Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Teljes pályás letámadás a segélyvilágért

HírekLengyel Gabriella

Magához tért a balliberális pártok helyét átvett ellenzéki mozgalmár sajtó, sorra szólítják meg a szakértőket, és görcsös igyekezettel próbálják elhitetni az olvasóikkal, nem érdemes, sőt tévút a családokba fektetni. De semmi esetre sem így kell, ahogy a kormány tervezi. Családi pótlék, ez a varázsigéjük.

Lenyűgöző az egész pályás szenvedés, amellyel az ellenzék szerepét átvett sajtó lúgozza a családtámogatási akciótervet. Szakértők szakértők hátán, hozzák az elvárt paneleket, nem fog menni, nem sikerül, fenntarthatatlan, belerokkanunk, megalázó... Ezek azok a szakértők, akik a közmunkát is a legmélyebbb fasiszta bugyorba helyezték, röhögtek azon, hogy elérhető a teljes foglalkozatás, és kétségeik voltak, javítható-e a termékenységi ráta.

Szakértő, főmunkatárs, kutató néven futnak ezek az emberek, de a munkájuk politikai aktivizmus, az ideológia talapzat pedig, ahonnan ontják az szakértelmet, nos az szigorúan a marxizmus és a nyitott társadalom eszméje.     

Az ellenzéki sajtó politikai éleslátását és kompetenciáját a választásokat megelőzően is bizonyította. Etették az ellenzéki szavazókat az irrealitással, aztán április 8-án kora délután az Index kitette a maga jóslatát, a narancs-térképet. A sokk tapintható volt. A reménykedő olvasók nem tértek magukhoz, arcul csapásként érte őket az, amit minden józan ember tudott: a kormánypárt megőrzi a pozícióit. Hónapokig folyt az alternatív valóság gyártása, a választás reggelén is adagolták a reményt, a magas részvétellel kecsegtették az embereket.

Hasonló történik most is. A zsigeri ellenszenv és gyűlölet a konzervatív értékrenddel szemben vakfoltot hoz létre az ellenzéki aktivisták látómezejében. A marxista osztályharcos beoltottság csak egyetlen működő társadalmi modellt ismer: a kommunizmust. Arról mindig elfeledkeznek, hogy eddig minden erre irányuló kísérlet milliók életébe került, a kísérletet nyomor, züllés, pusztulás és erkölcsi válság kísérte.

De a köztünk élő/nyilatkozó/dolgozatokat író aktivisták javíthatatlan álmodozók, ők hisznek abban, hogy a migránsok agysebészek, a cigánytelepről a gyerekek mind egyetemre vágyakoznak, és mindenkinek ugyanaz jár: segély segély hátán, elvárások és teljesítmény nélkül, mert az megold mindent. Leginkább a saját, gyenge lábakon álló önértékelésükön segítene az osztogatás. A vágy a jófejkedésre felülír náluk minden erkölcsi és gazdasági alapvetést. Az, hogy a segély csak arra jó, hogy konzerválja a nyomort, azt nem értik, különben nem mantráznák állandóan, miért nem emelkedik a családi pótlék.

Kedvenc házi szociológusuk, Szikra Dorottya hetente máshol mereng, most épp arról az Indexen, hogy nem méltányos, a hétszemélyes autók vásárlására irányuló támogatás, mert akinek már van kettő, az vehet egy harmadikat. Így már 21 főt tudnak furikázni, életszerű, nemde? Három autó költségeit akarják viselni a nagycsaládok, hát hogyne.                                                                                               

Belerokkanhatunk a családok támogatásába, ahogy a Soros-blogon írják. Persze érthető a következtetés, hiszen az általuk elképzelt, romokban álló országban tényleg nincs erre pénz. De ez az ország csak az ő fejükben létezik. De még azt is utálják.

Borítófotó: pexels.com