A minősítés ugyan három évre szól, ám ezen belül bármikor előfordulhat váratlan ellenőrzés. Ha panasz érkezik egy minősített szállodára, akkor a széles körű és sikeres szállodaüzemeltetési tapasztalatot szerzett szakértőkből álló minősítő bizottság ismételt ellenőrzést tart” – mondja. Az, hogy az adott hotel mennyire tud fejleszteni, sok mindenen múlik. Könnyid László azt mondja, néhány szállodában, így az általa vezetett Európa Fitben is, minden profitot visszaforgatott a tulajdonos az elmúlt években. „Ez elsősorban a tulajdonos-üzemeltető felelőssége, azonban az alacsony jövedelmezőség sok esetben gátolja a szükséges fejlesztéseket, nem mindig lehet önerőből mindent megvalósítani. Pedig talán egyszerűbb az állagmegóvást kis lépésekkel fenntartani” – tette hozzá. A kis léptékű felújítások híve Baldauf Csaba, a Kolping Hotel szállodaigazgatója is. Ahogy mondta, ők sem engedhetik meg, hogy nem fejlesztenek. „Jó érzés látni, hogy a vendégek hálásak ezért. Ma a legfontosabb, hogy jó minőséget adjunk, és ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha ütemezetten, folyamatosan fel- és megújítunk részterületeket” – fogalmazott.

A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció erre is kínál megoldást: a lezárult pályázatok a három kiemelt turisztikai fejlesztési térségben, a Balaton-nál, a Sopron–Fertő-tó térségében, valamint a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség vidékén biztosan jelentős javulást hoznak a szállodák minőségében. A nyertesek közel 20 milliárd forint vissza nem terítendő támogatást fordíthatnak új szálláshelyek létesítésére és a már üzemelő szállodák felújítására. „A pályázat egyik feltétele, hogy a projektek megvalósulását követően a szálláshelyek minősítést szerezzenek a Hotelstars Union egységes minősítő rendszerben” – mondja Farkas Dávid vezérigazgató-helyettes. Ahogy a kormányzati kommunikációból tudni lehet, további pályázatokra lehet számítani a kiemelt desztinációkban.

Mi a hotelstars?

A Hotelstars az európai egységes szállodaminősítési rendszer. Magyarországon a minősítést az MSZÉSZ végzi a Hotelstars szempontjai alapján, és ez egyben a Nemzeti Szállodai Tanúsító Védjegy is. A rendszert többek között a vendégek körében végzett felmérések alapján dolgozták ki. A követelményeket 5 évente frissítik.

Mit jelent a superior minősítés?

A superior jelző egy kategórián belül a kiemelkedő színvonalú szállodákat jelenti, amelyek már megjelenésükkel is a kategória átlaga felett vannak.

A szálláshelyek közül a szállodát választók aránya:

  • külföldiek körében 82 százalék
  • belföldi turisták körében 68 százalék
  • ezen belül is a legnépszerűbbek a 4 csillagosok
 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink