ÉRDEMI LÉPÉSEK
Minden harminc középiskolásból egy súlyosan elhízott – derült ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) egyik munkatársának vezetésével végzett felmérésből. Ahogy arról korábban a Figyelő is beszámolt, a gyermekkori elhízás előfordulási gyakorisága 2010 óta stabilizálódni látszik Magyarországon, ám igen nagy az arány: átlagosan még mindig minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, s a ráta régiós különbségeket is mutat. Az OGYÉI az elhízás világnapjának az apropóján vett részt a felmérés elkészítésében, s ebből ki is derült: a súlyos elhízás előfordulása Magyarországon gyermekkorban átlagosan 2,1 százalékos. Ha ezt az arányt visszavetítjük a legutolsó népszámlálás eredményeire, akkor a legóvatosabb becslés szerint is hazánkban ma körülbelül húszezer súlyosan elhízott gyermek él, ami nagyjából megfelel Hatvan város teljes lakosságának.
ÉLETKÉPES MENZAREFORM
A kormány népegészségügyi intézkedéseinek része a gyermekek egészségesebb táplálkozásának elősegítése is. Túl azon, hogy az úgynevezett csipszadót, vagyis a népegészségügyi termékadót a jövő évtől kiterjesztik a gyógynövényes alkoholtartalmú italokra és a gyümölcspárlatokra is, 2019-ben várhatóan az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, cukros üdítők, csipszek, csokoládék, szeszes italok esetében átlagosan húsz százalékkal lesz nagyobb a sarc.
A kormány egy másik fontos lépést is tett, kifejezetten a gyermekek egészségesebb táplálkozásának érdekében: az elmúlt három évben csökkentette a közétkeztetésben kínált ételek só- és cukortartalmát, több zöldséget és gyümölcsöt kínálnak a tanulóknak, s számos új élelmiszer jelent meg a menzákon. Emellett a szolgáltatók törekednek arra, hogy a hagyományos ételeket egészségesebben készítsék el. Többek között ez is kiderült abból a szintén az OGYÉI által végzett hatásvizsgálatból, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából készített a 2015-től kötelezően alkalmazandó közétkeztetési rendelet életbelépése óta eltelt időszak tapasztalatairól. A rendelet bevezetése előtt több alkalommal – 2008–09-ben és 2013-ban – is felmérték a közétkeztetés helyzetét Magyarországon. Az eredmények akkor azt mutatták – írta az OGYÉI –, hogy az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. A három esztendeje hatályba lépett regula tíznapos ciklusokban határozza meg a különböző élelmiszerek felhasználásának gyakoriságát. Szabályozza a nyersanyagok mennyiségét, az alapanyagok minőségét és rögzíti azt is, hogy mindennap kell tejet vagy tejterméket, zöldséget-gyümölcsöt, továbbá gabonaalapú, ezen belül pedig teljes kiőrlésű élelmiszereket adni a gyermekeknek. Az „üres kalóriát” tartalmazó cukrozott ételeket, italokat, valamint a sófogyasztást is korlátozza.
JOBB ÉTELEKET ESZNEK
A hatásvizsgálat főbb megállapításai azt bizonyítják, hogy az iskolai menzákon kínált ételek átlagos sótartalma jelentősen csökkent: ez 2013-ban étrendenként 8,6 gramm volt, mára azonban 6,4-re változott. A hozzáadott cukor mennyiségének tekintetében is javult a helyzet, az esetek háromnegyedében a WHO által javasolt szint alatt maradt ez az érték. Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, de 2017-ben ez az arány már nyolcvankét százalékra nőtt. Tavaly a tanintézmények csaknem háromnegyedében tudtak naponta biztosítani tejet vagy tejtermékeket: az Európai Unió iskolatejprogramjához 2013-ban még csak az iskolák negyvenhét, 2017-ben azonban már hetven százaléka csatlakozott. Kedvező változás az is, hogy tavaly az intézmények több mint felében a gyerekek naponta kaptak teljes kiőrlésű lisztből készült ételt. A közétkeztetők a rendelet előírásai alapján a vizsgált iskolák egyikében sem adtak az ízesített tejkészítményekhez utólag cukrot, továbbá szénsavas vagy cukrozott üdítőt és szörpöt sem kínáltak. Fontos és érdekes tény – tudatta az intézet –, hogy 2013-hoz képest jelentősen, csaknem duplájára nőtt azoknak az általános iskoláknak az aránya, amelyekben igényelték a diétás étkeztetést. Ezt 2013-ban még csak minden harmadik intézményben, 2017-ben pedig már a nyolcvanöt százalékukban meg tudták oldani.
SZENVED A KÖVÉR GYEREK
Mindennek ellenére a gyermekek körében még mindig nagy a túlsúlyosak aránya, így több szakmai szervezet, köztük a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) és a Magyar Védőnők Egyesülete (Mave) egy olyan közös szakmai cselekvési tervet, javaslatot készít elő, amely jelentősen javíthat az elhízott fiatalok egészségügyi ellátásán. Kiderült: a súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így nem meglepő, hogy a legnagyobb előfordulási arányokat Észak-Magyarország és Észak-Alföld régióban találtuk, míg a legkisebb százalékokat Közép-Magyarországon.
Az elhízás megelőzésén túl a kezelése igen összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat, amely általában kevés sikert eredményez. Ezek a gyermekek, illetve családok sokat szenvednek – közölte a gyógyszerészeti intézet. Nemcsak azért, mert az elhízás, különösen a súlyos mértékű, már gyermekkorban is számos krónikus, nem fertőző megbetegedés kockázatát növeli, hanem azért is, mert ezek a kicsik az iskolában is általában a kortársak bántalmazásának a célpontjai, tanulmányi eredményük rosszabb és többet is hiányoznak, mint a normál súlyú diákok. További jelentős probléma – folytatták –, hogy a túlsúly és az elhízás, valamint az annak következében megjelenő megjelenő társbetegségek rendkívül nagy terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára is. Egy nemrég megjelent publikáció szerint az élethosszon át jelentkező kiadások gyermekenként átlagosan körülbelül tizenhatezer euróra tehetők. Ez azt jelenti – derült ki –, hogy az összes kiadás kiteszi az adott ország teljes GDP-jének az 1,6 százalékát. Bár az elemzések Írországra vonatkoznak, de hazánkban is hasonló arányokra számítunk.
Az elmúlt pár évben számos jelentős, a gyermekkori elhízás megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedés történt hazánkban. Idetartozik a mindennapos testnevelés, a már említett közétkeztetési rendelet vagy a népegészségügyi termékadó bevezetése, de szintén idekapcsolódik az iskolai büfék és áruautomaták kínálatának egészségesebbé tételére irányuló jogszabályi környezet kialakítása, valamint az iskola-egészségügyi szűrések rendszerének a megerősítése, ennek korszerűsítésén egy ágazatközi munkacsoport jelenleg is dolgozik. Ennek ellenére – összegzett az OGYÉI –, ha jelentős eredményeket akarunk elérni, akkor tervezetten és összehangoltan kell beavatkozni a családok, a környezet és az ellátórendszer szintjén egyaránt.
Borítófotó: Varga István nyers vegán séf. Az irányításával speciális igényeket is ki tudnak elégíteni a Debreceni Egyetem éttermei
