A Magyar Tudományos Akadémia bölcsőde-óvodájába íratta be kislányát az az újbudai házaspár, ahol az édesanya egy kutatóintézetben dolgozik. „Ez volt a legközelebb, s nagyon sok jót hallottam róla. Külön programokat szerveznek még a bölcsiskorúaknak is. A kicsik ismerkedhetnek a hangszerekkel, a Föld napján virágot ültetnek, ősszel szőlőt préselnek és kirándulni mennek” – mondja Alexandra. Az óvodai ellátás itt havi 76 ezer forintba kerül azoknak, akiknek a szülei nem az MTA intézményeiben dolgoznak. Valamint fizetni kell a külön programokért és az étkezésért is. Egy csoportban nagyjából 3-4 gyerek jut egy nevelőre, s Alexandra szerint ez a legnyomósabb érv, amely miatt magánintézményt választanak a szülők, hiszen az egyéni igényekre való odafigyelés a legfontosabb. „A kislányom óvodába is ide jár majd, mert ha van lehetőségünk az állami intézménynél kedvezőbb körülmények közé elhelyezni, akkor azt megtesszük” – fogalmaz.
„Ez év január elsejétől a korábbinál rugalmasabb, a családok számára több lehetőséget, a fenntartóknak nagyobb mozgásteret kínáló bölcsődei rendszer működik. A családi bölcsődéket 30 százalékkal nagyobb állami támogatás illeti meg, így a szülők által fizetett térítési díjak is csökkenhetnek” – nyilatkozta lapunknak Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. A bölcsődei ellátás megszervezése kötelező lett minden olyan településen, ahol legkevesebb negyven háromévesnél fiatalabb gyerek él, vagy legalább öt família igényli az ellátást. A korábbi családi napközik mintegy 85 százaléka marad meg: 2017-től három év alattiakkal foglalkoznak, s mini-, családi, munkahelyi bölcsődei formákban működnek tovább, többségük Pest megyében és Budapesten (lásd a táblázatokat). Az Emmitől úgy tudjuk, hogy míg a bölcsődei és a minibölcsődei normatíva a működési költségekre 494 ezer forint egy évben gyermekenként, addig a munkahelyi intézményekben 148 ezer. Az óvodákban ez az összeg már csak 80 ezer forint, de az önkormányzatok a pedagógusok béréhez és az étkeztetéshez is kapnak támogatást az államtól. A munkahelyi bölcsődék létrehozását egyébként két módon is támogatja a kormány: létesítésükhöz 6 milliárdos keretösszegre lehet pályázni, valamint az ezt megvalósító vállalkozás a társasági adóját is csökkentheti. A szülő munkáltatója részben vagy egészben átvállalhatja a gyermek után fizetendő térítési díjat. „Egyfajta adómentes juttatásként biztosíthatja tehát a foglalkoztató a bölcsődei ellátást a munkavállalója számára” – magyarázta Novák Katalin.
Az óvodai ellátás az állami – önkormányzati – fenntartású intézményekben ingyenes. A három esztendeje bevezetett feladatfinanszírozás eredményeként egy gyermekre évente több mint 400 ezer forint állami támogatás jut, míg korábban ez csupán 189 ezer volt. A privát köznevelési intézmények az óvodai felvételt, az elhelyezés fenntartását fizetési kötelezettséghez köthetik. Egy az óvodaalapításon éppen áteső tulajdonos arról számolt be lapunknak, hogy a Magyar Államkincstárnál (MÁK) azt javasolták: ne tüntesse fel a havi díjat a weboldalán, mert emiatt eleshet az állami támogatástól. Más magánovik csak személyes találkozás esetén egyeztetik a hozzájárulás lehetőségeit, de van olyan intézmény is, amely nyíltan hirdeti a havonta fizetendő díjait. „Bár mindenki tudja, hogy csak az állami normatívából nem lehet magánóvodát üzemeltetni, az a működési költségeknek nagyjából a harmadára elég, ezek az intézmények hivatalosan mégsem kérhetnek havi díjat. Ahogy az utóbbi hónapokban megtanultam, más jogcímet – például eszközfejlesztés, továbbképzés – kell a számlákra írni” – mondja a magát megnevezni nem kívánó óvodavezető.
SZOCIALIZÁCIÓS KÉRDÉSEK
Rita egyelőre heti két alkalommal viszi kislányát egy kerületi családi bölcsibe, ahol még arra is odafigyelnek, hogy napközben orrszívóval tisztítsák ki a kicsik orrát, így kevesebb a megbetegedés. Azt is fontosnak tartja, hogy itt sok a mondókázás, éneklés, rajzolás, kézműveskedés és a séta. Anna júliusban lesz hároméves: nehéz kérdés, hogy a gyermek magán- vagy állami óvodába járjon-e. „Azért döntöttünk úgy, hogy Anna a kerületi óvodába jár majd, mert bár eredetileg speciális szemléletű privát fenntartású intézménybe akartam beíratni, arra jöttem rá, hogy a pluszfejlesztések nem érnek annyit, mint amennyibe kerülnek. Szeretném, ha a gyerek nemcsak az elittel ismerkedne meg, hanem látná, hogy a világ színes és az emberek sokfélék, akár hátrányos helyzetűek is lehetnek” – fejtette ki lapunknak az anyuka.
Országosan az óvodák 14 százaléka tartozik egyházi vagy magánfenntartás alá. Csak Budapesten 186-ot találunk (lásd a táblázatot), de főleg a népesebb és gazdagabb területeken. Pest megyében például 17-szer több ilyen intézmény van, mint mondjuk Heves, Vas vagy Nógrád megyében, ahol összesen 5-6. A legfrissebb köznevelési adatok szerint az önkormányzati, illetve állami fenntartású óvodákban 10,1, az egyházak által működtetettekben 10,5, a magánintézményekben 8,5 gyermek jut átlagban egy főállású óvodapedagógusra. A budapesti és Pest megyei létesítmények többsége 100 ezer forint körüli összeget kér, ám a szórás viszonylag nagy: havi 80 és 290 ezer forint között mozognak a díjak. Olyat is találtunk, ahol a minimum 100 ezer forinton felül licitálással lehet bejutni, tehát a nagyobb összeget kínáló szülő gyermekét tudják csak fogadni.
ÓVÓ BÁCSI IS VAN
A Little Star óvodában a testnevelésórát is komolyan veszik. Itt tanulják meg a gyerekek, hogyan kell sorban állni, kivárni, hogy sorra kerüljenek, s elsajátítani egy csapatjáték alapvető szabályait, elfogadni a kudarcot is. Mint az intézményvezető-tulajdonos Kovács Imre mondja, az óvodai „úgymond oktatás” nagyon fontos, hiszen amit a gyerekek 6 éves korukig megtanulnak, nagyon sokat segít a későbbi sikerekben. Az utolsó évben a Happy Kids magánóvodában és a Little Starban ezért például már az olvasásra és az írásra is megtanítják a kicsiket, hogy – mint az intézmények vezetői egymástól függetlenül fogalmaztak – jó eséllyel induljanak a nemzetközi iskolai képzés felé, ahol az írni-olvasni nem tudó gyerekeket a nagy túljelentkezés miatt fel sem veszik. „A napi rutin és az oktatás nyelve is az angol, de a magyar nyelvi és kulturális, valamint a környezettudatosságra nevelésről sem feledkezünk meg” – mondja Kovács Imre. A Happy Kids a Figyelő által megkeresett magánovik közül az egyik legdrágábbnak számít. „A legnagyobb előny az ide beíratott gyerekek számára, hogy itt valóban nemzetközi környezetben nevelkedhetnek, mert a kicsik nagyjából kétharmada itt élő külföldiek csemetéje” – mondja Peter Jones alapító-tulajdonos. Több külsős programot (bábszínház, kirándulás, múzeum) is szerveznek a Busy Bee Óvodában. „Az épületünk nagyon modern, saját uszodával, hatalmas tornateremmel, az udvaron korszerű játékokkal” – mondja Sugár Andrea óvodavezető. A zuglói Babaház Óvodában pedig még óvó bácsi is van, hogy az óvó nénikkel együtt igazi családmodellt mutathassanak a gyerekeknek. „A vegyes életkorú csoportokban jobban megtanulnak alkalmazkodni, együttműködni. Persze nevelőként ez sokkal nehezebb feladat” – mondja az intézmény vezetője, Jeviczki-Szajkó Edina.
TÚLJELENTKEZÉS ÉS KÉNYSZER
Solymáron a megnövekedett létszámú óvodáskorúak közül sokat tavaly egyszerűen nem tudott átvenni a két állami és egy nemzetiségi intézmény, így számukra plusz egy év bölcsi következett. „A környező budapesti kerületek munkahelyközeli óvodáit és a magánintézményeket is igénybe veszik az itteni szülők” – mondja Marlokné Strack Regina, a Solymár Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője. Mint mondja, az idén 62 gyerek megy iskolába, az ő helyeiket tudják feltölteni új ovisokkal. Pályáztak is új óvoda építésére, amelyet – ha elnyerik az összeget – két éven belül kell megépíteniük, és amely kiváltja majd az egyik meglévő állami intézményt, egy csoporttal bővítve azt. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott létesítményben is mindig túljelentkezés van.
Mások arról panaszkodnak, hogy a helyi, kerületi óvodában nem marad hely, így magánintézményt kénytelenek igénybe venni. Holott a legjobb magán- és alapítványi iskolákban van leginkább helyhiány. A jogszabályi előírás, hogy minden óvodáskorú gyermeket az otthonához legközelebb lévő, közszolgáltatásban működő, azaz ingyenes intézménybe kell felvenni. Jogorvoslatnak természetesen van helye. Egyébként óvodai és bölcsődei férőhelybővítésre, korszerűsítésre a 2014–20-as fejlesztési ciklusban mintegy százmilliárd forint forrás áll rendelkezésre. A keretből a pályázati felhívások második szakaszában még hozzávetőleg 25 milliárd forint nyerhető el.
