Hirdetés átugrása →
Bezár ×

A keresztény muszlim Nyilatkozat békét hozhat a világnak?

HírekPók Katalin

A muszlim vallást a béke vallásának nevezte el a PC nyelv a XX. században, habár a szent iratuknak tartott Korán legtöbb fejezete tartalmaz erre rácáfoló verseket. (Harcoljatok Isten útján… öljétek meg őket bárhol találjátok”(2:191) Ezeket emelik ki a szélsőséges muszlimok Európában, óriási riadalmat, háborúságot okozva, terrorcselekményeket követve el. A kereszténységből származó európai humánummal szemben áll a nők elnyomása is, ami a muszlim közösségekben van, és kétségtelen hogy a régi hagyományokon kívül vallási előírásaiból származik. Ezért óriási jelentőségű az a Nyilatkozat, amit Ferenc pápa és Ahmed et-Tajjeb szunnita imám írt alá Abu-Dzabiban a vallásközi találkozón, mert mind az agresszív iszlámot, mind a nők elnyomását elítéli. A dokumentumot az egész világ számárra fogalmazták meg, amit tanítani kellene iskolákban, egyetemeken, vallási és világi intézményekben. Ennél zseniálisabb írás még nem született mióta a muszlim vallás létezik, mert a zsidó-keresztény „jónak, szeretetnek, és a békének az értékeit” juttatja el a világ számára, miközben a muszlim vallás minden inkriminált részét kiiktatja, ami ellentétes az emberi jogokkal, a humánummal, az egyenlőséggel és a békével.

Nagy szükség van erre a dokumentumra, ami ráadásul nagyon időszerű. Jubileumi év van ugyanis, mert Assisi Szent Ferenc 1219-ben találkozott az egyiptomi Malik al-Kámil szultánnal, ennek éppen 800 éve. Ferenc a muszlimokat akarta megszólítani, szenthez illően fegyver nélkül érkezett és békét kínált. Nem esett bántódása pedig a keresztények és a muszlimok hadban álltak egymással. A keresztény hadak vissza akarták foglalni a Szentföldet, amit a muszlimok elfoglaltak. A szultán vendégszeretetét élvezte hosszú ideig, majd hazatérve megírta, hogyan kellene közeledni a muszlimokhoz. Ferenc pápa is Assisibe hívott korábban egyiptomi útja során hogy a keresztények és muszlimok között béke legyen. Erre Egyiptomban igen nagy szükség van, hiszen a muszlimok jórészt megölték az egyiptomi keresztényeket és a mai napig veszélyben az életük. Így a kairói nemzetközi békekonferenciának is nagy jelentősége volt 2017. április 28-án.

Az emírségbe a trónörökös meghívására utazott Ferenc pápa február 4-én, ahol jelen voltak a zsidó vallás képviselői, a buddhisták és bahaiok is. Az együttműködési megállapodást Ferenc pápa és a muszlim vezető írta alá. A konferenciát a Vének Muszlim Tanácsa védnökségével rendezték, ahol felszólalt a muszlim tolerancia miniszter. Mély szakadék van a muszlimok között a szélsőséges felfogás és a tolerancia hívei között. Ferenc pápa azt mondta, hogy „Vagy együtt építjük a jövőt, vagy nem lesz jövő”. Ez a megállapodás a szélsőséges ideológiák elleni közös fellépésről szólt. „Emberi testvériségről” szóló dokumentumnak szánták, ami útmutató lehet az új nemzedékeknek. Hangsúlyos szerepet kaptak a „jónak szeretetnek és békének az értékei”, amelyek a zsidó-kereszténységből származnak.  Tudjuk, hogy Mózes választotta külön a jót a rossztól, amikor lehozta a Sínai hegyről a Tízparancsolatot. Jézus a békesség és a szeretet istene. („Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”) Ráadásul egyetlen vallás sem hirdet szeretetet a zsidó-keresztény valláson kívül. Ilyen szó, mint a szeretet más vallások szentnek nevezett irataiban nem is szerepel.

A dokumentum leírja, hogy „Isten megtiltotta az ember megölését”, ami ugyancsak a Tízparancsolatban szerepel. Felhívja a figyelmet a szegények, rászorulók megsegítésére, amit Isten kötelezővé tett. A muszlim vallásban a segítség csak saját vallási közösségeikben előírás, de ez is inkább a hadi kiadásokról szóló „zakat” a Koránban. A nyilatkozat a háború üldözötteinek a háborús foglyok megkínzottainak, a pusztítás, rombolás, a háború áldozatainak megsegítését kéri. Tehát nem a jobb élet reményében Európát elárasztó migráns invázió befogadásáról szól, hanem a háborús üldözöttekről.

A dokumentumban megszólítottak köre igen széles. A keleti és nyugati muszlimok a Katolikus Egyház keleti és nyugati katolikusok elfogadják a párbeszéd kultúráját, az együttműködést, a kölcsönös megismerést - a nyilatkozat szerint. Megszólítja az értelmiségieket, filozófusokat, vallási vezetőket, a művészeket, a média képviselőit a békés együttélés támogatására. Elítéli a neoliberális világ erkölcsi romlását, az elaltatott lelkiismeretet, a vallástól való eltávolodást, az individualizmust, az anyagelvű filozófiákat, melyek istenítik az embert a transzcendens helyett. Mindezt a romlást a válság okának nevezi meg, mert az ember vagy ateista lesz tőle, vagy a fundamentalizmus csapdájába esik.

Ferenc pápa nem liberális pápa, ahogy a nyugati sajtó szeretné beállítani. A liberális világ minden rombolását felsorolja az iratban. Szól a család intézményének megtámadásáról, amit a legveszedelmesebb csapásnak nevez. Ebben benne vannak a homoszexuális és LMBTQ jogok túlhangsúlyozása okozta sebesülések is. Szól az írás az erkölcsi nevelés tanításának fontosságáról, minden életet veszélyeztető cselekedet elítéléséről, amit a neoliberális társadalom hozott létre. Ezek között sorolja az abortusz, eutanázia, emberi szervkereskedelem és ezeket támogató politikák elítélését.

Kitér a muszlim vallás minden istenellenes kitételére azokat elítéli, de anélkül, hogy megnevezné magát a vallást, ahogy a neoliberalizmust sem nevezi néven. Azt írja „kijelentjük, hogy a vallások… nem keltenek gyűlöletet, nem szólítanak fel erőszakra, vérontásra”. Tovább konkretizálja: „Isten nevét gyilkosság, száműzés, terrorizmus elkövetésére használni fel”, nem mehet tovább, ezzel fel kell hagyni. Diplomatikusan „hibás vallási értelmezésnek” nevezi, holott jól ismert, hogy a Korán nagy részében erőszakra szólít fel a hitetlenek ellen. Ne rójuk fel ezt a dokumentumnak, mert hozzájárulhat a Korán reformjához, tényleg a béke vallása lehet az iskolai oktatásokkal és elnémíthatja az uszító imámokat. Ebből mindannyian profitálunk, egy békésebb világot hozhat. Elégedjünk meg azzal, hogy a dokumentum a békés együttélés szabályait írja le, ami keresztény tanítás. Másrészt a nyugati muszlimok nagy része valóban a békés értelmezést hiszi, mert azt tanítják nekik kicsi kortól, hogy Mohamed toleráns és irgalmas volt nem pedig erőszakos hódító.

