HÚSMENTES UTÓPIA
John, a texasi autókereskedő a verdákon kívül két dolog iránt érdeklődik szívből: a kétkezes hamburger és a grillezés hozza lázba. Átlagos amerikai állampolgárként valamivel több mint száz kilogramm húst fogyaszt el egy évben. Ez a nemzetközi átlag duplája, és majdnem kétszer annyi, mint amennyit a nagyapja falt fel 1961-ben. Csakhogy míg a nagypapa generációja a hatvanas évek elején 84 kg volt, John korosztálya átlagosan már eléri a százat. A húsellenes harcban vezető érv lett az elhízás, ez is indukálta a húsfogyasztás megadóztatását célzó kezdeményezést. Azt vélelmezik, hogy a viselkedés változására irányuló adókra van szükség ahhoz, hogy olyan fontos társadalmi célok valósuljanak meg, mint az egészséges táplálkozás. Persze nem a húsevés okozza ezt a hízást, hanem általánosságban a túlevés, a sok szénhidrát bevitele és az inaktív életmód.
BŰNÖS ÁLLATTARTÁS?
Az állattenyésztést támadók arra hivatkoznak, hogy az ágazatnak nagyon jelentős a gázkibocsátása, a hely- és vízigénye, erdőket irtanak ki legelőkért, elhasználják a vízkészlet zömét. A problémát azért tartják súlyosnak, mert a következő három évtizedben a húsfogyasztás hetvenöt százalékkal bővül. Az állattenyésztés hibáztatásának részben egy oxfordi kutatás az alapja. Egy ottani kutatócsoport kiszámította: ha világszerte megszűnne az állati eredetű fehérje fogyasztása, akkor 2050-ig 1600 milliárd dollárt lehetne megspórolni.
A húsipar ellen agitálók legmeggyőzőbbnek látszó érve az, hogy a hús előállítása jobban növeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, mint a közlekedés. Ez az állítás azonban téves – írja cikkében a Kaliforniai Egyetem professzora, Frank M. Mitloehner. Szerinte számos oka lehet annak, hogy valaki a húsevés mellett vagy ellen dönt, de ennek a környezetre gyakorolt hatása sokkal kisebb, mint gondolnánk. A kutató azt mondja, az egyik első erre utaló tanulmányt egy washingtoni intézet tette közzé. Azt írták, hogy globálisan az üvegházhatást okozó gázok 51 százaléka az állattenyésztéshez és a húsiparhoz köthető. Ezzel szemben az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának az adatai alapján az üvegházhatást okozó gázok emissziójának a legnagyobb forrása 2016-ban a villamosenergia-termelés volt (az összes kibocsátás 28 százaléka). Majd a közlekedés (28) és az ipar (22) következett a sorban. A mezőgazdaság összesen kilenc százalékért volt felelős, ennek csak a feléért az állattenyésztés – hívja fel a figyelmet az amerikai tudós.
TÉVHITEK
A kaliforniai kutató arra is kereste a választ, honnan származnak a fals információk. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2006-ban jelentetett meg egy tanulmányt Az állattenyésztés hosszú árnyéka címmel, amely széles körű nemzetközi figyelmet kapott. A FAO azt jelentette, hogy az állattartásnak kifejezetten nagy hatása van a klímaváltozásra. Ez azonban tévesnek bizonyult, a tanulmány szerzője később korrigálta is állításait. A probléma megközelítése módszertani jellegű volt, másként vizsgálták az állattenyésztés és másként a közlekedés hatásait. Az állattartás tekintetében minden olyan tényezőt figyelembe vettek, amely a hús előállításához kapcsolódik, a műtrágyagyártástól egészen a marhák emésztése során kibocsátott gázokig. A közlekedés esetében viszont csak a kipufogógázokat vették számításba, a járműgyártást és az útépítést nem, ez viszont jelentősen eltorzította a végeredményt. Mitloehner már 2010-ben felhívta a figyelmet erre a hibára, de a FAO hiába korrigálta a jelentést, akkor már késő volt. A médiában lábra kapott a hír, és ez a tévedés beépült a köztudatba, hivatkozási alap lett a vegánusmozgalmakban is.
