Veszélyben a magyar húsipar

Való Világ
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már tapasztalt az elmúlt hetekben olyat, hogy a nyugaton „beragadt” sertéstermékekkel itthon próbálnak akciózni az üzletláncok. Ez óriási veszélyt hordoz, mert a hazai húsfeldolgozók egyébként is nehéz helyzetben vannak, a kamara mindenesetre szemmel tartja a piacot és igyekszik csökkenteni a feszültséget – mondta a Figyelőnek Éder Tamás, a köztestület élelmiszeriparért felelős országos alelnöke.

– Világszintű problémát jelent az afrikai sertéspestis (ASF), amely egyelőre elkerülte a magyar házisertés-állományt, mégis több ország karantén alá helyezte a hazai termékeket, mert a vaddisznóállomány erősen érintett. Eddig hány esetben bizonyosodott be az ASF jelenléte a hazai vaddisznókban?

– Ez idáig 743 bejelentett esetben 1587 ASF miatt elhullott vaddisznó tetemét találták meg vagy lőtték ki diagnosztikai céllal. A vírus a vadállományban az ország északkeleti részén több gócban aktív. A házisertés-állomány pedig valóban mentes a betegségtől. Az emberre veszélytelen kór elterjedése és legfőképpen a házisertés-állomány fertőződésének megakadályozása érdekében a magyar állategészségügyi hatóság különböző kiterjedésű korlátozás alatti területeket alakított ki, emellett számos intézkedést vezetett be. Júliusban pedig megjelent az országos főállatorvos határozata az ASP elleni küzdelem hatékonyságának növelése érdekében. Az új határozat kiadását az ASP járványügyi helyzetének változása, mindenekelőtt a romániai helyzet drasztikus romlása, a magyar határhoz közeli kitörések és a vaddisznóesetek jelentős száma tette szükségessé.

– A környező országokban már a házisertés-állományban is megjelent a vírus, ez mekkora kockázatot jelent a magyarországi sertéstartóknak?

– A szomszédos országokban jelentősen romlott a helyzet az utóbbi időszakban. A legnagyobb kockázatot a közelmúltig Ukrajna és Románia jelentette, sajnos mindkét országban alacsony szintű a járványvédelmi szabályok betartása és érvényesítése. Nemrég Szlovákiában is megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét Tőketerebes egy kis létszámú házisertés-állományában. A kitörés körül elrendelt védő- és megfigyelési körzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is átnyúlik. A szlovák eset után egy héttel pedig Szerbiában, Mladenovac környékén (Belgrád közelében) mutatták ki három állattartó telepen is. Bulgáriában is érinti a betegség a házisertés-állományt. Az elmúlt hetekben mintegy 130 ezer állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy kereskedelmi gazdaságaiban. Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) jelentései szerint Bulgária július eleje óta tíz régióban több mint 30 kitörést jelentett. Az érintett gazdaságok között hat nagy, kereskedelmi ellátásra berendezkedett telep is volt. A megyék, ahol a kitöréseket észlelték, mind északon, a román határhoz közel találhatók. A védekezés érdekében számos körzetben vezettek be rendkívüli intézkedéseket, mivel a betegség miatt az ország teljes, több mint 600 ezer sertést jelentő állománya is veszélybe kerülhet. 

– Intő jel lehet más országok számára is az, hogy az intézkedéssorozat igen erős ellenállást váltott ki?

– Miután a hatóság a regisztrált sertéstelepek körüli 20 kilométeres védőzónákban elrendelte a házilag nevelt sertések leölését, főleg az ország déli részén tiltakozó megmozdulásokkal reagált a lakosság. Tüntetésekkel fejezték ki nemtetszésüket a rendelkezésekkel szemben, illetve sertéstartók százai álltak ellen az állatok leölésének, azzal érvelve, hogy az ő régiójukban nem történt megbetegedés. A hatóság válaszul meghosszabbította a sertéskivágások határidejét. A nagyobb ágazati szereplők eközben a szigorítások további fokozását sürgetik, a sertéshús ára pedig nem egész egy hónap alatt 30 százalékkal emelkedett az országban. Mindez jól mutatja, hogy mekkora veszélyt hordoz, ha nem sikerül megakadályozni a kór magyar sertéstelepekben való megjelenését. Romániában egyébként már beletörődtek a helyzetbe, az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt a házi sertések között a kitörések száma: mintegy 300 eset fordult elő, főleg háztáji gazdaságokban, de egy 20 ezres sertéstelep állományába is bejutott az ASP. Keleti szomszédunknál számítások alapján az afrikai sertéspestis miatti kényszerleölések okozta országos veszteség, ami a leölt állomány és a szaporulatkiesés miatt keletkezet, megközelíti az egymillió egyedet, ami az ősz folyamán érződni fog a piaci kínálatban is.

– Ami az árakat illeti, azokat a húsfeldolgozók már itthon is érezhetik.

– A nyár eleji gyors európai áremelkedés oka a helyi sertéspestishelyzet miatt felgyorsuló és növekvő kínai kereslet, valamint az ezzel szembenálló korlátozott európai készletek. Noha az Európai Unió sertéstermelése alacsonyabb, mint az előző években, az állomány közeljövőbeli újjáépítésének egyértelmű szándéka látható az európai malacárakon, amelyek jóval meghaladják nemcsak a tavalyi, de az ötéves átlagot is. A vágósertések ára nemcsak Európában, de Brazíliában és az USA-ban is emelkedett, ugyanakkor a kínai és amerikai kereskedelmi kapcsolatok továbbra is feszültek. Emiatt kezdetben az európai beszállítók némileg előnyben is részesültek. 

– Az európai árrobbanás sem vetette vissza a kínai importot?

– A Kína és az USA között zajló kereskedelmi háború miatt még a nyár eleji európai sertésár-emelkedés sem akasztotta meg ezt a folyamatot. Az is fontos tény, hogy a sertés értékesebb részeire (karaj, tarja, lapocka, comb) részben a fogyasztási szokások, részben azok árfekvése miatt alacsonyabb a kínai kereslet. Várhatóan az e húsrészekből képződő spanyol, német és más nyugat-európai készletek megjelenhetnek a kelet-európai piacokon, tovább súlyosbítva az ASF miatt eddig kialakult kisebb-nagyobb piaci zavarokat. 

– Meddig maradhat fenn ez a helyzet, vagyis meddig számíthatnak arra a sertéstartók, hogy magasabb áron adhatják el az állataikat?

– Erre nagyon nehéz lenne megbízható prognózist adni. Minden attól függ, hogy az afrikai sertéspestis hol és milyen mértékben terjed el a világon. Magyarország tekintetében viszont ki kell emelni azt, hogy csak abban az esetben kerülhetjük el a szektor pozícióinak romlását, amennyiben sikeresen meg tudjuk védeni a hazai állományt a betegségtől, illetve a piaci körülmények is kedvezően alakulnak számunkra. Az eredményes védekezés tartósan kedvező külföldi megítélést is hozhat a hazai sertéstartás tekintetében, amely hosszú távon is megtérül, új piacokat eredményez. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha mérettől és állatlétszámtól függetlenül minden sertéstartó magas szinten betartja az állategészségügyi és különösen a járványvédelmi előírásokat. Szoros az együttműködés ezen a területen az ágazat képviselete, a hatóság és a szakigazgatás között, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részéről lépéseket tettünk annak érdekében is, hogy az érintett kelet-európai országok ne csak együtt éljenek a betegséggel, de közösen nyíljon lehetőségünk annak megállítására, megszüntetésére. Egyébként a felvásárlási ár hazai változásai ezért általában inkább az európai piaci helyzetet tükrözik, mintsem a hazai kereslet-kínálati egyensúly eltolódásait. 

– Ezt mit jelentett eddig, mekkora áremelkedésről beszélhetünk hazai viszonylatban?