Így folytatja: „Elítéljük egy bizonyos vallás vagy kultúra elfogadására való kényszerítést és egy civilizációs életmód másokra kényszerítését, amelyet azok nem fogadnak el”. Ez megint a muszlim vallás erőszakos térítésének elítélése, hiszen minden koron erőszakkal kényszerítették a vallásuk felvételét, ellenkező esetben halál várt az ott élő népekre, ahogy történt ez a keresztény Egyiptom esetében. „Előíratott nektek a harc a hitetlenek ellen”(2:216) Bele foglalja az írás a zsinagógák, templomok, mecsetek védelmét, és itt megint csak a zsidó és keresztény templomok elleni támadás kivédéséről van szó. „Istentiszteleti helyek megtámadása merénylettel, rombolással, a vallások tanításától való eltérés és a nemzetközi jog megsértése”- írja a dokumentum. Itt eszünkbe kell jusson a francia pap elleni véres merénylet és más esetek. 

Felszólít arra, hogy a terrorista mozgalmak pénzelését fegyverrel való ellátását a médiában való támogatását meg kell szüntetni, ezek nemzetközi bűncselekmények. Hangsúlyozza, Keleten fontos, hogy megszilárdítsuk az egyetemes emberi jogokat, a méltóságteljes életet biztosítsuk. Kimondja, hogy a nők oktatáshoz, munkához, szavazáshoz való jogát biztosítani kell. A társadalmi nyomásgyakorlástól fel kell szabadítani őket. A muszlim vallásban a nők alávetett helyzetben vannak, másodrangú állampolgárok, jogaik nem egyenlők a férfiakéval. Például még az örökléshez való jog esetében sem, ahol egy nő fele annyit örököl, mint a férfi (2:282), tanúskodás esetén két nő szava ér annyit, mint egy férfié (2:282). A nőket ellenkezésük esetén meg lehet verni (4:34-36) Ezt persze nem sorolja a dokumentum, de értjük mit akar.

A dokumentum továbbá elítéli a „nők szexuális kizsákmányolását, árucikké válását, gyönyörforrásként kezelését”. Mindez embertelen gyakorlat megszüntetését a törvények megváltoztatását mondja ki a nyilatkozat. Itt újból a muszlim vallásban gyökerező gyakorlat megszüntetéséről van szó, amit a Korán előír. A négy feleség például nem egyenrangú szeretet kapcsolatról szól, csak „örömforrásként” kezeli a nőket, ahogy a Korán kimondja, „A nők szántóföld nektek”(2:223). Természetesen nem utal a Koránra az írás, hogy ez itt embertelen és istentelen csak követelményként állítja az emberi jogokat, a méltóságot, a békét, és egyenlő jogokat. Szól még a gyerekek védelméről, a digitális környezetszennyezés veszélyeiről, majd idősek, fogyatékkal élők jogainak védelméről.

Hová juttatják el a dokumentumot? Részletesen sorolja az írás: befolyásos vezetőkhöz, vallási képviselőkhöz, nemzetközi szervezetekhez, iskolákhoz, egyetemekhez tanítása céljából, hogy olyan nemzedéket neveljünk, akik a jót és a békét szolgálják. „Legyen az ölelés jelképe Kelet és Nyugat között Észak és Dél között”- zárul a nyilatkozat. Holott a Korán azt írja: „ne fogadjátok bizalmasotoknak azokat, akik nem hozzátok tartoznak”(3:119), máshol megnevezi, hogy a zsidókat és keresztényeket nem fogadhatják testvérbarátul.

Mi pedig örvendezzünk! Olyan zseniális megállapodás született, ami alapnak tekinti a keresztény értékeket és kiiktatja a muszlim vallásból az embertelen részeket, mindannyiunk békéje érdekében.

Borítófotó: Ferenc pápa a hívőknek integet szabadtéri miséje előtt a Zajed stadionban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban 2019. február 5-én. A katolikus egyházfő vallásközi konferencián vett részt az Emirátusokban, a tanácskozás célja a vallási fanatizmus visszaszorítása és az iszlám mérsékelt ágának népszerűsítése volt.
MTI/EPA/Ali Haider