A nappalim az irodám

Miközben a home office típusú munkavégzés sok esetben személyiségfüggő, és jól megfogalmazott keretek híján kontraproduktív is lehet, sikerét a mintegy másfél milliárdnyi otthonról dolgozó ember mutatja meg.

Kevés foglalkoztatási forma futott be viszonylag rövid idő alatt akkora karriert, mint a home office. A távmunka kifejezés a hetvenes években jelent meg, de az áttörés a kilencvenes évekig váratott magára. Míg 1997-ben az Egyesült Államokban az ebben a formában dolgozó szövetségi alkalmazottak száma mindössze százezer főt tett ki, alig két évtizeddel később már közel hárommillió ember tartotta az otthonát az elsődleges munkahelyének. A globális munkaerő-piacon nagyjából egymilliárd ember dolgozik távmunkában. Az előrejelzések szerint öt év múlva számuk csaknem kétmilliárdra hízhat, az összes munkavállaló csaknem felét téve ki. Egy tavalyi kutatás alapján az európai foglalkoztatottak 62 százaléka már otthonról végzi a feladatát, e foglalkoztatási forma körükben egyre nagyobb elvárás. Olyan nagy, hogy akár kevesebb fizetéssel is beérnék a home office-ért cserébe. Magyarország az átlag alatt teljesít ez ügyben, de azért sokan tartanak online

meetinget a nappalijukban. Például az egyik nagy multinál dolgozó Kata is, akinek kifejezetten szempont volt az álláskeresésnél a távmunka lehetősége, mivel sokkal hatékonyabban dolgozik, ha nem éri „minden öt percben valamilyen felesleges impulzus”.

Van rá igény

A home office a hazai vállalatok körében igen népszerű, a munkatársak jelentős arányban dolgozhatnak otthonról. Például a Magyar Telekom esetében a teljes állomány harminc százaléka végzi a feladatát az irodán kívül, de összességében – a távmunkával is betölthető munkakörök esetében – a kollégák közel hatvan százaléka a lakásából intézi a munkaügyeket. „A cégnél részleges távmunkára szerződünk a dolgozókkal” – fogalmazott a Figyelőnek Sipos Zsuzsanna HR-igazgató. Mivel a home office a munkahelyi felmérések szerint népszerű volt a dolgozók körében, a program 2013-ban új lendületet kapott. Az SAP-nál nincs blokkolóóra, az elvégzett munka számít – tudtuk meg Arató Márktól, az SAP Hungary Kft. kommunikációs vezetőjétől. A folyamatosan bővülő, közel ezer főt foglalkoztató hazai szoftvercég legtöbb munkakörében van lehetőség rugalmas munkavégzésre, tehát a feladatoktól függően a munkára fordított idő szabadon beosztható. A vállalatnál dolgozik olyan kifejezetten sikeres kolléga is, aki alig-alig jár be a munkahelyére, mivel regionális szerepköréből fakadóan mindent el tud intézni otthonából. Arató szerint ez a fajta szabadság, amelyhez magas szintű vállalati kultúra és technológiai háttértámogatás is tartozik, nagyon vonzó a kollégák számára. „Tavaly kezdtük tesztelni a négy-öt napos otthoni munkavégzést, ami gyakorlatilag a teljes távfoglalkoztatottságnak felel meg – tudta meg lapunk Bereczki Ildikótól. A Vodafone Shared Services Budapest HR-igazgatója hozzátette, hogy mindez persze nagyban függ a munka jellegétől is. A tapasztalatok szerint a dolgozók nem feltétlenül használják ki a teljes heti távollét lehetőségét, mivel a kollégákkal együtt töltött idő is fontos számukra. Ám ettől függetlenül is van mód a munka és magánélet egyensúlyának a megőrzésére. „Az állandó rugalmas munkaidőn túl lehetővé tesszük munkatársainknak, hogy személyesen, élethelyzetüknek megfelelően alakítsák feladataik elvégzését” – mondta a HR-igazgató. A cég körülbelül ezer dolgozója él is ezzel a lehetőséggel.

Ég a kezük alatt a munka

Egyébként a home office kapcsán a financiális szemlélet mellett a humánperspektíva is egyre komolyabb hangsúlyt kap. Hosszan lehetne sorolni a felek szempontjából megjelenő előnyöket, hiszen nem kell számolni a munkaállomás, illetve a bejárás költségeivel. Amerikai kutatók szerint a távmunka mellé teszi a pipát az is, hogy az így dolgozó kollégák nagyobb teljesítményre képesek, elégedettebbek és az életük is stresszmentesebb. Ráadásul a szervezeti elköteleződés növelése mellett a fluktuációt is csökkenti. A Microsoft egy a témába vágó kutatása szerint a távmunkások megmarkánsabb érve a home office mellett többek között a munka és a család egyensúlyának a kérdése volt, de az üzemanyag-megtakarítás, illetve a nagyobb produktivitás is hangsúlyosan jelent meg. A módszer hatékonyságára világított rá néhány éve egy a legnagyobb kínai utazási site, a Ctrip tulajdonosainak a bevonásával készült esettanulmány is. E szerint a cég call center részlegének a személyzetéből önkéntesek vállalták, hogy kilenc hónapig otthonról dolgoznak. Az irodában maradt kontrollcsoporthoz képest boldogabbnak vallották magukat, a megnövekedett teljesítményüket a közel tizenöt százalékkal több híváskezdeményezés mutatta meg. A próbaidőszak alatt elért megtakarítás pedig személyenként 1900 dollár volt. Ám az évek alatt az is kiderült: a távmunkával együtt járó elszigeteltség sokaknak feszültséget jelent, emellett a munka és az otthoni teendők szétválasztása is problémás lehet. Nem mellékes az sem, hogy az ebben a formában dolgozóknak extra erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy szociális kapcsolataik megmaradjanak.

 

 

KINEK VALÓ A TÁVMUNKA?

A hatékony otthoni munkavégzés alapfeltétele, hogy a vezető és a dolgozó tisztázza a kereteket, a munkamódszereket, valamint a határidőket és a teljesítményértékelés módját is. A foglalkoztatottnak meg kell kapnia a munkavégzéshez szükséges eszközöket és a technológiát. Ebben a formában azok az igazán produktív kollégák, akik jártasak az időmenedzsmentben, nem hiányzik számukra a pezsgő irodai élet, képesek az önmotivációra és az önreflexióra, működnek az önszabályozó mechanizmusaik. Jellemzően introvertált (befelé forduló) emberekről van szó. Az ellenérvek szerint teljes elszigeteltségben nem lehet tartósan csúcsteljesítményt elérni. Erre egyfajta megoldást kínál a fokozatos átmenet a munkavégzésben: az alkalmazott a mély víz helyett eleinte csak egy-két napot tölt home office-ban, azért hogy legyen lehetősége alkalmazkodni.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink