Csak akkor látszik, ha nincs elvégezve

Noha a házimunka nagy részét még mindig a nők végzik, lassan megdől a lusta férfi sztereotípiája is. Az egyenlőtlenség ellenszere a teljes paradigmaváltás lehet.

A magyar népesség mintegy kilencven százaléka összesen 11 milliárd kifizetetlen munkaórát kénytelen benyelni évente. Az elvégzett munka nagysága csakis epikus jelzőkkel írható le, hiszen ha ez a meló számítana a gazdasági teljesítményt illetően, 23 százalékkal dobná meg a hazai GDP-t. Mielőtt azonban valaki valamilyen gigantikus csalásra gondolna, a Központi Statisztikai Hivatal idevonatkozó adatai az úgynevezett láthatatlan munkavégzés volumenét mutatták meg egy 2009–10-es felvétel alapján, amelynek összesített adatait a múlt év végén tették közzé. A láthatatlan munka – amelynek a világnapja minden év áprilisának első keddjére esik – szinte minden, a fizetett munkaidőn túli elfoglaltságot magában foglal, a klasszikus háztartási tevékenységtől kezdve egészen a gyerekek iskola utáni különórájáig. Az ezzel a „robottal” kapcsolatos gondolkodás legmarkánsabb vetülete a házimunka és a gyermeknevelés dimenzióinak nemek közötti megoszlását övezi. Kár lenne szépíteni: a hölgyek nagyságrendekkel nagyobb részt vállalnak az említett tevékenységekben, viszont „a nők mosnak, főznek, takarítanak és gyermeket nevelnek, szemben a lusta férfiakkal” nem éppen sztereotípiamentes gondolkodásmódja sem áll már meg a lábán. Bőven találni ez ellen mindkét kezüket felemelő férfiakat akár a játszótéren, akár egy bolti bevásárlás alkalmával. Például Spéder Zsolt demográfus már fél évtizeddel korábban leírta a „részt vevő” apatípus fogalmát, amelyik – ha hagyják – aktívan beleáll a családi munkamegosztásba. Viszont a rögzült szerepminták s az azokat övező előítéletes gondolatok nehezen szolgálják az élhető egyensúly kialakulását.

KINEK A DOLGA?

A Figyelő számos véleményt meghallgatott ezzel kapcsolatban. Ezek megoszlása „a házimunka csak a nők dolga” kijelentéstől egészen az ügyek közös menedzseléséig terjedt. A láthatatlan munkára fordított időt átlagosan napi két órára lőtték be, szemben a KSH által kimutatott bő három órával. Egy anya azt mondta lapunknak, hogy szerinte a férfiak kilencvenöt százaléka inaktív e téren, de a nők is hibásak, hiszen gyakran nem is vonják be őket ezekbe a tevékenységekbe. Egy kisgyermekes apa kifejezetten úgy látja, hogy – főleg, ha mindkét szülő dolgozik – a feladatok elvégzésének a kérdése nem alapulhat a nemi hovatartozáson. Léder László pszichológus is azon a véleményen van, hogy itt az ideje másképpen gondolni a házimunkára és a gyermeknevelésre, s elutasítja a „lusta férfiak” teóriáját is, hangsúlyozva: a témát vizsgáló kutatások túlságosan nőcentrikusak. A láthatatlan munka a férfiakat is sújtja, s talán nem porszívóznak az elvárt mennyiségben, de a saját lakás építése és karbantartása nagyrészt rájuk hárul, ahogy a családi autó menedzsmentje vagy a gyerekek például edzésre fuvarozása is az ő feladatuk.

RENDSZERHIBA

S miközben a hétköznapi valóság, valamint az internet roskadozik az urakat pellengérre állító romboló kritikáktól, a dühös véleményvezérek nem számolnak azokkal az objektív módon leírható tényezőkkel, amelyek mindkét nem számára megnehezítik a velük kapcsolatos elvárások és szerepkörök teljesítését. A hölgyek valóban extrém módon túlterheltek, de ennek okaként Léder nem a férfiakat, hanem elsősorban a munka világának a rendszerhibáit jelölte meg. A házimunkából nagyobb részt vállaló nők helyzetének a könnyítése érdekében radikálisan kiterjesztené a rész- és távmunka lehetőségét, de tehermentesítené azokat a kisgyermekes apákat is, akik ebbéli szerepükből fakadóan akár több állást is vállalva próbálnak megfelelni a rájuk szignált társadalmi elvárásoknak, amelyek az utóbbi években újra inkább a pénzkereső funkcióban öltenek testet. „El kellene kerülni a nemek harcát, hiszen éppen úgy vannak munka után söröző férfiak, mint a mosogatást, takarítást zsigerből utáló nők” – hívta fel a figyelmet az egyéni tényezőkre a szakember. Persze a helyzet javítása érdekében a külső tényezők számbavétele mellett érdemes időt szánni az őszinte önvizsgálatra is. A kölcsönös tehermentesítéshez elengedhetetlen annak tisztázása, hogy az adott párkapcsolat vagy család milyen hozott vagy öröklött minta szerint működik – fenntartva a korrekció lehetőségét. A férfiak esetében különösen figyelni kellene a „mamahotel” jelenség kapcsán kialakult gondolkodásmódra, hiszen akinek az anyja még harmincévesen is ágyba viszi a reggelit és kimossa a szennyesét, az elvárja majd a párkapcsolataiban is.

 

 

Piszkosul hiányoznak

A házimunka megrögzött ellenségeinek sem kell rendetlen és piszkos lakásban élniük, ha hajlandók – akár mélyebben is – a zsebükbe nyúlni. Egyéni takarítók és erre szakosodott vállalkozások próbálják meg kielégíteni a felmerülő igényeket, s bár azt gondolná az ember, hogy az üzlet virágzik, a piacot az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt inkább a szomorúság uralja. A körülbelül három évvel ezelőtt kezdődött folyamat lényege: az akkoriban 65-70 ezer forintos fizetést sokan tarthatatlannak ítélve néztek más megélhetési lehetőség után, de a jelenlegi, akár 120 ezer forintos bérnek sem nagy a vonzereje, bár ez – vállalva a nagyarányú önkizsákmányolást – 200 ezer is lehet. A „magánzók” óradíja 1000-2000 forint körül mozog, napi szinten zsebre dolgozva akár 10 000 is összejöhet. A tavaly indult, online takarításközvetítéssel foglalkozó, Rendi néven futó startup cég is arról számolt be, hogy a partnervállalataikhoz jóval több megrendelés érkezik, mint amit a munkaerőhiány miatt teljesíteni tudnak. 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink