Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Már megint a magyar jogállamért aggódnak az Európai Parlamentben

HírekVizvári Soma

Szerdán ismét Magyarországról vitáznak az Európai Parlamentben, és ki gondolta volna: megint a jogállami kérdések vannak terítéken.

 

Ma folytatódik az izzadságszagú próbálkozás az Európai Parlamentben a magyar kormány politikai ellenfeleinek részéről, hogy bebizonyítsák: hazánkban aggasztó a jogállam helyzete.

Hogy ezt milyen új fejleményekre alapozzák, amelyek a Sargentini-jelentés botrányos elfogadtatása óta történtek? Több képviselő aggasztónak találja a legújabb fejleményeket, a Munka törvénykönyvének módosítását és a CEU állítólagos távozását.

Minden bizonnyal “komoly” vitára számíthatunk, ezt az is jelzi, hogy Magyarország kormánya nem vesz részt a vitában. Nincs is nagyon mit megvitatni ebben a két ügyben. Egyrészt a CEU-t nem üldözte el a magyar kormány, ahogy arról a ballib média óbégat. Legalábbis elég fölöslegesek lennének a 2-es metró vonalán elhelyezett CEU-s diáktoborzó plakátok, amelyek nemrég kerültek oda. Tény, hogy a CEU megőrzi magyar egyetemi akkreditációját, mind­össze az amerikai akkreditációjú képzéseit viszik Bécsbe, miután Magyarországon nem jogosultak tengerentúli diplomák kiadására. Ennek pedig egyszerű oka van: nem hajlandóak betartani az új szabályozást.

Ahogy a Magyar Idők felhívta már rá a figyelmet: 1993 óta folyt jogi vita a Soros-egyetem működése körül kialakult átláthatatlan, előjogokkal járó jogi formáról, s a felsőoktatási törvény 2017-es módosítása volt hivatott tiszta helyzetet teremteni a kérdésben. A jogszabály szerint a hazánkban működő külföldi felsőoktatási intézmények csak akkor adhatnak ki külföldi diplomát, ha a származási országukban is működnek és ott székhellyel rendelkeznek. A CEU ezt nem teljesíti.

Érdekes, másoknak sikerült, hiszen hazánkban jelenleg több tucat külföldi egyetem jogosult külföldi diploma kiadására. A neves intézmények között található több amerikai egyetem – pél­dául a Boston University School of Law vagy a McDaniel College –, de olyan híres európai iskolák is képviseltetik magukat, mint az Oxford Broo­kes University.

Térjünk rá a túlóratörvényre, ami egyes EP-képviselők szerint szintén aggasztó. Az új szabályozás Magyarországon maximum 400 óra túlórát tesz lehetővé. Az uniós irányelv átlagosan 416 óra, van azonban olyan nyugat-európai ország ahol 500 óra is elrendelhető, és van olyan is, ahol nem önkéntes, hanem kötelezően vállalandó a túlmunka. Érdekes módon ezekért az országokért nem aggódnak. Értelemszerűen, hiszen a valódi oka az újabb komédiának inkább a közelgő EP-választásokban keresendő, ott kell tehát ütniük a bevándorlást legmarkánsabban ellenző kormányokat ahol érik.

Hogy ez mennyire a Sargentini-Soros-hadművelet része, azt az is mutatja, hogy a holland zöldpárti képviselő még decemberben a hazugságoktól sem riadt vissza a túlóratörvény kapcsán, amikor azt mondta: “Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot”. Ezzel szemben az igazság az, hogy a törvény kifejezetten rögzíti, hogy a túlórát ki kell fizetni, és csakis a munkavállaló beleegyezésével lehet elvárni túlmunkát.

Borítófotó: Christian CREUTZ, European Union 2018