KARDOSNÉ GYURKÓ KATALIN | A családi értékek kiállták az idők próbáját, emberi és társadalmi szempontból is hasznosnak bizonyultak, ezekért az értékekért harcol a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Abban hisznek, hogy a családbarát Európa nemcsak hazánk, de egész kontinensünk jövőjét jelenti. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnökével beszélgettünk.
Az Európai Parlament Európai Polgári Díjjal tüntette ki a NOE-t, elismerve ezzel harmincéves tevékenységét Magyarország legnagyobb civil szervezetének. Mi a jelentősége a kitüntetésnek túl azon, hogy kiemelkedő elismerés?
– Az adja számunkra a díj jelentőségét, hogy egyértelművé teszi: az általunk képviselt értékek – vagyis hogy egy férfi és egy nő szeretetközössége, házassága a család természetes alapja, amely a gyermekkel, a gyermekekre mondott igennel válik még teljesebbé – egyben európai polgári értékek is. Emellett nagyon fontos, hogy a díjjal európai dimenzióban is elismerést nyert mindazok munkája, akik az elmúlt három évtizedben a családok érdekeiért dolgoztak, akár szakértőként, vezetőként vagy tagként.
– Mit gondol, van üzenetértéke annak, hogy ezt a díjat éppen most, a miniszterelnök által említett „európai kultúrharc” közepette kapta meg a NOE?
– Meggyőződésünket pártpolitika-mentesen, de nem értékmentesen képviseljük 1987 óta, de a civilség számunkra nem jelent, nem is jelenthet semlegességet. A Sargentini-jelentés elfogadása miatt valóban vegyes érzéseim voltak. De üzenetértékű számomra az elismerés annyiban, hogy így épp a NOE lett az élő példa arra, hogy Magyarországon – a jelentésben megfogalmazott vádakkal szemben – lehetséges valódi, sikeres civil tevékenységet folytatni, s hatékonyan tenni a családok érdekében. A „kultúrharc” politikai fogalom, amit valóságosnak gondolok, de hangsúlyozni szeretném, hogy a NOE, ahogy a korábbiakban, úgy most is, a nagycsaládos életforma felmutatásával, megismertetésével, a gyermekvállalást ösztönző intézkedések támogatásával fejti ki tevékenységét. Számunkra a családról való gondolkodásnak valódi tétje van, hiszen aki gyermeket vállal, annak a döntése egy életre szól. A családi értékek kiállták az idők próbáját, nem csupán maradandónak, de emberi és társadalmi szempontból is hasznosnak bizonyultak: mi ezekért az értékekért harcolunk, mert hisszük, hogy a családbarát Európa nemcsak hazánk, de egész kontinensünk jövőjét jelenti, mert ahol több a gyermek, ott több a szeretet és élhetőbb a világ.
– Ha már felmerült, egyetért azzal a kijelentéssel, ami a Budai Vigadó átadásán hangzott el, vagyis hogy Magyarországon kultúrbéke van, az igazi kultúrharc Európában zajlik?
– Amikor közel harminc családszervezet jön el az általunk negyedévente szervezett családkonferenciára, s ott halljuk a szervezetek képviselőit beszélni munkájukról, céljaikról – függetlenül attól, hogy az egyszülős családokról vagy a Férfiak Klubjáról van szó -–, akkor azt mondhatom, hogy az alapvető értékek tekintetében nem is békéről, sokkal inkább magától értetődő harmóniáról beszélhetünk. Európában demográfiai kérdésekben a betelepítések kapcsán már élesebbek az ellentétek, hiszen az alapvető kulturális különbségeket mutató csoportok megjelenésével az európaitól eltérő család- és nőkép is megjelent. Gondoljunk csak a nők öltözködésének szabályozására vagy a többnejűség kérdésére. Ezek sorsdöntő kérdések kontinensünk polgárai számára. Emellett a család, a házasság fogalmának meghatározása is egyfajta ideológiai vitát hozott felszínre, amiben mi, azaz a NOE egyértelműen azt valljuk, hogy a házasság egy férfi és egy nő szeretetközössége.
– A családpolitika irányának alakulása, az intézkedések kidolgozása közvetve a NOE munkájának is köszönhető. A tagcsaládok körében mi a tapasztalat, valóban gördülékenyebbek, könnyebbek lettek a mindennapok?
– Egy nagycsaládban viszonylagos a gördülékenység. Mi már annak is örülünk, ha reggel egyik gyermek sem felejt otthon valamit, amiért vissza kell még menni a lakásba. Ha az adminisztratív terhek csökkenésére vagy a kínálkozó támogatási formák növekedésére gondolunk, akkor egyértelműen igennel kell válaszolnom. Sok intézkedést fel lehetne itt sorolni, a Diákhiteltől a CSOK-ig, de a tendencia a lényeg, az, hogy a társadalom, a kormány kiszámíthatóan biztosítja és fejleszti ezeket a lehetőségeket: ez annak a bizalomnak az alapja, amely szükséges a gyermekvállaláshoz is, amely össztársadalmi kérdés Magyarországon.
– A kormány felvetette, hogy ősszel nemzeti konzultációt tartanak családügyi kérdésekről. Hatásos ez a módszer? Mit lehet felmérni a családokkal kapcsolatban egy ilyen kérdéssorral?
– A legfontosabb az, hogy mindenkit biztatni szeretnék arra, mondja el a véleményét a konzultáció során, hiszen ez példaértékű lehetőség, korábban nem kérdezték erről az embereket kormányzati szinten. Több dologra lehet alkalmas a konzultáció, én négyet emelnék ki. A gyermekvállalással töltött évek beszámítása a nyugdíjba, a főállású anyaság kérdése, a nem munkaidőhöz kötött, projektorientált, „home office” típusú munkavégzés támogatása és a fiatalok véleményének megkérdezése arról, hogy mi szükséges még számukra a gyermekvállalás melletti döntéshez, azaz a jövőképükről kérdezném őket.
– Milyen javaslataik vannak a kormány felé a következő időszakra?
– Stratégiai partnerként folyamatos a konzultáció a kormánnyal a különféle tervezetek kapcsán. Emellett tizenkétezernél is több tagcsaládtól összegyűjtve tudunk adni visszajelzéseket egy-egy döntés hatásairól, a felmerülő problémákról. Jelenleg is zajlik egy felmérésünk a CSOK-kal kapcsolatos tapasztalatokról, ahol azokat is megkérdezzük, akik valamiért nem tudták igénybe venni. Emellett a bérlakásprogramot és a harmadik gyermekhez kapcsolódó autóvásárlási kedvezményt tartjuk fontosnak.
– Lezajlott az európai ifjúsági családügyi workshopsorozat első fordulója. Mi a célja a rendezvénynek és milyen volt az első alkalom?
– A sorozat célja, hogy a meghívott fiatalok olyan szakmai ismeretekkel gyarapodjanak, amelyek segítik őket abban, hogy a civil szférában, a politikai életben vagy egyéb hivatásterületeken eredményesen lépjenek fel a családok érdekében a saját hazájukban és akár európai szinten. A kontinens 11 országából 27 fő vett részt, olyanok, akik az eddigi workshopokon a legelhivatottabbnak, legelszántabbnak és legtehetségesebbnek mutatkoztak a jövő családjaiért való munkálkodásban.
– Mik a NOE hosszú távú tervei, mi az, amit a következő évben feltétlenül szeretnének véghez vinni?
– A NOE életében nagyon sokáig a három fő feladatunk közül az érdekérvényesítés dominált, mára azonban a közösségépítés és az értékfelmutatás került előtérbe. Itt nemcsak arról van szó, hogy sok közösségi programot szervezünk, hanem arról is, hogy ezek minden esetben nyitottak azok számára is, akik nem tagjaink. Az egyik közösségi portálon külön indítottunk nagycsaládos szülők klubja néven csoportot, ami mindenki számára nyitott, s ahol valaki mindig tud választ adni a felmerülő kérdésekre. Nem véletlen, hogy néhány hónap alatt kilencezernél is több tagja lett a csoportnak. Nagy figyelmet kell fordítanunk azokra a családokra, ahol nagyszülők nélkül nőttek fel a gyermekek, ahol szükség van példára, segítségre. A NOE egy nagy közösség, amely kimeríthetetlen példatára a nagycsaládos életmódnak, s mivel a tagjaink között valóban sok gyermek születik, ez a példa a demográfiai kérdések, végső soron a nemzetépítés szempontjából is fontos.
Épülő közösségek. Az egyesület ma már a közösségépítést tartja a legfontosabb feladatának