HÚSMENTES HÉTFŐ?
Sokan továbbra is azt gondolják: ha sikerülne csökkenteni a húsevést, az jelentős javulást hozna az éghajlatváltozásban. De egy közelmúltbeli tanulmány szerint ha az amerikaiak elhagynának minden állati eredetű fehérjét az étrendjükből, azzal az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csak 2,6 százalékkal redukálódna. Amennyiben minden amerikai betartaná a húsmentes hétfő elnevezésű kezdeményezést, az meg csak 0,2 százalékos csökkenést eredményezne. A húsellenes propagandában elvész az a tény, hogy az elmúlt hetven évben az USA mezőgazdaságában olyan ugrásszerű technológiai fejlődés következett be, amely rendkívüli módon javította a termelés hatékonyságát, s ezzel párhuzamosan az üvegházhatást okozó gázok intenzív csökkenését idézte elő. A FAO adatbázisa alapján e melléktermékek amerikai állattartásból származó közvetlen kibocsátása 1961 óta 11,3 százalékkal csökkent, miközben a hústermelés több mint a kétszeresére nőtt – jelzi Mitloehner.
A hús iránti kereslet viszont folyamatosan bővül a fejlődő és a feltörekvő gazdaságokban, azaz a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában. Az egy főre jutó fogyasztás ezekben a régiókban most még elmarad a fejlett országokétól, csak a negyede-ötöde. A kaliforniai kutató azt mondja, hogy a járható út az lenne, ha a fejlődő világban ehhez a növekedéshez már a fenntartható állattenyésztési gyakorlatot exportálnák.
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉRTÉKE
Az adatok tehát azt mutatják, hogy az állattenyésztés „beszüntetése” csekélyebb hatást gyakorol a klímaváltozásra, mint ahogy azt a vegánlobbi hangoztatja. Sokkal nagyobb gondot okozna a táplálkozási igények kielégítése. Az állattenyésztés kritikusai azzal érvelnek: ha a farmerek csak növényeket termesztenének, akkor nagyobb mennyiségű és kalóriatartalmú élelmet állíthatnának elő egy emberre vetítve. Viszont a kielégítő táplálkozáshoz szükség van többféle mikro- és makrotápanyagra, nem csak növényi eredetűre. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai társadalom nem kalóriahiánnyal küzd. Ráadásul a növényeknek is van ehetetlen és használhatatlan része – mondja a szakember. Azt is hozzáteszi: a korszerű állattenyésztés hozzáadott értéket jelenthet a növénytermesztésnek is. Példaként említi, hogy az emberi gyomor számára emészthetetlen cellulóz kiváló energia-forrás az emlősállatoknak, a teheneknek, a juhoknak. A FAO szerint az összes mezőgazdasági földterületnek akár a hetven százalékát csak kérődző állatok legeltetésére lehet felhasználni, más célra nem.
A világ népessége 2050-re várhatóan eléri a 9,8 milliárd főt. Ennyi embernek az élelmezése óriási kihívást jelent. A hús sokoldalú tápanyag, gazdagabb, mint a vegán kínálat, és a kérődző állatok takarmányozására szolgáló legelők ritkán alkalmasak haszonnövények termesztésére. Az állattenyésztés világszerte egymilliárd ember számára biztosít megélhetést. A legfontosabb cél a termelés hatékonyságának fenntartható növelése – összegzi álláspontját a kutató. Az éghajlatváltozás valódi és józan megoldásokat igényel, nem egy szűk kisebbség és szubkultúra nyomulását.
Borítófotó: Környezetvédők akcióban. Német aktivisták tiltakoznak az amerikai „klórozott” csirkék ellen
