Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Szájer József: sem kiköpni, sem lenyelni nem tudják 2015-öt

HírekUdvardy Zoltán

A föld, a népesség és a főhatalom látványos visszahódítása, a kontroll a kerítés megépítésével és a határvédelem megerősítésével való gyors visszaszerzése történelmi pillant volt, és ez itt történt, 2015-ben, Magyarországon - mutatott rá a Várkert Bazárban Szájert József, aki „A globalista utópizmus áfiuma és az ellene való orvosság” címmel tartott előadást.  

– A tét hatalmas: hagyjuk-e magunkat esendő emberekként elvakítani a talmi csillogástól, hagyjuk-e, hogy az „áfium”, a tévtanok vezessenek minket - így fogalmazta meg Szájer József, miben áll az előttünk álló európai választások záloga. A Fidesz-KDNP vezető európai parlamenti képviselője a XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány által 2015 óta megrendezett Eötvös József előadások keretében, a Várkert Bazárban vázolta fel Európa és hazánk helyzetét, jelenét és jövőképét.

Szájer József, aki - mint bevezetőjében Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke fogalmazott - társaival „végvári vitézként” küzd az Európai Unió központjában, rangos európai tisztségek betöltése után már kellő rálátással rendelkezik ahhoz, hogy magabiztos kézzel kalauzolja el közönségét az unió boszorkánykonyhájában. Előadását mégsem pusztán saját tapasztalatira, hanem Zrínyi Miklós ismert röpiratára építette fel. Ennek oka, hogy - mint az est házigazdája, Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója aposztrofálta vendégét - a „politikusként tudós” Szájer József éppen most jelentette meg negyedik könyvét, melynek címe: Ne bántsd a magyart!


Balog Zoltán, fotó: XXI. Század Intézet

A tetszetős kiállítású, a helyszínen is kínált, még „ropogós” könyv, mely a Közép- és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Kiadó gondozásában látott napvilágot, Zrínyi gondolati alapján íródott.  Szájer is erre építette föl előadását, melynek címe az archaikus korokat, a hazáért vívott fegyveres küzdelmek korát idézte fel. Szájert hallgatva meglepődve tapasztalhattuk, hogy a világ nem sokat változott, mióta Szigetvár védőjének leszármazottja papírra vetette korabeli „programját”. Zrínyi egyik legfontosabb felismerése volt Az török áfium ellen való orvosság című munkájában, hogy a tunya hozzáállás nagyobb veszély a magyarságra nézve, mint a török fegyveres hódítása - hangoztatta az európai képviselő. Kifejtette: Zrínyi szerint ópium, „ha eszedet, tartásodat elveszíted, s ez rosszabb, mint a szolgaság”.

Történelmi trendforduló előtt állunk - mutatott rá Szájer, felsorolva a nemzetállami eszméket fenyegető veszélyeket. Világossá tette: az új határvonal ma a globalizmus és a nemzetállam között húzódik meg. „Az, hogy miképpen fog kinézni a jövő, jelentős részben ebben a küzdelemben fog eldőlni”-  tette hozzá.

„Ez a folyamat sokáig rejtve maradt, különösen a globalista oldal jóvoltából. A versengő világmagyarázatok tekintetében a 2015-ös európai népvándorlás hozta meg a nagy, nyilvánosan már letagadhatatlan fordulatot. A valóság és a konstrukcionista utópizmus, avagy a nemzeti és a globalista erők talán leglátványosabb egymásnak feszülése közvetlenül itt, a mi orrunk előtt esett meg. Ennek külső megjelenési formája volt az országunkon átnyargaló, tömeges, militáns nagyságrendű, látványos vonulás az egyik oldalon, míg a másik oldalon az arra adott elvi és politikai válasz. Mindenki láthatta és a bőrén is érezhette azt a látványos átalakulást, aminek elébe nézünk. A fordulat a leglátványosabb, leghitelesebb szögből éppen a világnak ezen a pontján, Magyarországon volt fotografálható” - emlékeztetett a politikus.


