Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Nem alkotmányellenes a jogellenes bevándorlás elősegítését büntető tényállás

Hírekfigyelo.hu/MTI

Nem alaptörvény-ellenes a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a jogellenes bevándorlás elősegítését büntető új tényállása, de csak az Alkotmánybíróság (Ab) által meghatározott alkotmányos követelmények betartásával alkalmazható - mondta ki az Ab csütörtökön közzétett határozatában.

Az Ab szerint megfelelő bírói értelmezés mellett nem valósul meg az új bűncselekmény, ha a cél kizárólag az emberséges bánásmód, a rászorulók szenvedéseinek csökkentése. Ezt megerősítendő az Ab alkotmányos követelményt is megállapított, amely szerint az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő önzetlen magatartásokra. 

Az indítványozó Amnesty International Magyarország azt kérte az Ab-től, hogy mondja ki: sérti az alaptörvényt a Btk. jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását szankcionáló új rendelkezése. A jogvédő szervezet szerint a büntetőjogi normák egyértelműségének követelménye és a szólásszabadság sérül az új Btk.-paragrafussal. 

Az Ab megállapította, hogy az új bűncselekménynek még nincs bírói gyakorlata, ezért egyelőre nem is lehet olyan következtetést levonni, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek. 

Az Ab arra is rámutatott, hogy az új bűncselekmény csak szándékosan és célzattal követhető el. Az elkövetőnek tehát tudnia kell arról, hogy olyan ember érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott. Tisztában kell lennie azzal is, hogy jogellenesen az országba lépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít a tartózkodási jogcím megszerzésében, és mindezt a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.

Az Ab szerint a szólásszabadság sérelme azért nem következik be e Btk.-paragrafus alkalmazásával, mert az kizárólag olyan véleménynyilvánítást tilt, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, nem érinti viszont a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát. A veszély, amelyet ez a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra.

Az Ab kiemelte azt is: a tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az Alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett a rendes bíróságok nem is juthatnak ilyen következtetésre. Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a Btk.-ban tiltott céllal nem áll összefüggésben.

Mindezekre tekintettel az Ab megállapította, hogy az Amnesty International Magyarországnak az új Btk.-paragrafust támadó alkotmányjogi panasza megalapozatlan, ezért azt elutasította. Ugyanakkor alkotmányos követelményeket állapított meg a bírói jogértelmezés számára azért, hogy az alaptörvénnyel összhangban alkalmazzák a rendelkezéseket.

A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

A határozat teljes szövege elérhető a testület honlapján: alkotmanybirosag.hu

Borítófotó: Iván Júlia, az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója a szervezet 2017/2018-as éves jelentése bemutatóján Budapesten 2018. február 22-én. (MTI Fotó: Kovács Attila)