Nagymama 82 éves. Áll a szobában, tudja, hogy ma orvoshoz visszük, de nem jut eszébe, hogy fel kellene öltöznie. Nem tudja azt sem, milyen nap van, mi volt a reggeli, bevette-e a gyógyszerét. Régi emlékei mind elevenek, bár sokszor meséli el ugyanazt. Mindenkit megismer a családból, rúzst és arckrémet sosem felejt el kérni, de arra nem emlékszik, hogy az ennivaló a hűtőben van. Demenciára szakosodott idősek otthonában él a közelünkben, mert állandó felügyeletre szorul. Hetente látogatjuk, sokkal többet találkozunk, mint amikor még önállóan tudott élni, de a bűntudattal így is nehéz megbirkózni, pedig láthatóan jól érzi magát az intézményben.
Memóriazavar, a tanulási képesség elvesztése, a viselkedés és a személyiség megváltozása a jellemző tünete a demenciának. A 65 éven felüliek öt százalékát érinti, viszont az átlagéletkor kitolódásával nő a betegek aránya. A World Alzheimer Report 2015 adatai szerint világszerte 48 millió demens pácienssel kell számolni, a szám húszévente duplázódik majd. Az USA-ban jelenleg körülbelül ötmillióan vannak, 2050-re triplaannyian lesznek.
TÉNYEK ÉS TÉVHITEK
Az európai államokra vetített statisztika szerint a demencia gyakorisága a 60–70 évesek körében 2,6, a 70–80 esztendősek között 11,6, nyolcvan év fölött pedig 33 százalékos. Az Alzheimer-kór a negyedik vezető halálok a fejlett országokban, egy tavalyi jelentés alapján Angliában és Walesben már az első helyen állnak az időskori szellemi hanyatlást kiváltó betegségek. Szakértők úgy vélik, ebben az évben az Alzheimerrel kapcsolatos költségek 1,1 billió dollárra emelkednek. Hazánkban jelenleg 200 000-re tehető az ebben a kórban szenvedők száma. A betegség tanulmányozására hatalmas összegeket fordítanak az agykutatásban élenjáró országok, a nagy eredmény azonban várat magára.
Gyakori tévhit, hogy a memóriavesztés az öregedés természetes része. Valóban előfordul, hogy az emlékezetünk megtréfál bennünket, elfelejtjük valakinek a nevét, egy találkozót, vagy hogy mit kell vásárolni. Az Alzheimer-kór azonban több mint alkalmi memóriavesztés, egy olyan betegség, amelyet az agysejtek működésképtelensége okoz; elpusztulnak, és a betegség lassan elveszi az ember identitását, nem lesz képes gondolkodni, kapcsolatot teremteni, enni, beszélni, sétálni, hazatalálni. Az is mítosz, hogy a fogászati amalgámtömések, az alumíniumedények használata, az aszpartam édesítő fogyasztása növeli a betegség kockázatát, semmilyen vizsgálat nem igazolta ezeket a feltevéseket. De a legdrámaibb tévhit az, hogy a kór gyógyítható.
MAGYAR SIKEREK
A Nemzeti agykutatási program részeként több kutatócsoport is foglalkozik a demenciával és az Alzheimer-kórral. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–epilepszia kutatócsoport áttörést ért el az Alzheimer-kór esetén jelentkező epilepszia diagnosztizálásában. Az epilepsziás működészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-betegség tüneteinek súlyosbodását, és hozzájárulhat a páciensek életminőségének a megőrzéséhez is. „A kutatás eredménye azért jelentős, mert az epilepsziás demens betegek állapota a többi Alzheimer-kórban szenvedőéhez viszonyítva kétszer gyorsabban romlik. Mivel az epilepszia tüneteinek enyhítésére számos gyógyszerrel rendelkezünk, ez az Alzheimer-kór ellen új terápiás támadáspont lehet” – mondta el a sajtónak augusztusban Horváth András Attila, a csoport kutatóorvosa. Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy bizonyos epilepsziaellenes készítmények alkalmazásával a betegek életminősége javítható, állapotuk romlása lassítható.
Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói az Alzheimer-kórral kapcsolatos legújabb eredményeiket szintén ez év augusztusában publikálták, az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban. Kimutatták, hogy a normális vagy alacsony vércukorszint társulva a magas nátrium- vagy pedig az alacsony koleszterinszinttel, mintegy 3,7-szeresére növeli a demencia valószínűségét. Érdekes, hogy általában az alacsony koleszterinszintet egészségesnek szokták mondani. A kutatók új módszere – amelynek a számítógépes programját is mellékelik a publikációhoz – az ilyen, bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas.
KULCS A MEGELŐZÉS
A kezdeti tünetek enyhék, ezért sokan nem is veszik komolyan azokat. Többnyire a rövid távú memória hanyatlása figyelhető meg. A szakemberek úgy vélik, ha már ekkor megkezdődne a gyógyszerszedés, jelentősen lassítani lehetne a betegség lefolyását. A középsúlyos szakaszban tájékozódási zavar is megfigyelhető, a beteg gyakran lesz zavart, a harmadik etapban már az alapfunkciók is károsodnak. Mivel a betegséget egyelőre sem kivédeni, sem lassítani, sem gyógyítani nem lehet, fokozott hangsúly kerül a szellemileg és fizaikailag aktív életmód népszerűsítésére. A szakemberek azt mondják, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével, a vérnyomás szinten tartásával, fizikai és szellemi aktivitással, mediterrán diétával késleltethető a kór megjelenése. Győrben 2014 szeptemberében indította el az Alzheimer-cafét egy bőnyi háziorvos, itt havonta egyszer tapasztalatot cserélhetnek a betegek gondozói. Mosonmagyaróváron elindult a „demenciabarát város” program, felvilágosító kampány keretében önkéntesek hívják fel a figyelmet erre a betegségre.
VILÁGMÉRETŰ PROBLÉMA
A World Alzheimer Report a kór gazdaságra gyakorolt hatását is feszegeti. Globális összefogást sürget az a tény, hogy „a betegség a XXI. század legsúlyosabb egészségügyi és szociális válsága” – ahogy Daisy Acosta fogalmazott a Nemzetközi Alzheimer-kór Társaságtól. Azok az országok lesznek a XXI. század győztesei, amelyek megtalálják a módját, hogy idős lakosaikat jó egészségi állapotban és a termelési rendszereken belül tartva támogassák. Számolni kell azzal, hogy egyre nagyobb lesz a fizikailag jó kondícióban lévő, de hanyatló szellemi képességű emberek száma. Közös érdeke az államoknak, hogy összehangolják a kutatásokat, nemzetközi akcióprogramokat fogalmazzanak meg, s megosszák a módszereket, amelyeket a betegek foglalkoztatására dolgoznak ki, a gazdasági katasztrófa elkerülése érdekében.
