Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Mégsem hisznek el mindent a fiatalok, amit az interneten látnak

Hírekfigyelo.hu

Amikor döntést hoznak, a fiatalok jobban bíznak a közvetlen környezetükben, mint a tényekben és statisztikákban – derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) idén áprilisi felméréséből, melynek keretében közel 300 egyetemi hallgatót kérdeztek meg döntéshozatali attitűdjeikről. A kutatás szerint a trendekkel ellentétben az Y- és Z-generáció az influencereket nem tekinti hiteles forrásnak.

Negyedik alkalommal készítette el METU Index nevű kutatását a Budapesti Metropolitan Egyetem, melyet ebben az évben teljes egészében az egyetemen működő Marketing Műhely hallgatói terveztek meg és bonyolítottak le. Az intézmény idén azt vizsgálta, milyen forrásokból tájékozódnak az Y- és Z-generációs hallgatók, amikor döntést hoznak, illetve ezeket a forrásokat mennyire tartják hitelesnek és ténylegesen befolyásoló hatásúnak. Az 1995 után született Z-generáció 2019-ben már a globális populáció 32 százalékát teszi ki, így a vállalatoknak érdemes figyelembe venniük a korosztály döntési mechanizmusait a sikeres eladási stratégiák kialakításához.

A válaszadók közel egyharmada elsősorban a hozzátartozókhoz és ismerősökhöz fordul információért döntési helyzetben. A diákok emellett előszeretettel kutatnak és olvasnak véleményeket a kérdéses témában (21 százalék) és sokuk összehasonlításokat is végez a lehetőségek között (20 százalék). A fiatalok egy-egy márka saját felületeit – weboldalát és Facebook-oldalát – is releváns információforrásnak tekintik (21 százalék, illetve 9 százalék).

A megkérdezettek többsége szerint döntéseit közvetlen környezete – családja (29 százalék), párja (20 százalék) vagy barátai (17 százalék) – befolyásolja a legjobban. Saját megítélésük szerint közel hasonló mértékben hatnak rájuk a statisztikák (18 százalék), az internetes véleményekben azonban csak 10 százalékuk bízik. Az influencerek nyilatkozatai már nem számítanak hiteles információforrásnak a fiatalok körében: a válaszadók mindössze 1 százaléka véli úgy, hogy befolyásolják döntéseiket.

A kutatás azt is megvizsgálta, hogy a fiatalok bizonyos helyzetekben gyorsan vagy inkább megfontoltan hoznak-e döntéseket. A megkérdezettek négyötöde gyorsan dönt akkor, ha csupán néhány ezer forintos tétel megvásárlásáról van szó; a pár tízezer forintos tételek esetében azonban már megfordul ez az arány: 80 százalékuk nagyon komolyan átgondolja a döntést. A pár százezer forintos tételeknél, illetve az élet olyan meghatározó kérdéseinél, mint a továbbtanulás, a házasság, az ingatlanvásárlás vagy a hitelfelvétel a fiatalok nagy többsége (95 százalék) megfontoltan tervez döntést hozni.

A megkérdezettek úgy vélik, hogy az utazással, valamint a ruházattal és divattal kapcsolatos preferenciáik elsősorban érzelmi alapúak: háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy teljesen vagy inkább az érzelmeire hagyatkozik az ezekre vonatkozó döntési helyzetben. Az élelmiszertermékek vásárlásakor egyaránt szerepet kap a racionalitás és az emocionális benyomások, míg háztartási cikkek esetében inkább a racionalitás dominál. A megkérdezettek leginkább gépjármű (62 százalék), illetve szórakoztató elektronikai termék (56 százalék) beszerzésénél hozzák meg racionális alapon vásárlási döntéseiket

 

Borítófotó: rawpixel.com / Freepik