Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Nagyon kíváncsiak Trumpra a G7-en

Hírekfigyelo.hu / MTI

Milyen üzenetet visz Donald Trump amerikai elnök a G7 országcsoport biarritzi csúcsértekezletére a hét végén? – erről vázoltak néhány részletet kifejezetten nevük elhallgatását kérő külügyi tisztségviselők egy külföldi újságíróknak tartott telekonferencián.

Gazdaság és kétoldalú tárgyalások – emelték ki a tisztségviselők, külön megemlítve, hogy Donald Trump négyszemközti megbeszéléseket is folytat majd az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Japán, Kanada és – a csoporthoz nem tartozó – India vezetőivel.

A dél-franciaországi elegáns üdülővárosban az amerikai elnök elsősorban arról tárgyal majd partnereivel, hogyan lehetne megnyitni az európai, a japán és a kanadai piacokat az amerikai üzletemberek és vállalkozások előtt. Emmanuel Macron francia államfőnek felveti majd a digitális szolgáltatókra kivetett adók ügyét, amelyek jórészt éppen az amerikai technológiai cégeket érintik. Boris Johnson brit kormányfővel a tervezett amerikai-brit kétoldalú kereskedelmi megállapodást vitatja meg, valamint a Brexitet, azaz Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból.

A kormányzati tisztségviselők az újságírók számára feltűnő módon kevés szót ejtettek arról, hogy milyen álláspontot képvisel majd Donald Trump Oroszország esetleges visszatéréséről a csoporthoz, amivel ismét G8-ra bővülne a világ iparilag legfejlettebb országainak köre. Azt hangsúlyozták: bár a téma valószínűleg szóba kerül majd, de az szinte bizonyos, hogy a résztvevők nem szavaznak e kérdésről, részben mert több vezető már jelezte, hogy nem ért egyet Moszkva „visszatérésével”, részben pedig mert maga Moszkva sem kérte formálisan az újbóli csatlakozást.

Az Oroszországgal kapcsolatos visszafogott tájékoztatás kommentárok szerint azzal magyarázható, hogy szerdán felröppent a hír, miszerint Donald Trump pártfogolná Moszkva visszatérését Hetekhez. Az amerikai elnök újságíróknak nyilatkozott egy sor ügyben, és az egyik tudósító firtatására igenlő választ adott. Valójában azonban nem fejtette ki az álláspontját.

Amerikai szakértők közben azt elemzik, hogy az elmúlt két esztendőben tartott G7-csúcstalálkozón történtekből milyen következtetések vonhatók le a biarritzi konferenciára nézve. Felidézik, hogy két évvel ezelőtt Szicíliában Donald Trump közölte, hogy az Egyesült Államok ki fog lépni a párizsi klímaegyezményből. Tavaly Kanadában otthagyta a rendezvényt, és nem volt hajlandó aláírni a közös közleményt, mert szerepelt benne a „szabályokon alapuló nemzetközi rend” kifejezés.

Larry Sabato, a Virginia Egyetem politológusa az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai elnök az idén egy jócskán megváltozott hangulatú országcsoport vezetőivel találkozik majd. Hiszen Japán nemrégiben vetett ki vámokat a dél-koreai árukra, és a héten Tokió és Szöul megszakította a katonai hírszerzési együttműködést is, Róma heves vitákban áll Párizzsal és Brüsszellel, az Egyesült Királyság pedig heteken belül minden bizonnyal kilép az Európai Unióból.

A szakértő megjegyezte: közben az európai államok nem értenek egyet Washingtonnal az iráni atomalku megítélésében, vitában állnak az amerikai kormányzattal kereskedelmi kérdésekben, a kialakuló kínai-orosz szövetségről pedig hírek szerint egyelőre nem kívánnak tárgyalni az Egyesült Államokkal. Ilyen körülmények között kétségesnek látszik, hogy a vezető politikusok tudnak-e egyeztetni nagy stratégiai kérdésekről – fűzte hozzá Larry Sabato.


Tavaly Kanadában otthagyta a rendezvényt, és nem volt hajlandó aláírni a közös közleményt, mert szerepelt benne a „szabályokon alapuló nemzetközi rend” kifejezés. (Leon Neal/Getty Images)

 

Borítófotó: Donald Trump amerikai elnök az osakai G20 csúcstalálkozó előtt, 2019. június 27-én (Tomohiro Ohsumi/Getty Images)