A magzat mint nyersanyag

Felnőtt emberek, apák és anyák támogatják, hogy a terhességet a kilenc hónap alatt bármikor meg lehessen szakítani. Ép ésszel nem lehet magyarázatot találni erre. Hacsak azt nem, hogy más érdekek is meghúzódnak az abortuszliberalizáció mögött, mint megadni a nőknek a választás lehetőségét. Mert ez csak a máz, sarkosabban: szimpla hazugság.

MÉLYPONT

41,9 millió abortuszt hajtottak végre a 2018-as esztendőben a Worldometers összegzése szerint, az idén eddig már közel négymilliót. Számít ez valamit is? Vajon miért övezi néma csend több tízmillió ember halálának okát? A válasz egyszerű: mert ők nem betegség, környezetszennyezés vagy erőszak következtében hunytak el, hanem abortusz során vették el az életüket. Álljon itt egy másik adat is összehasonlításul: rákos megbetegedésben közel kilencmillióan haltak meg az elmúlt évben. Az abortuszok zömét éppen a demográfiai válsággal küzdő nyugati világban végzik el. Nevezzük ezt az első ellentmondásnak. 

 

NEW YORK ÜNNEPELT

Rózsaszínben pompázott a World Trade Center. New York azt ünnepelte január végén, hogy sikerült a végletekig liberalizálni az abortuszt, lehetővé vált, hogy a terhességet a teljes negyven hét alatt bármikor megszakítsák. Ha találnak erre megfelelő indokot. Az pedig nem lesz nehéz, ugyanis az új törvény ebben is megengedő. Mentális és más egészségügyi problémára is lehet hivatkozni. Egyúttal minden büntetőjogi vonatkozását megszüntették az abortusznak, nem számít emberölésnek a 24 hétnél idősebb magzat életének elvétele, semmilyen esetben. A döntés azért drámai, mert a 24. hét után a magzatok már életképesek, ha megszületnek. Ilyen értelemben a harmadik trimeszterben már nem is lehet elvetélésről beszélni, hanem koraszülésről. 

Az abortuszra kényszerítés tiltását is hatályon kívül helyezték, és kitágították azok körét, akik elvégezhetik a beavatkozást, így nemcsak orvosok kapnak erre jogosultságot, hanem asszisztensek, ápolók is. Mindezt a nők biztonsága érdekében. Nevezzük ezt a második ellentmondásnak. 

A reproduktív egészségről szóló törvényt támogatók a hölgyek szabad választásának a jogával érvelnek, meg azzal, hogy a megszakítások 89 százaléka a terhesség 12. hetéig megtörténik. Ha ez így van, végképp adódik a kérdés: mi szükség volt erre a törvényre? Íme a harmadik ellentmondás.

AZ ÉLETVÉDŐK TOVÁBB KÜZDENEK

Zaymus Eszter, a CitizenGo élet- és családvédő nemzetközi civil közösség hazai munkatársa, a téma szakértője lapunknak elmondta: négy nappal azt követően írta alá New York állam kormányzója az embertelen abortusztörvényt, miután Washingtonban a March for Life meneten százezrek vonultak utcára a születendő gyermekekért.

„A résztvevőknek videóüzenetet küldött Donald Trump elnök, megígérve, hogy minden olyan jogszabályt megvétóz, amely gyengítené az emberi élet alkotmányos védelmét. Az állami szabályozások viszont nem tartoznak az elnök hatáskörébe, így a New York-i barbár törvény valósággá válhatott. Hatalmas összefogás próbálta megállítani a könyörtelen lépést, százezrek tiltakoztak petíciók útján, New York állam katolikus püspökei együttes erővel léptek fel. Andrew Cuomo kormányzó mégis aláírta a demokrata többséggel megszavazott jogszabályt, amely széles körben ajtót nyitott a születésig végezhető abortuszok előtt” – fejtette ki az aktivista.

CSALÁDTERVEZÉS ABORTUSSZAL

Az Egyesült Államokban hosszú ideje folyik a harc az élet mellett kiálló és a liberális, abortuszpárti csoportok között. Cuomo, akinek katolikus emberként örökre összekapcsolódik a neve ezzel a törvénnyel, korábban úgy beszélt, hogy semmi keresnivalójuk New York államban „szélsőségesen konzervatív” pro-life aktivistáknak. Van helye viszont a közismert abortuszpárti Planned Parenthood szervezetnek, amely felvilágosítómunkája mellett terhességmegszakító klinikákat működtet, s kapcsolatban áll olyan cégekkel és intézetekkel, amelyek a magzati szerveket és szöveteket hasznosítják. A Planned Parenthood közel százéves múltra tekint vissza, 1921-ben alapította Margaret Sanger a szervezet elődjét, az Amerikai Születésszabályozó Ligát. Arról ma már nem szívesen beszélnek a szövetség aktivistái, hogy az alapító kifejezetten rajongott az eugenetikáért, és a fehér faj felsőbbrendűsége mellett érvelt.

Az abortusz liberalizálása mellett kampányoló Planned Parenthood támogatói között élen jár Soros György, aki 2010–13-ban összesen 18,4 millió dollárral, majd az elnökválasztási kampányban további pénzekkel segítette a szervezetet. A Szövetségi Választási Bizottság (Federal Election Commission) adatai szerint a csoport mintegy 22 millió dollárt költött a kampányban Hillary Clinton és a Demokrata Párt támogatására, továbbá Trump-ellenes akciók szervezésére. Soros György 1,5 milliót, lánya, Andrea Soros Colombel 1,25 milliót juttatott a Planned Parenthoodnak. Az agg milliárdos fia, Jonathan és felesége, Jennifer fejenként egymillióval szállt be. Michael Bloomberg, New York egykori polgármestere is hajlandó volt mélyen a zsebébe nyúlni, szintén egymillió dollárt adott az abortuszpárti szervezetnek.

