Az életünkkel való elégedettségnek vannak objektív, tudományos mérői is, mint a jövedelmi helyzet, a lakáskörülmények, a fogyasztási szokások, de érdemes a szubjektív tényezők mentén is vizsgálódni. Természetesen egyéni preferenciákon múlik, ki mi által találja meg a derűt. Ahogy a Magyarország 2017 kiadvány írja, a szubjektív jóllét mutatóinak a középpontjában az életünkkel és annak bizonyos területeivel való elégedettségünk, mentális egészségünk, valamint jellemző érzelmi állapotunk áll. A kifejezés az OECD definíciója szerint az embereknek a velük történt eseményekkel, a testükkel, a gondolataikkal és az életkörülményeikkel, összességében az életükkel kapcsolatos különböző értékelések gyűjtőfogalma. Eddig az elmélet – nézzük, mit mutatnak a számok. Az adatok arra utalnak már évek óta, hogy a magyar fiatalok elégedettek a sorsukkal. Különösen a 16–24 évesek nyilatkoznak derűlátóan, a 75 esztendő felettiek kevésbé. Az ifjú és a legidősebb generáció közötti tömeg elégedettségét több tényező befolyásolja.
CSALÁDBAN ÉLNI JOBB
Azt már korábban kimutatta a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kutatása, hogy a fiatalok jelentős többsége családban, gyerekekkel képzeli el a jövőjét. A KSH munkája viszont azt erősíti meg, hogy a kielégítő élethez a biztos családi háttér rengeteg erőt ad, ugyanis a házastársukkal együtt élők boldogabbak, mint a nőtlenek és hajadonok. Az nem változott az elmúlt évekhez képest, hogy most is az özvegyek látják borúsan az életüket, ez talán nem is szorul magyarázatra.
Az iskolázottság is nagy hatással van a gondtalanságra. Itt azt mutatják az adatok évek óta, hogy a megelégedettség a legkevésbé a legfeljebb alapfokú képzettségűekre jellemző, leginkább pedig azok hajtják nyugodtan álomra a fejüket, akiknek diplomájuk van. A munkaerőpiaci helyzet szempontjából az egyéni és a társas vállalkozók voltak a leginkább derűlátók. Nyilván a nagyobb jövedelem több okot ad az optimizmusra, de azt is fontos észrevenni, hogy a felső és az alsó ötödbe tartozók elégedettsége közötti olló záródik. A munkahellyel nem rendelkezők közül a tanulók adták a legmagasabb átlagpontszámot, míg a megelégedettség szintje a fogyatékossággal élő, egészségügyi okok miatt munkaképtelenné vált személyek, valamint az állástalanok körében volt a legalacsonyabb. Ez utóbbi igazolja azt a kormány által is képviselt konzervatív álláspontot, hogy a munkavégzés növeli az ember önbecsülését, és hozzájárul a felhőtlen életérzés eléréséhez. A háztartás anyagi helyzetének a megítélése szintén javulást mutat, még ha csekély mértékűt is. A tavalyi adatfelvétel alapján megállapítható, hogy a férfiak elégedettebbek ezen a téren, mint a nők. Ugyanez az összefüggés a korábbi évek esetében nem mutatható ki.
BIZTOS KEZDET
Keveset hallhat az átlag hírfogyasztó a kormány szociálpolitikájáról, de nem azért, mert nincs, hanem mert az ellenzéki média a jó kezdeményezéseket vagy a jó gyakorlatot nem hajlandó megmutatni. Egy ilyen előremutató kezdeményezés a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására alapított Biztos Kezdet Gyerekházak hálózat. Az intézmény célja, hogy minél korábban segítséget nyújtson a családoknak a nevelésben. A szülőkkel együttműködve, kompetenciájukat erősítve dolgoznak ezen a programban részt vevő szakemberek. Azt kívánják elérni, hogy minél kisebb esélylyel maradjanak le a kicsik az iskolában. A gyermekek zöme kétéves vagy fiatalabb; szinte mindannyiuknak igényelték az étkezést a családok, harmaduk mosási lehetőséget is igénybe vesz, tehát komplex szolgáltatásról van szó. A házak száma bővül. 2016-ban nyolcmilliárd forintos uniós forrásra lehetett pályázni, a terv szerint ezzel újabb ötven ház kezdheti meg a működését.
TÖBB JUT KULTÚRÁRA
Konjunktúrában mindig megnő a kultúrafogyasztás, leginkább ennek a következménye, hogy egyre több színházjegyet vásárolunk. Ám annak is nagymértékben köszönhető, hogy folyamatosan gyarapodik a játszóhelyek száma országszerte. Az előadások és a látogatók számának a jelentős bővüléséből adódóan a teátrumok jegybevétele is megnőtt, háromszor annyi folyt be ezekhez az intézményekhez, mint 2010-ben. Mind többen vásárolnak bérletet, az összes eladott színház- és operabérlet menynyisége meghaladta a négyszázezret.
KELL A NET
Ez év elején több mint négymilliárdra bővült az internetfelhasználók létszáma a földgolyón, vagyis már az emberek többsége, 53 százaléka tud csatlakozni valamilyen módon a világhálóra. Az ellátottságban egyre közelítünk az EU28 átlagához. Míg 2012-ben a hazai háztartások 67 százalékának volt nethozzáférése, tavaly ez az arány 82-re nőtt. A V4 többi országa hasonló számokat mutat, minimális csak a különbség. Más kutatások szerint a felnőtt lakosság 96 százalékának van valamilyen mobilja, közel kétharmaduk pedig már okostelefonokat használ.
SZERETJÜK AZ E-ÜGYINTÉZÉST
A statisztikai adatok szerint az egyre korszerűbb e-közigazgatást az aktív lakosságnak immár közel a fele veszi igénybe. Sok hivatalos ügyben a világhálón keressük meg a hivatalokat. A tendencia emelkedést mutat. Az egyre fejlettebb elektronikus közigazgatás idő- és költségmegtakarítást jelenthet az ügyintézési folyamat mindkét oldalán, kényelmesen, gyorsabban igénybe vehető szolgáltatásokat, jobb információellátást nyújt – írja a Magyarország 2017. Az e-ügyintézés népszerűségéhez az internetes alkalmazások fejlődése is hozzájárul. Ehhez képest bizalmatlanabbak vagyunk az ily módon történő e-vásárlással, a nagy többség még mindig ragaszkodik a hagyományos bolti beszerzéshez.
BIZTONSÁGBAN ÉLÜNK
Azt, hogy Magyarország biztonságos hely, pontosan tükrözi az emberek tapasztalata is, sőt tovább nőtt a lakosság biztonságérzete – írja a KSH összegző tanulmánya. Hogy mennyire érezzük veszélytelennek a lakóhelyünket, azt nemcsak az befolyásolja, milyen mértékben bízunk a szűkebb környezetünkben, hanem a környék közbiztonsági helyzete is. A KSH úgy tette fel a kérdést, hogy mennyire érzik a megkérdezettek magukat biztonságban, ha sötétedés után a lakóhelyük környékén sétálnak. Míg 2013-ban a válaszadók 65 százaléka mondta azt, hogy nagyon vagy eléggé, addig a 2017-es felmérés során ez az arány már 79 százalékot tett ki. A lakosság biztonságérzete városban és falun is javult, azonban továbbra is a községekben élőké volt a legnagyobb (83 százalékos), a megyeszékhelyek lakóié a legalacsonyabb szintű (75). Jó hír, hogy a magukat biztonságban érzők hányada 2013-hoz képest jelentősen nőtt Budapesten és a megyeszékhelyeken egyaránt. Egyébként az országon belül ez az arány a Nyugat-Dunántúlon élők körében volt kiugróan nagy. Hogy ez mekkora érték, azt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Semmi túlzás nincs abban az állításban, hogy hazánk a kontinens egyik legveszélytelenebb országává vált.
