A családok jóléte vitathatatlan

Telt házzal üzemelnek a hazai szállás-helyek, rekordszámú magyar nyaralt az Adrián, csúcson van a múzeumok látogatóinak a száma, húsz százalékkal nőtt az eladott új autók mennyisége, az építőiparnak nagy lendületet adott a kiterjesztett CSOK. Mindezek hátterében az áll, hogy több pénz marad a családoknál.

A fogyasztás növekedését mutató adatokat tovább lehetne sorolni, de fontos arra is kitérni, hogy fokozatosan csökken a létminimum alatt élők aránya, a kormánynak az elmúlt négy évben csaknem egymillió embert sikerült kimentenie a szegénységi veszélyzónából. A mélyszegénység által veszélyeztetettek száma 2016-ra harmadával apadt. Tavaly a lakosság 1,2 százaléka, 114 ezer fő tartozott ebbe a kategóriába. A felzárkóztatás eredményei fokozatosan megmutatkoznak, a közmunkából egyre több embert sikerül tartósan eljuttatni a munkaerőpiacra, a tanodahálózatnak fontos szerepe van az iskolai lemorzsolódás csökkentésében.        

Az ellenzéki pártok folyamatosan kritizálják a családtámogatási rendszert, az általuk preferált segélyalapú szemlélettel terjesztenék ki, minimális feltételeket sem szabva. Ahogy Novák Katalin államtitkár fogalmazott: „Ezt azok hangoztatják, akik elvettek, akik sosem adtak. Könnyű ilyet mondani, könnyű gondolatban elkölteni a költségvetés ötszörösét is, csak aztán felelősen kellene gazdálkodni egy településen vagy akár országosan – erre nem nagyon mutattak képességet az ellenzéki erők.”

Jelentős növekedés

Az ellenzéki narratíva rendszeresen cáfolja a bérek növekedését, mintha a fizetés csak egy szűk, kiváltságos réteg számára javult volna. „Először is szögezzük le, hogy az elmúlt években a keresetemelkedésekkel mindenki jól járt. A 2010-es 202 525 Ft/hó bruttó átlagbér 2017-re 297 017-re nőtt, ez 47 százalékos javulás a teljes munkaerőpiacon. A bruttó reálértékének a növekedése 28 százalékos. És ha a közfoglalkoztatottak nélküli elsődleges munkaerőpiacon vizsgáljuk a nettó keresetek reálértékének a változását, a családi adókedvezmények figyelembevételével, akkor 41,4 százalékos javulást tudunk kimutatni az elmúlt hét évet tekintve. Ilyen jelentős béremelkedés még sohasem volt nálunk. 2006 és 2010 között 5 százalékos reálérték-csökkenésünk volt” – mondta a Figyelőnek Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány elnöke.

A szakember azt is elmondta: hazánkban az EU átlagát jóval meghaladó, a tagországok között az egyik legnagyobb mértékű volt a fizetések növekedése az utóbbi két esztendőben. Jó hír, hogy az idén is minden esélyünk megvan a 8 százalék feletti, forintban mért reálkereset-emelkedésre, ami 10 százalék körüli bruttóbér-növekedést jelent. Az OECD -decemberben kiadott, dolláralapon számolt előrejelzése szerint 2018-ban nálunk várható a legnagyobb keresetjavulás, és ez bizakodásra ad okot. Ha a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika marad Magyarországon, akkor a következő három-öt évben mindenképp az átlagnál nagyobb javulás várható.

 

12 000 VS. 99 000 FT

A 2010-es és a 2018-as adórendszer között két alapvető különbség van. Egyrészt az szja mértéke most sokkal kisebb, azonkívül teljesen más az adókedvezmények rendszere. 2010-ben 17 százalékos szja-t kellett fizetni évi ötmillió forintig, felette pedig 32 százalékot, az idén viszont bármekkora fizetése van valakinek, mindig 15 százalékos a személyi jövedelemadó. Tehát a kisebb adókulcs is nagyobb volt a mostaninál – mutatott rá Szalai Piroska.

Azt is hozzátette, hogy az adókedvezmények közül most a családi a legjelentősebb: egygyermekeseknél havi 10 ezer, kétgyermekeseknél 35 ezer, három és több gyermeket nevelőknél pedig gyermekenként 33 ezer forint. Ezzel szemben 2010-ben az egy- és kétgyermekesek nem kaptak kedvezményt, a nagycsaládosok is csupán gyermekenként 4000 forintot havonta. Nyolc év alatt a minimálbér 88 százalékkal emelkedett. Az adatsor világossá teszi és magyarázza a fogyasztás sokirányú növekedését, valamint azt, hogy a kormány adópolitikájának valóban a magyar családok a haszonélvezői.

 

A FIDESZ–KDNP-KORMÁNY
JÖVEDELEM- ÉS ADÓPOLITIKÁJA

Lehetőséget teremtett a bérnövekedésre

Csökkentette a feketefoglalkoztatást, mert az egykulcsos adó sokkal egyszerűbben számolható, nem ösztökél
a bejelentett jövedelmek visszafogására

Nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum, de a jóval e feletti jövedelem is adómentes lehet
a gyermekek számának függvényében, sőt a nagycsaládosok általában járulékmentesek is

A gyed extra keretében 34 ezren dolgoztak decemberben. Ők gyermekgondozási díjat és fizetést is kaptak. Minden ötödik gyeden lévő szülő legálisan pénzt is keres a gyermekgondozási díj mellett. Több mint másfélszeresére emelkedett a gyed átlagos összege. 2018-ban a maximális érték 193,2 ezer Ft/hó

Ezek is érdekelhetnek

További híreink