ÉRZÉKENYÍTÉS
Éventeharminc iskolában járnak kurzusaikkal a Melegség és megismerés program szervezői. Nemrég új kiadványt adtak ki a témában.
„Zavar, hogy tabutéma a melegség az iskolákban? Tenni szeretnél a fiatalok homofóbiája ellen? Gyere és mutasd meg magad LMBTQ-emberként! Legyél élő, pozitív példa iskolai foglalkozásokon, segítsd munkánkat önkéntesként! E felhívással lelkesíti a Labrisz Egyesület a potenciális önkénteseket a Melegség és megismerés elnevezésű programhoz való csatlakozás reményében. A kezdeményezés 2000 óta tart, évről évre képzéseket is hirdetnek, 2007-től a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány által szintén támogatott Szimpozion Egyesülettel közösen. A legújabb felhívásra augusztus 31-ig, azaz holnapig várják a jelentkezőket, a kurzusra szeptember közepén kerül sor. „Várunk téged, ha tenni akarsz a homofóbia ellen, ha iskolai közegben is nyíltan felvállalod LMBTQ-önmagad, vagy segítenél a háttérből a program szervezésével – írják. Volt már egyébként nyárzáró piknik 26-án a Margit-szigeten, ahová jókedvet, kutyát és gyereket is lehetett vinni. A program elég hiányos honlapja szerint egyébként egy ideje egyetemekre, főiskolákra is meghívják a szervezőket, főleg tanárképző, pedagógia, szociális munkás, pszichológia szakokra. Sőt, az utóbbi években cégeknek is tartottak foglalkozásokat. 2016–17-ben a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával kifejezetten vidéki LMBTQ-szervezeteknek, -csoportoknak hoztak össze szervezetfejlesztő és óratartó képzéseket. A diákokat egyébként arra buzdítják: ha érdekli őket a Melegség és megismerés program, szóljanak az osztályfőnöknek, és a képzett LMBTQ-emberek már mennek is órát tartani: „Az ország bármely részébe elmegyünk.
TABUDÖNTŐK
Nemrég megjelent az új érzékenyítő kiadvány is Még mindig tabu? LMBT-személyek az iskolában címmel. Bevezetője szerint a kötet „elsősorban a nevelőknek kíván útmutatót, segítséget nyújtani egy tabuk nélküli világ építéséhez, de minden iskolapolgár számára új információkkal szolgálhat, tájékozódhatnak belőle, akár vitaanyagként is használhatják különböző óráikon (biológia, osztályfőnöki, erkölcstan, etika, társadalomismeret, egészségtan, médiaismeret, testnevelés stb.). Saját bevallásuk szerint évente körülbelül harminc iskolába kapnak meghívást, ahol hozzávetőlegesen ezer-ezerötszáz fiatalt, valamint nevelőt érnek el. Eljutnak osztályfőnöki órákra, emberi jogi napokra és egészségnevelési programokra. S hogy a szervezők szerint pontosan mi is a cél az iskolákban? Hát a melegség mint identitás megjelenítése személyes élettörténeteken keresztül, továbbá érzékenyítés a meleg emberek problémái iránt. Emellett „pozitív attitűdök kialakulásának a segítése. „Természetesen tiszteletben tartjuk a miénktől eltérő nézeteket a melegséggel kapcsolatban, miközben megvilágítjuk, hogy bizonyos előítéletek hogyan hatnak személyes és társadalmi szinten – magyarázzák a szerzők. A könyv elvileg hétköznapi szituációkon keresztül mutatja be az elfogadás szükségességét. Például egy olyan anyák napi ünnepséggel, amelyen az egyik gyermek úgynevezett szivárványcsaládból származik, két anyukája van, s ezért a többiekkel szemben neki két tulipán is van a kezében. Következtetés: érdemes már óvodáskortól nyíltan beszélni a családok sokszinűségéről. Érdekes, tényként közölt megállapítás a kötetben, hogy „a tudatos, kiegyensúlyozott családi működés ellensúlyozni tudja azokat a nehézségeket és hátrányokat, amelyeket a szivárványcsaládokban felnövők elszenvednek a heteronormatív, illetve homofób társadalmi környezettől, így ezek a gyerekek heteroszexuális társaikhoz hasonló mértékben váltak pszichésen egészséges felnőttekké a vizsgálatok szerint.
ÓVODAI HELYZETEK
Nem csoda, hogy a pedagógiai segédeszköznek szánt könyv kiemelt figyelmet szentel az óvodai nevelésnek. Például kifogásolja, hogy a legtöbb intézményben külön vannak a fiús és a lányos játékok, ami a szerzők szerint frusztrációt okoz a lányos játékok iránt érdeklődő fiúknak és fordítva. Sőt megemlítik: azzal, hogy a csecsemőket a nemükhöz passzoló színű babaruhába öltöztetik, már a „nemi sztereotípiákat erősítik bennük. Ami kerülendő. Visszatérő fogalom, illetve szitokszó a heteronormatív patriarchális társadalom, amelyben a fiúnak vagánynak, a lánynak érzékenynek, sírósnak kell lennie. És ez – mutatnak rá a labriszosok – szintén problémás. Szerencsére „a pedagógus más mintákat is közvetíthet. Ezen dolgoznak a szervezetben, ezért született az újabb könyv is a témában. „A genderkampányok sok esetben a gyerekeket célozzák, az iskolákban különféle érzékenyítő tréningeket tartanak, és egészen kicsi kortól a nemi identitás kérdésével bombázzák őket. Ami a fő aggodalomra okot ad, hogy egyes országokban már törvény tiltja egy szülőnek, hogy ezekről a foglalkozásokról lelkiismereti okból kivegyék a gyerekeket – közölte Zaymus Eszter, a CitizenGo magyarországi aktivistája. Korábban, jellemzően 2010 előtt a genderideológia hazánkban is része volt az oktatási anyagoknak, az ezzel foglalkozó szervezetek pedig állami hozzájárulással, rásegítéssel járhatták az iskolákat. Az elmúlt időszakban természetesen nemcsak a gender-, illetve a melegkérdés volt a különböző „civil iskolai programok fókuszában, hanem a bevándorlás is. A részben Soros-pénzen működő pécsi Az Emberség Erejével Alapítvány konkrét óravázlatokat is kidolgozott, az ezeket összefoglaló egyMÁStan című kiadványt pedig ingyenesen elérhetővé tették. Csak egy példa az iskoláknak szánt dokumentumból: a BBC által készített játékban a diákok szír menekültekké változnak, és lépésről lépésre kell döntéseket hozniuk, hogyan próbálnak eljutni Európába. És hogy pontosan miként is határozhatnánk meg az érzékenyítés fogalmát? „Az érzékenyítés a politikailag korrekt beszédmód egyik legkártékonyabb nyelvi hajtása. Az, amit művel, valójában indoktrináció, agymosás. A véleménypresszió fondorlatos, kifinomultan rafinált formája – foglalja össze Csejtei Dezső filozófiatörténész, egyetemi tanár a Magyar Időkben megjelent publicisztikájában.
Csanády zoltán