fotó: XXI. Század Intézet

Kiemelte: ezáltal a globalista világrend központi szimbóluma, a határok lebontása került a célkeresztbe. Az emberek láthatták, mi történik egy határtalan világban. A történtek lerombolták a hitet, hogy a globalista válasz a kor kihívására a társadalom legelemibb biztonságigényét szavatolnák - mutatott rá Szájer. Máig sokan „sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják” a történteket, megváltozott az emberek hozzáállása, biztonságtudata és a világ ügyeihez való viszonya. A kialakult helyzetben „kevesek tudtak csak a polkorrekt kényszerzubbonyok szorításából kiszabadulni.”

Zrínyi nyomdokán Szájer is szolgált „antidotummal". Az orvosságot jelentő kifejezést Zrínyi azért használta, hogy bemutassa: milyen „szerekre”, lépésekre van szükség a török áfium ellen, mi használna a nemzetnek. A magyar kormány, mint azt a politikus felidézte, 2015-ben rendelkezett ezzel, ami „nem kevésbé volt történelemformáló erejű: a föld, a népesség és a főhatalom látványos visszahódítása, a kontroll a kerítés megépítésével és a határvédelem megerősítésével való gyors visszaszerzése, a politika, a kollektív cselekvésbe vetett hit visszaszerzésének is nagy történelmi pillanata volt, és ez itt történt, Magyarországon. Az áfium elleni orvosság nem más, mint a nemzeti erők együttműködésének a megszilárdítása. Erős Európa csak erős nemzeteken alapulhat. Az igazi antidotum a családi, közösségi összetartozás megerősítése, amellyel megmenthető a keresztény, nyugati civilizáció és a sok szenvedés árán kiharcolt béke" - jelentette ki Szájer József. „Az addig áfiumokkal homályosított szemekről leesett a hályog. A bátrabbak pedig még a szájkosarat is levették. Igen, ez egy relevációs erejű, demokratikus közösségi élmény volt, annak az ünnepe, hogy mégis van erőnk, hogy megvédjük magunkat” - fogalmazott Szájer József.

A politikus rámutatott: a globalista ideológia a közhatalmi viszonyok felforgatásával jár, a választás intézményét kell lassan megóvni. A klasszikus bal-jobboldali felosztás helyett a biztonság kérdése kerül a középpontba - vázolta az új, európai folyamatokat Szájer József, aki szerint a tömegpártok feladták a nép képviseletét. Magyarországon a baloldal már korábban, minden lelkiismeret-furdalás nélkül átengedte az olyan, általuk gyengülőnek vélt értékek védelmét, mint a család vagy a nemzeti kultúra. A baloldal a többszöri bukás után sem látja azt, hogy a bevándorlás frontvonalba került kérdése messze önmagán túlmutató jelentőségű.

Az előadó felvázolta: a Timmermans által is fémjelzett politikai csoportok nem értik értékközöségben gondolkodásunkat, vonzódásunkat múltunkhoz, „tragikus hőseinkhez”.

A „nyitott társadalom” felvonulása javában tart, ám az emberek lassan rájönnek, hogy a király meztelen - hangoztatta Szájer. Az újabb birodalmi törekvések Európában rövid, véres időszakokat követően elbuktak, a globalizmusnak tehát nem marad más hivatkozási alapja, mint az utópizmus áfiuma. A kérdés tehát, hogy birodalmi vagy szuverenista koncepciók szerint épüljön-e Európa tovább. Az uniós tagság számos piaci, gazdasági előnnyel jár, növeli a polgárok mozgásszabadságát. De ne avatkozzanak bele a nemzetek belügyeibe, nincs helye Sargentini-jelentéseknek - szögezte le az európai politikus.

Borítókép: XXI. Század Intézet