Low cost – külföldön e nem túlságosan hízelgő jelzővel illetik Budapestet, legalábbis erről panaszkodnak a hazai turisztikai szakértők. Szerintük ideje lenne lemosni ezt a véleményt: ne arról legyen híres a magyar főváros, hogy itt olcsón meg lehet úszni a bulizást. Budapest sokkal többre hivatott annál, mint hogy csupán romkocsmákba vágyó hátizsákos fiatalok célpontja legyen. Természetesen – így a szakmai vélemény – jöjjenek továbbra is hosszú sorokban a hétvégi kiruccanásra vágyó angol ifjak, ám az üdvös mégiscsak az lenne, ha az úgynevezett minőségi turisták száma is egyre inkább emelkedne. Ennek többek között üzleti okai vannak: ez a csoport óvatos becslések szerint is legalább kétszer-háromszor többet költ, mint az „átlagos” bulizók. De hogyan csábíthatnánk őket hozzánk? – kérdeztük az egyik luxushotel igazgatóját, a MUISZ elnökét és a budapesti fesztiválok háziasszonyát.
Budapestben van fantázia
„Azt a nem túl szerencsés jelzőt, hogy low cost város, Barcelona és Prága már leradírozta magáról. Az előbbi olimpiát rendezett, az utóbbi nagy összegeket költött reklámra a világban” – fejtegeti Nicolas A. Kipper, a budapesti The Ritz-Carlton igazgatója. A néhány hónapja nyitott, nagyjából 20 millió euróért felújított luxushotel kétségkívül a minőségi turistákra alapoz: szobáinak ára egy éjszakára 320–1000 euró között mozog, amit nem lehet egy napon említeni a Gozsdu udvar környékén kiadó szobák díjaival. Azt az igazgató nem árulta el, milyen most a ház telítettsége, de a nemzetközi tapasztalatok szerint egy The Ritz-Carlton szállodánál egy-másfél évbe is beletelik, míg igazából beindul az üzlet s kialakul a törzsközönsége. Az viszont kétségkívül jó jel, hogy a világ talán legjobb nevű hotellánca Budapestben látott fantáziát: a kelet-közép-európai régióban itt nyitották meg az első egységet, Prágát és Varsót is megelőzve. Ami a városmarketinget illeti: mivel az olimpiát leírhatjuk, marad a reklám. „Budapest fantasztikus város, jók az adottságai. De nem igazán ismerik a világban, ezért hirdetni kellene” – összegez Nicolas A. Kipper, aki azt is elárulja, hogy több találkozójuk is volt már a döntéshozókkal.
Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke szintén a reklám fontosságát, valamint a nemzeti és a fővárosi turizmusstratégia létrejöttének a fontosságát hangsúlyozza. Mindez szerinte feltétele annak, hogy a turisztikai vállalkozások kiszámíthatóan és hosszú távon is tervezhetően működhessenek. S hogy mennyivel több pénzt hagy nálunk egy minőségi utazó? A The Ritz-Carlton vezetője óvakodik attól, hogy számot mondjon, ami végül is érthető, hiszen egy luxushotel igazgatójának elengedhetetlen erényei közé tartozik a diszkréció. Óvatosan csak annyit szól: „Ha a jelenlegi összegnek legalább a dupláját elköltené egy átlagos turista, az már óriási előrelépés lenne.”
Sok utas üres zsebbel
Amúgy tévedés lenne azt hinni, hogy a fejlődés töretlen, s hogy a hozzánk érkező turisták egyre többet költenek, ahogy telnek az évek. Csak egy példa az alkalmankénti megtorpanásra: a Malév csődjére rámozdultak a fapadosok. Ugyan hozták a számokat, már ami az utasokat illeti, de a fizetési hajlandóságukkal már nem számoltak, pedig az igencsak alulmúlta azt, amit a menetrendszerű járatok igénybe vevőitől megszokhattunk. „Kétségtelen, hogy ők jellemzően az olcsóbb szolgáltatásokat kereső vendégkörhöz tartoznak” – fogalmaz diplomatikusan Erdei Bálint. Az elnök szerint a felpörgő reklám, vagyis az intenzív marketing és a kidolgozandó stratégia mellett ugyancsak fontos lenne a régóta várt Budapesti Kongresszusi Központ felépítése. A konferencián részt vevő és üzleti céllal érkező külföldi vendég a sokszorosát költi, mint a szabadidős turista. És gyakran visszajön – akár hosszabb időre is – a családjával együtt. Ami már csak azért is kívánatos, mert a turisták jelenleg átlagosan mindössze 2,5 vendégéjszakát töltenek nálunk. Nicolas A. Kipper személyes tapasztalatai is azt mutatják, igazából csak az a nehéz, hogy elhitessük egy külföldivel: megéri neki eljönni hozzánk – nemzetközi reklám ahhoz kell, hogy Magyarországra csábítsuk. A többi már játszi könnyedséggel megy, mert szívesen, magától visszatér majd.
Pincér uram!
Nincs hivatalos ranglista, honnan érkezik a legtöbb pénzes turista, de az biztos, hogy szép számmal akadnak köztük angolok, amerikaiak, németek, franciák, skandinávok. A kérdés csak az, ki szolgálja ki őket. „A minőségi turizmus egyik feltétele a szakképzett, minőségi munkaerő, amelynek a megtalálása komoly kihívás” – summázza Erdei Bálint.
A MUISZ elnöke sokat vár az idei nyártól, hiszen Magyarország úszóvébét rendez, és persze a szokásos Forma–1-es autóverseny sem marad el. „A minőségi turizmus fejlesztésének nagyon fontos eleme, hogy egyre több kiemelt sportesemény kerül Magyarországra, aminek később (is) nagy hozadéka lehet abban, hogy mind többen választják hazánkat úti célként.” Persze a nemzetközi sportesemények mellett sok olyan attrakció van, amiért felkerekedik a turista. Ezek közé tartozik a most zárult Budapesti Tavaszi Fesztivál, amely ugyancsak sok külföldit vonz. Bán
Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője büszkén sorolja, hogy lassan már minden évszakra jut igényes rendezvénysorozat. A Budapesti Nyári Fesztivált ősszel a CAFe Fesztivál követi, télen pedig ott az adventi vásár a Vörösmarty téren. Bán Teodóra szerint „ki kell mondani, hogy Budapest fiatalos város a romkocsmáival, a Sziget Fesztivállal, de mellettük erősíteni kell a minőségi tartalmat és a magas színvonalú szolgáltatásokat”.
BORIMÁDÓK, MAGYARORSZÁGRA JÖJJETEK!
„A magyar bor rejtett kincs. Én szerencsére felfedeztem” – mondja Nicolas A. Kipper, aki váratlan javaslatot tesz. „Kiváló a magyar bor, ám kevés van belőle, nemzetközi viszonylatban legalábbis. Ezért azt javaslom, hogy ne külföldön akarjuk értékesíteni, hanem Magyarországon, a külföldieknek is. Ne a nedű menjen ki hozzájuk, a bort szerető turisták jöjjenek ide!” Az első lépést ehhez ő mindenesetre már megtette: a budapesti The Ritz-Carltonban kínált nedűk kilencven százaléka a történelmi magyar borvidékekről származik.
