Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Változatlan maradt az alapkamat

Hírekfigyelo.hu/MTI

A monetáris tanács tagjai legutóbbi kamatdöntő ülésükön is ellenszavazat nélkül döntöttek arról, hogy sem az alapkamaton, sem a kamatfolyosón nem változtatnak –közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a június 25-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán. 

A közlemény szerint a monetáris tanács az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.

Kiemelték: az inflációs kilátásokra a második fél évben beérkező adatok meghatározóak, ezek közül különösen a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.

A tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére – olvasható a közleményben.

A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

Közölték: az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Ezzel összhangban az adószűrt maginfláció a következő hónapokban várhatóan még enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt az év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken.

Jelezték: a monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési időszakon emeli a fogyasztóiár-indexet. Az intézkedés másodkörös  hatásokat nem okoz, így nem befolyásolja az adószűrt maginfláció alakulását.

Kitérnek arra: az első negyedévében a gazdaság 5,3 százalékkal bővült, a felhasználási oldalon a lakossági fogyasztás és a beruházások mellett a nettó export is pozitívan hatott a növekedésre. Az előzetes havi adatok alapján 2019 első negyedévében is fennmaradt a folyó fizetési mérleg többlete.

A gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra hatására az év második felétől a magyar növekedés is mérséklődik. A gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal bővül. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta idén tovább emelkedik, és a következő években is magas marad.

Az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetés és a gazdaságvédelmi akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a felzárkózás további erősítése irányába hatnak. A júniusban bevezetett magyar állampapír plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja.

A monetáris politikai hatékonyságának javítása érdekében a tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy óvatos és mérsékelt változtatásra van szükség, ennek megfelelően az alapkamat és a kamatfolyosó változatlan szinten tartása mellett a kiszorítandó likviditás 100 milliárd forinttal való csökkentéséről döntöttek. A tanács áttekintette a bankközi piac likviditási folyamatait is, és jelezte, hogy kész a deviza-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani a megfelelő kamatszint és a bankközi hozamok volatilitásának mérséklése érdekében – olvasható a jegybanki közleményben.

Borítókép: Pixabay