Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Budapest versenyképessége az összefogáson múlik

HírekSzajlai Csaba

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) által szervezett kerekasztal-beszélgetéssel nyitott meg a Mikó Imre-sátor a Bálványosi Nyári Egyetemen. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke és Joerg Bauer, a Tungsram tulajdonos-vezérigazgatója Velkovics Vilmos moderálásával a budapesti gazdaságfejlesztés eredményeiről és lehetőségeiről beszélgettek. 

Szalai Piroska bevezetőjében számos örömteli hírről tudott beszámolni az elmúlt évből: Budapest bekerült a Cities Today száz leginnovatívabb várost felsoroló listájára, a Startups.co.uk a magyar fővárost ajánlja első helyen az uniós székhelyet kereső brit vállalkozások számára, a Startup Europe pedig tavaly Budapestnek ítélte a startupokat leginkább támogató közigazgatásnak járó különdíját. Ezek az elismerések azonban komoly feladatot is jelentenek, hiszen a listák nem statikusak, és más nagyvárosok is jelentős fejlesztéseket végeznek. Akkor van esélyünk az élmezőnyben maradni, ha az az összefogás, amely a budapesti startup-ökoszisztéma fejlesztésében az elmúlt években létrejött, még szélesebbé és mélyebbé válik.

Bagdy Gábor ezen a területen a közszféra legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy megteremtse azt a politikai-gazdasági-társadalmi környezetet, amelyben a vállalkozók profitot tudnak termelni. A főváros közvetlenül nem tud hatni a gazdaságra, de helyi rendeleteivel számos területen befolyásolni tudja a vállalkozások működését. Emellett kiemelt feladata, hogy olyan várost építsen, ahol jó élni és vállalkozni, ahova szívesen jönnek akár külföldi diákok is, akik később munkavállalásban vagy cégalapításban gondolkodnak. A főpolgármester-helyettes az utóbbi évek nagy eredményének nevezte, hogy a politikai közgondolkodásban sikerült elfogadtatni, hogy jól működő, fejlődő főváros nélkül a vidék sem tud megfelelően fejlődni. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa pedig végre rendezett kereteket teremtett a városfejlesztési döntések meghozatalához, amely jelentős előrelépés. A fővárosi együttműködések szintén erősödnek, legyen szó a kerületekkel folytatott párbeszédről, vagy egyéb szereplőkről.

Joerg Bauer, aki 1996-ban, egyetemistaként érkezett Budapestre, megerősítette a városvezető szavait. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban négy, 25 millió fős lakosságú városban járt, és ezekben jól érzékelte a városok és a régiók közötti versenyt. Álláspontja szerint a globális kihívókkal Magyarországon egyedül Budapest veheti fel a versenyt. A magyar fővárosban erős az innováció hagyománya, emellett nagyon élhető város, amely mindenképpen versenyelőnyt jelenthet.

Arra a kérdésre, hogy a jó adottságokból hogyan lehet versenyelőnyt kovácsolni, Szalai Piroska a tavaly 25 éves BVK példáját idézte fel. A Közalapítvány fókuszában a még nem túl nagyra nőtt, de már életképes prototípussal vagy termékkel, és jelentős növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalatok állnak. Ezeket tudja Budapest városdiplomáciai kapcsolatrendszerén, valamint a magyar külképviseleteken keresztül nemzetközi megjelenési lehetőséghez juttatni. 2015 óta a BVK 38 delegációt szervezett 11 ország 18 városába, melyek résztvevőiként másfélszáznál is több startup mutatkozhatott be, és kezdhetett el üzleti kapcsolatokat építeni. A kuratóriumi elnök szavai szerint a startupok fejlődése a budapesti kis- és középvállalkozásokat is húzza magával, körükben is élénkülni fog az üzleti innovációs tevékenység, amely a XXI. században a túlélés záloga.

Bagdy Gábor kifejtette, hogy a Fővárosi Önkormányzat elsődleges feladata a mindennapi zavartalan működés biztosítása, s emellett kicsinek látszó, de fontos feladatokat is meg kell oldani, mint a zöldterületek fejlesztése vagy a közösségi közlekedés infrastruktúrájának javítása, legyen szó a villamospályák bővítéséről, vagy a járműpark megújításáról. Mindezeken túl pedig lépéseket tesznek az okosváros-fejlesztések irányában is.

Joerg Bauer tapasztalata szerint a magyar termékek hírneve még mindig nagyon jó az arab országokban, vagy akár a Távol-Keleten, de hamarosan nyugdíjba megy az a generáció, aki még diákként szerzett személyes jó tapasztalatokkal rendelkezik hazánkról. Ezért most kell lépnünk, és az előrelépés elsődleges terepe a működő, komplex, bizonyított infrastrukturális megoldások exportja lehet. Ennek érdekében a Tungsram számos startuppal együttműködik, például a közvilágítási oszlopokra építhető szenzorok és adatgyűjtő megoldások területén. Emellett gyártási ismereteikkel, valamint nemzetközi értékesítési hálózatukkal is segíteni szeretnék az induló vállalkozásokat, és egy közösségi munkatér és úgynevezett maker space kialakítását is tervezik a vállalat központjában, ahol non-profit alapon támogathatják a startupokat.

Szalai Piroska néhány példát hozott arra, hogy a BVK Be Smart versenyein nyertes startupok egyes fejlesztései már megjelentek Budapesten. Ilyen a MagikMe integrált játszótéri játéka több játszótéren, amelyen sérült és ép gyermekek együtt játszhatnak, vagy a Platio napkollektoros burkolati elemei a Városháza parkban. Ugyanakkor a városvezetés is sokat tehet azért, hogy még több induló vállalkozás számára biztosítsa, hogy az első referenciáikat Budapesten szerezzék meg, amellyel már a külföldi tárgyalásokon is előnnyel indulhatnak.

Bagdy Gábor erre reagálva elmondta, hogy kisebb projekteket már támogatnak, és számítanak is a fiataloktól érkező, valós igényeket megválaszoló ötletekre. Feladatuknak tekintik, hogy a jó elképzeléseket felkarolják, és fórumot teremtsenek a szereplők számára az együttműködésre. Még megoldandó kihívásnak tartja az egyes elemek rendszerbe foglalását, ahol a verseny ellenére kialakulhat a szereplők közötti aktív információáramlás, de biztos abban, hogy ha ez megvalósul, akkor pozitív összegű játszma jön létre. A tapasztalatok szerint ugyanis azok a városok járnak élen az innovációban, ahol erős az együttműködés.