Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Ön kiről nevezné el az új budai szuperkórházat? Szavazzon!

HírekVizvári Soma

A közeljövőben új szuperkórház épül Budán. Az egyelőre Dél-budai Centrumként emlegetett intézmény azonban megérdemelné, hogy egy olyan személyről nevezzék el, amely kiemelkedő szereppel bírt a magyar történelemben, és beleilleszthető a hazai kórháznevek hagyományaiba.

 

Európában is páratlan lesz az új, budai szuperkórház, amelyben minden beteg VIP-szintű ellátásban részesül a tervek szerint - nyilatkozta lapunknak nemrégiben Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott. Ha így állunk, érdemes lenne megfontolni, hogy az új egészségügyi centrumot a hazai szokásoknak megfelelően egy olyan magyar orvosról vagy gyógyító szentről nevezzük el, akinek eddig nem viseli ilyen intézmény a nevét.

Szerkesztőségünkben el is kezdődött egy kis ötletelés, és a következő nevek kerültek a top5-be:

Szent Piroska

Szent László királyunk lánya, II. Komnénosz János császár, bizánci császár felesége. Az ortodox egyház avatta szentté, de a Magyar Katolikus Egyház magyar szentként tiszteli. Szent Piroska alapította Konstantinápoly legnagyobb vallásos alapítványát, a Pantokrator-kolostoregyüttest, mely három templomot – Mindenható Krisztus-, Istenszülő (Métér Eleusza)-, és Szent Mihály-templomok –, két szerzetesi kolostort, idősotthont, kórházat, rokkantmenhelyet és árvaházat foglalt magában. Ennek is köszönhető, hogy a Bizánci Birodalom legtiszteltebb császárnéja lett. Mozaik képét az isztambuli Hagia Sophia a mai napig őrzi.


Kép: Szent Piroska férjével, II. János császárral a Kisded Jézust tartó Madonna két oldalán

Szent Hedvig lengyel királynő

Magyarországon született Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermekeként. Szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát. Gyakran látogatta a kórházakat, és ápolta betegeiket. Sokat próbálkozott a parasztság nyomorának enyhítésével. Nem csak Magyarország, hanem Lengyelország és Litvánia, sőt, 2006 óta a Dunakanyar védőszentje is.

Prágai Szent Ágnes

Apja I. Premysl Ottokár király volt, édesanyja Konstancia, III. Béla királyunk lánya. 1230-ban egy kis külvárosi házba költözött, ahol teljes szegénységben a szegények gondozásával foglalkozott. Később kolostort alapított, Klarissza apáca lett. A kolostor körül kórházak, árvaházak, menhelyek és lepratelepek létesültek.

Gábor Aurél belgyógyász 

A sürgősségi betegellátás tudományos megalapozása, az oxyológia fogalmának megalkotása (és maga az elnevezés is) a nevéhez fűződik. Továbbképzéseken, majd az egyetemen is oktatta az oxyológiai fogalmakat. Alapvető szerepet játszott a magyarországi felsőfokú mentőtisztképzésnek az Egészségügyi Főiskolán való megszervezésében. Munkásságát a dán mentésüggyel foglalkozó szervezet Falck-aranyérmével (1975) ismerte el. Az orvoslás témájában nálunk jártasabb forrásunk olyan gondolkodóként jellemezte, akinek neve tökéletesen illene a szuperkórház szellemiségéhez és szerepéhez.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Rengeteg időt töltött mint gyakorlóorvos egészségügyi felvilágosító előadásokkal üzemekben, műhelyekben. Hugonnai Vilmát úgy tartják számon, mint aki felismerte, hogy egy nép egészségügyi kultúrája csak úgy emelkedhet, ha az egészségügyi ismereteket széles körben terjesztik.

 

 

Borítófotó: képünk csak illusztráció! (PuzzlePix/Dreamstime)