Ebben az évben újabb 117 mentőautót kap az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), ezt beleszámítva 2010 óta összesen 603 új gépkocsihoz jutott a szervezet. A sürgősségi ellátásban csak tavaly 193 mentőautó beszerzéséről döntöttek, mindezeknek köszönhetően hétévesnél idősebb gépjármű csak tartalékállományban lesz. Balog Zoltán, a humántárca vezetője ezekről hétfőn beszélt, illetve bejelentette azt is, hogy az általános egészségügyi béremelésen túl további tíz százalékkal növelik a fizetéseket az OMSZ-nél. Vagyis az elmúlt két esztendőben összesen hatvanhét százalékkal emelkedett a szolgálatnál dolgozók havi illetménye.
VITÁT KAVARÓ ESETEK
Az utóbbi hónapokban számtalan olyan történet járt körbe a világhálón, amely magyar sürgősségi osztályokon tapasztaltakat mesélt el. A különböző eseteknél főként az okozta a problémát, hogy aaz érintetteknek túlságosan hosszú ideig kellett várakozniuk az ellátásra, s ha végül megkapták, az sem kifejezetten ideális körülmények között történt. A múlt év végén a Honvédkórház sürgősségi centrumában az erről szóló cikkek szerint sokórás, hiábavaló várakozás közben hunyt el egy ötvennyolc éves asszony. Az ekkor ügyeletes főorvos, Zacher Gábor – aki egyébként éppen három éve vezeti a központot – látta el a fájdalmakra panaszkodó szívbeteget. Az elhunyt hozzátartozói a hírek szerint végül feljelentést tettek, hogy tisztázódjon, kik a felelősek. Szintén sokat lehetett hallani arról a gerincbeteg nőről, akit a munkahelyéről vitt be a mentő a Szent Imre Kórház sürgősségi osztályára. A nagy fájdalmakra panaszkodó hölgyet a délutáni beérkezés után több órával látták el, és akkor is csak a folyosón, mivel rengetegen várakoztak még rajta kívül. Az esetből főleg ellenzéki politikusok azonnal azt a következtetést vonták le, hogy nem működik a magyar egészségügy, mert a kormány nem biztosít elegendő forrást sem a működésre, sem az ágazatban dolgozó orvosok megfelelő bérezésére. Az itthoni sürgősségi ellátásról valóban nem lehet elmondani, hogy tökéletesen működik, azonban a probléma jóval összetettebb annál, mint ahogyan azt a történtek kapcsán megszólalók felvázolták.
SÜRGŐSSÉGI, NEM GYORSASÁGI
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a múlt év elején készített egy felmérést a sürgősségi osztályok helyzetéről, s ennek végeredményéről az Emberi Erőforrások Minisztériumát, valamint az egészségügyi államtitkárt is értesítette. A testület megállapításai szerint akkor a szükséges hatszáz orvosból csak száznegyven képzett kolléga állt rendelkezésre az országban. A vonatkozó rendeletnek pedig harmincnégy intézmény sürgősségi betegellátó osztálya (SBO) nem felelt meg. A MOK jelzésére reagált a humántárca, valamint a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság is. Kételkedtek a felmérés megállapításaiban, ám utóbbi azt elismerte, hogy ahogyan a többi orvosi szakmában, úgy az oxiológiában is jellemző a szakemberhiány. A témában tavaly november végén nyilatkozott Pető Zoltán, a Szegedi Tudományegyetemhez tartozó Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ sürgősségi betegellátó önálló osztályának a vezetője az Abcúgnak. Szerinte egyáltalán nem kirívó, hogy a betegeknek akár 10–18 órát is várniuk kell a sürgősségin. „Ha laborvizsgálatokra is szükség van, az már alapból kétórás várakozást jelent. Újabb két óra, ha CT-, röntgen- vagy ultrahangvizsgálatot is el kell végezni. Egy mellkasi fájdalom kivizsgálását például nem lehet hat óránál rövidebb idő alatt megúszni” – fogalmazott. Ugyanakkor úgy véli, a sürgősségi „egy konzultatív szakma”, és egyáltalán nem biztos, hogy a konzíliumra hívott orvosok – például sebészek, pszichiáterek, nőgyógyászok stb. – azonnal el tudnak szabadulni a saját osztályukról. Így könnyedén kijön a 12 órás várakozási idő. Kijelentette: „A betegek sokszor összekeverik a sürgősségi ellátást a gyorsaságival.”
IDŐT SPÓROLNÁNAK
Szintén ismert és folyamatos probléma, hogy sokszor a betegek olyan panasszal is a sürgősségire mennek, amely nem odavaló, feleslegesen terhelve ezzel a rendszert. A szegedi SBO eseteinek a húsz-harminc százaléka ilyen Pető Zoltán szerint, holott a sürgősségi ellátást pont azoknak találták ki, akik a legbetegebbek. Így tehát ilyen esetekben is elképzelhető, hogy a páciensnek végül sokat kell várnia, hiszen nem sürgős panaszával értelemszerűen hátrébb sorolódik. Előfordul az is – sorolta a példákat –, hogy a háziorvosok azért küldik erre az osztályra a betegeiket, hogy így kerüljék meg a várólistát, mivel az SBO-kon órákon belül elvégezhetők olyan vizsgálatok, amelyekre egyébként lehet, hogy heteket, hónapokat kellene várni. Az orvoshiány létét Pető is jelezte, ám szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a sürgősségi kezelés „még fiatal műfajnak számít”. Az angolszász minta alapján működő ellátási forma csupán 2002 óta létezik, maga a képzés alig tíz éve indult el. Ez is az oka annak, hogy nincs elég szakorvos ezen a területen. Hozzáfűzte: a sürgősségi kemény terep, „igazi gályamunka”, ezért kevesen vállalják ezt a kihívást.
NEMTELEN TÁMADÁSOK
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár hétfőn, a mentőautók átadásakor arról beszélt: a mentőszolgálat a biztonságos betegellátás letéteményese. Úgy vélte, az OMSZ hiteles tudott maradni, és ezt jelzi, hogy sokszor az állampolgárok védik meg az intézményt a közösségi médiában a nemtelen támadásoktól – utalt a fentebb felsorolt esetekre is, amelyekért a cikkek írói, illetve maguk az érintettek sokszor kizárólag a rendszerben dolgozókat hibáztatták. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azt mondta: a fejlesztések a kormányzatnak a mentőszolgálat dolgozói iránti megbecsülését mutatják. A jól felszerelt, kényelmes, biztonságos mentőautók, a legmodernebb mentéstechnika, az informatikai háttér, az új ruhák nemcsak a gyors és hatékony munkát segítik, hanem a dolgozóknak is megadják a tiszteletet – fogalmazott.
