Hirdetés átugrása →
Bezár ×

A költségvetési bérrendezés kifutása fékezte a bérkiáramlást az elemzők szerint

Hírekfigyelo.hu/MTI

A költségvetési szektorban kifut a tavalyi bérrendezés hatása, emiatt a várakozásoktól elmaradt és több mint két éve a legszerényebb ütemben emelkedtek a keresetek áprilisban - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken megjelent friss adatait. 

A KSH reggel kiadott jelentése szerint áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 9,0 százalékkal,  közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az előző hónapban 10,2 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 9,1 százalékos volt az éves emelkedés. A reálkeresetek májusban 4,9, az év első négy hónapjában 6,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. A legalább 5 munkatársat teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozásoknál tizedik hónapja kétszámjegyű, áprilisban 10,3 százalékos volt a keresetek közfoglalkoztatottak nélkül számolt emelkedése. A költségvetési szerveknél, a közfoglalkoztatottakat nem számolva,  0,8 százalékkal haladta meg a bruttó és a nettó átlagkereset a tavaly áprilisit. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy hosszú idő után először negatív meglepetést hozott a friss bérstatisztika.  Egyszámjegyű bérnövekedési ütemre legutóbb 2017 januárjában volt példa.  Az elmúlt években megszokottakhoz képest mérsékeltebb bérkiáramlást egyértelműen a költségvetési szférában kifutó bérrendezések okozzák.

Ezzel szemben a versenyszféra bérnövekedése - bár lassult, de - áprilisban még mindig kétszámjegyű volt. Átlag felett nőnek a bérek mind az építőiparban mind a feldolgozóiparban. Ezzel szemben a szolgáltatások esetében több piaci szektorban is meglepő lassulás tapasztalható (például az információ, kommunikáció területén), és persze az állami szolgáltatások területén. Itt a közigazgatást kell kiemelni, ahol éves összevetésben csökkentek a bérek vélhetően a tavalyi magas bónuszkifizetések miatt.

Előre tekintve az ING Bank elemzői arra számítanak, hogy átlagosan közel 10 százalék körül maradhat a bérnövekedés üteme a magyar gazdaságban, melyet főként a munkaerőhiány okozta béremelés hajthat. Mindeközben pedig egyre inkább elkerülhetetlenné válik egy újabb jelentősebb bérrendezési folyamat beindítása a közszférában, ugyanis az idei év eleje óta ismét erősen elkezdett szétnyílni a köz- és versenyszféra közötti bérolló.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint áprilisban elsősorban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására emelkedtek a bérek. Nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában a KSH módszertanának év eleji változása, viszont az adatok hitelességét nagyban növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak - jegyezte meg az elemző. 

2015 óta, 3 év alatt az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 46,7 százalékkal nőttek, ami példátlan felzárkózást jelent a magyar nemzetgazdaság történetében. A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt 52 százalékkal nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén példátlan ütem. Idénre 10 százalékot némileg meghaladó bérnövekedést vár a Takarékbank, a reálbér növekedés pedig 6,5 százalékos lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatnak - tette hozzá Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy a bérdinamika kismértékű lassulása mögött elsősorban a költségvetési szféra lassabb béremelkedése áll. A keresetek azonban továbbra is az áremelkedést jelentős mértékben meghaladó ütemben emelkednek. A versenyszférában továbbra is 10 százalék feletti ütemben emelkednek az átlagos keresetek, felhajtja az árakat a munkaerőért folytatott, továbbra is erős verseny,  de a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji 8-8 százalékos emelése is közrejátszott. 

Az év egészére 10 százalék körüli átlagos béremelkedést vár az elemző, aki megjegyezte: az adatokból az is látszik, hogy a közszférában a bérek további emelésére van szükség.

 

Borítókép: z_wei, Getty Images