Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Versenyképességi tényező a nyelvtudás!

HírekHalaska Gábor

A Nemzeti Versenyképességi Tanács kormány elé terjesztett javaslatai között szerepel többek között a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, valamint az idegennyelvi-táborok ösztönzése és a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése.

 

Attól, hogy magyar vagyok, tudhatok idegen nyelveket. Attól, hogy magyar termékeket szeretek vásárolni, hogy támogassam a hazai ipart, még igenis nyitott vagyok a világra. Miért zárná ki e kettő egymást!? Akármit is mondjanak egyesek. Attól, hogy magyar vagyok, hazám, cégem, üzletem érdekét is jobban tudom képviselni, sőt, kamatoztatni, ha bírom az idegen nyelvet és megismerek más kultúrákat. De nem is kell üzletember legyek, elég ha egyszerű, dolgos honpolgár vagyok. Ha nem tudok idegen nyelveket, akkor egyszerűen kevesebbet tudok meg a nagyvilágról – és végső soron ezáltal hazám is kevesebbet „profitál” az én tudásomból, tapasztalatomból.

Nem, nem könnyű dolog a nyelvtanulás, nekem sem ment könnyen. De jelentem: megérte. És a kormányzat is zászlajára tűzte a „nyelvi kérdést”, mert igenis a nyelvtudás versenyképességi tényező – mégpedig nem is kicsi, nem is jelentéktelen.

Varga Mihály a minap jelentette ki egyértelműen: a versenyképesség szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése. A Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) júliusi ülésen erre vonatkozóan is döntés született. Az NVT kormány elé terjesztett javaslatai között szerepel többek között a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, valamint az idegennyelvi-táborok ösztönzése és a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése. Remélem, hogy a stratégiát a mielőbbi, minél átfogóbb megvalósítás felé terelik.

Egyébként más, fontos témákról is szó volt a minap: egészen pontosan 3 gazdaságfejlesztési stratégiáról tárgyalt az elmúlt két ülésén a Nemzeti Versenyképességi Tanács. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara júniusban bemutatott dokumentuma után most a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaanyagának téziseit vitatták meg.

A jegybank által összeállított, „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért – Új Magyar Fejlesztési Terv” című, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiája is fontos célként fogalmazza meg a magyar gazdaság versenyképességi fordulatának folytatását – hangsúlyozta Varga Mihály. A tanács a három stratégia összevetését követően várhatóan az ősz folyamán tesz javaslatot a kormánynak a versenyképességet tovább erősítő intézkedésekre – tette hozzá az NVT elnöke.

Az MNB intézkedési tervét Virág Barnabás monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató ismertette. A dokumentum ambiciózus makrogazdasági célszámokat határoz meg 2030-ra, amelyek az elemzés szerint elérhetők a 180 intézkedés megvalósításával. Nemzetközi statisztikákkal összevetve bizonyítja, hogy a magyar gazdasági növekedést a mennyiségi jellemzők helyett a minőségi javulásra kell építeni, ehhez pedig a termelékenység növekedése szükséges.

Az ITM stratégiáját Palkovics László miniszter mutatta be. A munkaanyag elemzi és indokolja, hogy mely globális megatrendek határozzák meg a magyar gazdaságpolitika mozgásterét, de vizsgálja a hazai gazdaságpolitika rendszerváltoztatás óta eltelt kulcsfontosságú folyamatait is, különös tekintettel a duális gazdaságszerkezet létrejöttére.