– Az élősertés-árak Magyarországon is 35 százalékkal emelkedtek január óta, viszont a sertéshús nagy-, illetve kiskereskedelmi ára nem követi ezt, a kiskereskedelem csak jelentősen késve, és minimális emelésnek adott eddig helyet, a húskészítményeknél pedig gyakorlatilag nem volt elmozdulás. A nyomás így jelenleg a feldolgozócégeken van, mivel a felvásárlási árak rendkívüli mértékű és gyors növekedését az elmúlt hónapokban nem tudták érvényesíteni az átadási árakban. Emellett sok olyan áru, amelyeket tipikusan a távol-keleti piacokon lehet(ett) értékesíteni, „beragadt”.

– Vagyis ismét a húsipar került harapófogóba?

– A magyar húsipar jelenleg nem tud a hazai kiskereskedelmen keresztül megfelelő nagyságú fogyasztóiár-növekedést érvényesíteni, ezért veszteséget kénytelen elkönyvelni, veszélyeztetve ezáltal sok cég létét, rengeteg munkahelyet és közvetve sertéstenyésztőt is, akik elveszíthetik húsipari partnerüket. Ha ez így megy tovább, akkor a magyar húsipar nem tudja majd felvásárolni a hazai sertéseket, árat, illetve felvásárolt mennyiséget fog csökkenteni. A vágásszámokon ez már látszik is. A hazai vágóhidak és feldolgozók így komoly veszteségeket szenvednek el hetek óta. Amennyiben a piaci folyamatokat nem követi le a termékpálya egésze, és nem változik a jelenlegi tendencia, sok kisebb és közepes vágóhíd, valamint a velük kapcsolatban álló termelői kör nagyon nehéz helyzetbe kerül. Máris több helyen merült fel a feldolgozói körben az éves szerződések módosítási igénye vagy az azokból való kilépés.

– Nem új keletű probléma, hogy a feldolgozók a költségeik emelkedését nem tudják érvényesíteni a kiskereskedelemben. Lehet ez ellen tenni valamit?

– A szektornak korlátozottak, illetve nincsenek tartalékai, hiszen azt is meg kell említenünk, hogy a hús és húskészítmények ára gyakorlatilag nem változott az elmúlt öt évben, sőt egyes esetekben még csökkent is. Ezzel szemben a munkaerő bérköltsége évi tíz százalékkal nagyobb mértékben nőtt és az energiaárak is emelkedtek. Emellett a hazai húsfeldolgozói értékesítési árak jellemzően elmaradnak az irányadó német (ZMP) áraktól is. Ennek az az oka, hogy a magyar és a kelet-közép-európai piacokon rendszeresen megjelennek úgynevezett pufferkészletek, amelyek megzavarják az egyensúlyt. Különösen nagy a veszélye ennek akkor, amikor néhány kiskereskedelmi lánc külföldi készletek felszabadítása révén akciózik, így verve le a hazai piaci árakat. Ez rendkívül veszélyes gyakorlat az egész magyar sertéságazatra nézve, aminek a fejlesztésére sok állami és uniós forrást, valamint magántőkét fordítottunk az elmúlt évek során.

– A kiskereskedelem ilyenkor a fogyasztókra szokott mutogatni…

– Természetes, hogy a növekvő élelmiszerárak elfogadtatása nem könnyű a fogyasztókkal, de az is elfogadhatatlan, hogy egy világpiaci eredetű önköltség-növekedés ne épüljön be az árakba. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktívan részt vesz a feszültség csökkentésében, ennek érdekében július közepén tárgyalóasztalhoz ültette az ágazat és a kiskereskedelmi láncok képviselőit. A szervezet célja az volt, hogy a kialakult helyzetet nyílt párbeszéddel, a partnerség és a barátság keretein belül, közösen tudják megoldani. 

– Milyen eredménnyel?

– Az eredmény még várat magára. A NAK egyébként – más szakmai szervezetekkel, például a Hússzövetséggel közösen – azzal a kéréssel fordult az Agrárminisztériumhoz, hogy sok más uniós ország gyakorlatához hasonlóan a friss, nem előre csomagolt húsok esetén is mindenhol tegye kötelezővé a hús földrajzi eredetének feltüntetését. A köztestület emellett hamarosan új intézkedési javaslatokat is megfogalmaz annak érdekében, hogy a védekezés területén további gyors intézkedések történhessenek. 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink