Sok hollywoodi sztár választja a húsmentes táplálkozást, de a szigorú „vegánbíróság” szűrőjén nem mindenki megy át. A divatból vagy fogyókúrázási céllal étrendet váltókat nem ismerik el valódi vegánnak. Erre egyébként a hírhedt állatvédő szervezet, a PETA aktivistái ügyelnek, ők frissítik az „ellenőrzött” vegánus sztárok listáját.
A hibátlan vegán ugyanis elkötelezett állatvédő, hisz abban, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztása erőszakos cselekedet. A mainstream zászlóvivők amerikaiak – Ellen DeGeneres, Miley Cyrus, Ariana Grande, Pamela Anderson, de Woody Harrelson és az exalelnök Al Gore sem eszik húst. A békés és a harcos aktivisták között is szemmel láthatóan több a nő, mint ahogy az állatvédelem is elsősorban a gyermektelen hölgyeket érinti meg extrém módon. A veganizmus meglehetősen hasonló mintázatot mutat, sok egyedülálló nő választja ezt az agyonszabályozott és rengeteg plusztevékenységgel járó életformát. Mert a veganizmus nem áll meg a tisztán növényalapú étkezésnél, szükség van vegánkozmetikumra, -ruházatra, vegánus főbérlőre és albérlőre, macskatápra, valamint a szemléleten túl megjelenik a küldetéstudat, mely abból a felsőbbrendűségből táplálkozik, hogy „én megértettem, hogy az ember is csak egy állat, így nincs joga meggyilkolni a többi állatot.”
NINCS ELŐNYE
Az orvostudomány azon állítására, hogy az ember biológiailag mindenevő, az az érvük, hogy ez viszont nem tesz jót neki. Az állati eredetű termékek elhagyása miatti hiánybetegségeket vitatják. Nagy energiával igyekeznek pótolni azt, amit a többség a húsfélékből hasznosít, természetesen vegán-vitaminkomplexekkel, borsos áron.
Növényi étrenddel is lehet pótolni egyes vitaminokat és ásványi anyagokat, de másként hasznosulnak. A tisztán növényi alapú étrenden élők között sokkal többen szenvednek vashiányos vérszegénységtől, ami várandós nőknél kifejezetten veszélyes. A szakértők azt mondják, a szélsőséges étrendi megszorítások nem hoznak érdemi javulást egy bizonyos határon túl.
MAGYAR VEGÁNOK
A hazai vegánok 15 000 főt számláló csoportja a nemzetközi direktívához hasonlóan definiálja magát a közösségi oldalon: „A veganizmus olyan filozófia és életstílus, amelyik elutasítja az érezni képes, öntudattal és személyiséggel rendelkező állatok tárgyiasítását, azok árucikk státuszát, a megspórolható szenvedés okozását. A vegánok elítélik az állati kizsákmányolás révén létrejött termékek, szolgáltatások használatát, bárminemű támogatását. Beleértve az állatok kihasználásán és/vagy megölésén alapuló sportokat, szórakozási, szépségápolási, öltözködési, étrendi vagy kutatási szokásokat és normákat.” A mozgalom a szabadságjogokra és a baloldali kultúrharcra épül – mint a legtöbb agresszív XX. századi aktivizmus –, mert az állatok érző lények, szabadságot és egyenlő bánásmódot érdemelnek. Minden állatnak megvan az értékes élete, amely nem vethető össze a hasznosságával – mondják.
ÉTREND ÉS „ETIKA”
A vegánná válásnak általában érzelmi alapjai vannak. Sokan filmeket neveznek meg, amelyeknek a hatására fejezik be a húsfogyasztást. Ezek a filmek gyakran a modern állattartás körülményeit tárják fel, a jószágok szenvedésére helyezik a hangsúlyt. Sokan azonban az amerikai újságíró-aktivista Gary Yourofsky előadását látva „térnek meg”; a nyolcmilliós Izraelben például egymillióan látták a héber feliratú videót, ami igen számottevő egy kis lélekszámú országban. A magyarul feliratozott filmjét mintegy százezer néző tekintette meg. Yourofsky nagy szenvedéllyel hisz a saját igazságában. Az érvelését is úgy építi fel, hogy a lelkiismeretre hat, amikor így fogalmaz: „Nem próbálom meg önöket eltéríteni a vallásuktól. Egyik vallás sem hatalmaz fel a húsevésre!”
Majd így folytatja: „Azt cselekedd másokkal, amit magaddal tennél, és az állatok másoknak számítanak. Ne ölj!” A legfontosabb és mégis a leginkább semmibe vett szavak minden vallásos tanításban. Nincsen csillag azon parancsolat mellett, amely a következőt mondja: „Hacsak nem jársz négy lábon és nincsen bundád, szarvad, csőröd vagy kopoltyúd.” Az állattartást rabszolgatartásnak nevezi, a vágóhidakat a holokauszttal vonja párhuzamba; ember legyen a talpán, aki erre nem szégyelli el magát, s nem kezd el azon az egyébként biológiai és etikai nonszenszen gondolkodni, hogy valóban egyenrangúak vagyunk az állatokkal.