BOTRÁNYSOROZAT

2015-ben óriási botrány tört ki a csoport tevékenysége körül, ugyanis rejtett kamerás felvételekből kiderült, hogy a magzati maradványokat értékesítették. Az üzlet fellendítése céljával még az abortálási technikán is változtattak annak érdekében, hogy épségben tudják kivenni a szerveket. Egy abortált magzat szerveiért 30–100 dollárt fizettek azok a cégek, amelyek forgalmazták ezeket. A szervezet vezetői azzal védekeztek, hogy ezek az összegek éppen csak fedezték a beavatkozások költségeit, ezen nyereségük nem keletkezett. Aztán egy következő videó már lebuktatta a hazug irányítókat: egyikük arról beszél a felvételen, hogy a szervek árán egy Lamborghinit szeretne venni.

A TUDOMÁNY SZENT NEVÉBEN

A magzati szerveket és szöveteket a tudományos kutatás és a gyógyszeripar mellett kozmetikai és élelmiszeripari gyártók is használták. Egyes gyógyszergyárak a fertőző gyermekbetegségek elleni oltóanyagok előállítása során alkalmaznak ilyen szöveteket, emellett a hemofília, a cisztás fibrózis, a reumatoid artritisz és a hepatitis A/B elleni készítményekben szintén megtalálhatók. De a forgalmazóknak voltak megrendeléseik olyan intézetektől is, amelyek a szembetegségeket, az autizmust, a Down-szindrómát, a HIV-fertőzést kutatták. A kanyaró elleni vakcinát például magzati szövet segítségével fejlesztették ki. 

Három nagy szövetkereskedelemmel foglalkozó vállalatnál is vizsgálódni kezdtek, többek között az Advanced Bioscience Resourcesnél (ABR), amely szintén szerepel a Soros György által támogatott szervezetek listáján. A kereskedők cáfolták, hogy haszonnal adnának túl a szöveteken, de a vizsgálat során kiderült: az igaz, hogy a Planned Parenthoodnak 40-60 dollárt fizettek esetenként, ám a számlák arról árulkodnak, hogy az egyetemeknek az ABR 350–500 dollárt is kiszámlázott ugyanazért a szervért. A cég úgy nyilatkozott a botrány után, hogy a tevékenységüket mindig a legmagasabb szintű etikai normák szerint végezték, a szülőknek mindig bele kell egyezniük abba, hogy magzatuk szöveteit felhasználják.

Tavaly nyáron az kavarta fel az amerikai közéletet, hogy embriószöveteket egerekbe ültettek, állami finanszírozással. Az Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal azzal érvelt: egyes betegségek gyógyításában nélkülözhetetlen a magzati szövetek használata. A Katolikus Orvosi Szövetség ezt súlyosan elítélte, és nyilatkozatban fejezte ki: megengedhetetlen, hogy a kormány támogatja a születendő emberi élettel történő kísérlezést. Egyúttal arra kérték a Trump-adminisztrációt, vonja vissza az erre vonatkozó szerződéseket. 

A kormányzat a vizsgálatok során végül arra jutott: felbontja a szerződést az ABR-ral, amely embriószöveteket szállított orvosi kutatásra. De a vita ezzel nem ért véget, csak elcsitult, mert 64 tudományos szervezet – köztük több egyetem – nyílt levélben fordult a minisztériumhoz, jelezve: a magzati szöveteket érintő kutatások eredményeként emberek millióinak életét sikerült megmenteni. 

A szövethasználat mindemellett nem új keletű, már a harmincas évektől létezett az Egyesült Államokban, ám 1988-ban az egészségügyi tárca betiltotta a magzati szövetek transzplantációjának finanszírozását. George W. Bush elnöksége alatt ez nem is változott, Bill Clinton engedélyezte újra, a Vatikán tiltakozása ellenére. A Clinton házaspár hűséges támogatója a Planned Parenthoodnak, pályafutásuk során mindketten az abortusz könnyítéséért küzdöttek. 2016-ban, elnökjelöltté válásakor Hillary Clinton szenvedélyes beszédben biztosította a szervezetet arról, hogy a reproduktív egészségügyi ellátás több mint női kérdés – családi, gazdasági és igazságügyi téma. Az aspiráns – a szervezet szerint a nők és a családok valódi igényeinek bajnoka – ígéretet tett arra, hogy küzd majd az abortuszellenes politikusok gyűlölködő retorikája ellen, és azt mondta, több pénz fog adni a kormány a csoportnak megválasztása esetén. 

A Planned Parenthood rendezvényein Chelsea Clinton is szívesen látott vendég. Egy alkalommal úgy fogalmazott, hogy a reprodukciós jognak köszönhetően a dolgozó nők 1973 és 2009 között három és fél milliárd dollárt adtak az amerikai gazdaságnak. Az életvédők azonnal kifejezték a tiltakozásukat az erkölcsileg nehezen minősíthető vélemény ellen, és felhívták a figyelmet: hol van a számítás arra nézve, mennyi hasznot hoztak volna Amerikának azok a magzatok, akiknek elvették az életét?

Az abortusz nem vívmány. A terhesség megszakítása melletti döntés, álljon akármilyen ok is a háttérben, életre szóló traumával jár. Mentális következményeivel sok nő alig tud megbirkózni, a gyász, a bűntudat és a fájdalom egész életükben elkíséri őket. Clintonék erről vajon miért nem beszélnek?

Ezek is érdekelhetnek

További híreink