A vegánok minden baj okozójának a nagyüzemi mezőgazdaságot tartják, minden olyan tanulmányt és cikket betáraznak, amely ezt támasztja alá. A filozófiai hátteret olyan komolyan sikerült megalapozni, hogy a mindenevők pillanatok alatt meghátrálásra kényszerülnek. Készen legyártott érvrendszereket kapnak az újonnan csatlakozók, hogy megfelelően tudjanak megnyilatkozni. Mert a vegánok azt szeretnék, ha mindenki megértené, hogy nem az a kérdés, mennyire humánusan tartjuk a jószágokat, ha a vágóhídon végzik, hiszen legyilkoljuk őket. Az állatok fogyasztásának bűnét többnyire azzal szemléltetik, hogy a kutyánkat sem esszük meg. A vegánetika aztán meglehetősen sok kérdés elé állítja a gyakorlókat, hiszen nehéz eldönteni, hogy melyik olajat vagy szempillaspirált etikus használni.
A vegánok célja, hogy megszűnjön a haszonállat-tenyésztés; szerintük az ökoszisztéma az állatok életben tartásával is fenntartható lenne. Arra nem találunk konzisztens válaszokat, hogy miként lehetne megoldani tömegek növényalapú mennyiségi étkeztetését, ruházkodását hosszabb távon vegyszermentesen, tisztán, és ez csak egy kérdés a sok közül.
HÁBORÚ EZ IS
A veganizmus egy másik lépcsőfoka, amikor aktivistává válik a növényevő ember, és harcos ellensége lesz húsfogyasztó társainak, akciókban vesz részt vágóhidak, farmok, bevásárlóközpontok ellen. Ennek szolid változata ausztrál aktivisták januári akciója: matricákat ragasztottak hústermékekre, hogy felhívják a figyelmet az állatok legyilkolására, valamint arra, hogy a húsfogyasztás szívbetegséget okoz. De az aktivizmus sokkal szélesebb körű, mint hinnénk. Tavaly a Telegraph számolt be arról, hogy a Bank of Englandnek azzal kellett foglalkoznia, hogy meg tudja-e oldani vegánbankjegyek gyártását, ugyanis a forgalomban levő papírpénzek 0,05 százalékban tartalmaznak faggyút. A bank konzultációt kezdeményezett a témában. Kiderült: a válaszadók majdnem 90 százaléka elutasítja, hogy állati eredetű zsiradékot használjanak az előállításkor. Nyilván a téma iránt érzékenyek adtak választ elsősorban. A javaslatuk az volt, hogy használjanak pálma- és kókuszolajat. Ez utóbbiak termelése kapcsán is számos cikk jelent meg a fenntarthatatlanságról, erre megint nincs válaszuk a vegánus aktivistáknak.
Az izraeli hadseregnek 2015-ben kellett szembenéznie azzal a kérdéssel, hogy miként biztosítja a vegánus katonáknak az étrend mellett a bőrmentes bakancsot és a gyapjúmentes ruházatot. Nagy-Britanniában és Írországban kifejezetten erős a vegánmozgalom; legutóbb egy tejtermelő gazdaságot vettek célba az aktivisták, nácinak és gyilkosnak nevezve a gazdákat, mert a tejtermelés érdekében leválasztják a borjakat az anyjukról – írta meg az ír Independent.
ÉLHARCOS PETA
A támogatókkal együtt ötmillió tagot számláló amerikai állatvédő szervezet nem csak a szőrmeellenes meztelenségi akcióiról ismert. Két éve az online Pokémon-vadászat ellen is közleményben tiltakoztak – szerintük ugyanarról van szó, mint amikor élő állatokra vadászik valaki. Ne higgyük, hogy ezek az együgyűnek látszó akciók ártalmatlanok, mert a fiatalok érzékenységét az állatvédelemmel nagyon jól meg lehet találni, s be lehet vonni őket az aktivizmusba, anélkül, hogy értenék: a normalitás, a természet törvényei ellen tiltakoznak. Ha meg már az állatok érzékenységét akceptálják, el kell fogadniuk az emberek sokféle érzékenységét is, az aktivizmus politikai dimenziója megkerülhetetlen.
ÉRTELMES EGYENSÚLY
Mivel értékválasztásról szól ez a vita, az álláspontok nem fognak közeledni, sőt, a mindenevőknek fel kell készülniük arra, hogy sokkal kevesebb energiát fordítottak eddig az ideológiai beágyazásra, és ennek lesznek még következményei a kultúrharcban. Már most nagyon kimunkált a jogi és etikai háttere a veganizmusnak. Hamarosan kutatások és tanulmányok támasztják majd alá hiteles intézetektől, hogy ez a járható út. Az aktivizmus eredményeként tíz év alatt 350 százalékkal nőtt a brit vegánok száma. Közel a felük (42 százalékuk) 15–34 éves; a Guardian kutatása szerint a közösségi oldalak inspirálják őket. Ezekre a folyamatokra kell majd hasonlóan kifinomult válaszokat adni a józan többségnek.
Az ökoszisztémából az embert mint csúcsfogyasztót egészen biztosan nem lehet következmények nélkül kivenni. A túlfogyasztás és a pazarlás ellen lehet észérvekkel küzdeni; ezt jelenítik meg a helyi termékek fogyasztását támogató lokálpatrióta mozgalmak, melyek kijelölhetik azt az irányt, amely valóban fenntartható, organikus, de szélsőséges és utópisztikus ideáktól mentes.
