Hirdetés átugrása →
Bezár ×

A fővárosi kerületek a vállalkozók mellett állnak

HírekSzajlai Csaba

Minden kerület más, ezért közvetlenül nem tudják egymás megoldásait másolni, de a polgármesterek és a főváros vezetése is elkötelezett a gazdaságfejlesztés innovatív eszközei iránt – derült ki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) által szervezett tusványosi kerekasztal-beszélgetésen.

Bajkai István országgyűlési képviselő, VII. kerület Erzsébetváros volt alpolgármestere elmondta: kerületük az egyik leggyorsabban fejlődő városrész. Az előző vezetés időszakában tervezetlen módon kialakult bulinegyed – ahol az üzletek összértéke egyes becslések szerint eléri a 300 milliárd forintot - több szempontból teher az önkormányzat számára, ugyanakkor rengeteg embernek ad munkát, valamint a város és az ország imázsának építéséhez is hozzájárul. Ugyanakkor tudatosan építik Erzsébetváros kulturális negyed arculatát, amit a kisebbségek aktív jelenléte és a sokszínű, aktív művészeti-kulturális kínálat is megalapoz. A pozitív gazdasági egyenlegű kerület saját forrásból képes felújítani több intézményét, mindemellett többekközt két, ingyenesen használható elektromos taxit is a helyi lakosok szolgálatába állítottak.

„Nyóckerből” Józsefváros

Egry Attila, VIII. kerület Józsefváros alpolgármestere arról számolt be, hogy tíz év alatt komplex városrehabilitációs és tervezési munkával, valamint intenzív márkaépítéssel a “Nyóckerből” Józsefváros lett, ahol már nem kell győzködni a vállalkozókat, hogy költözzenek a kerületbe, mert maguktól is  jelentkeznek. Józsefvárosban tudatosan küzdenek a romkocsmák ellen, és inkább a kerület kulturális jellegét és gasztronómiai kínálatát próbálják erősíteni. Száz négyzetméter alatt minimális építményadót vetnek ki, a kezdő vállalkozásokat pedig a helyi vállalkozásfejlesztési központban (H13) inkubációval, valamint kedvezményes helyiségbérlettel is támogatják. Támogatják a kutatás-fejlesztési tevékenységeket, és szoros együttműködésre törekednek a kerületben található felsőoktatási intézményekkel is, melynek következő jelentős lépése a Semmelweis Egyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen kialakított Egészségipari-Biotechnológiai Science Park lesz. „Élhetővé kell tenni egy városrészt, és onnantól önmagában is képes prosperálni” – mondta az alpolgármester, aki bejelentette azt is, hogy a Józsefvárosi Pályaudvar területén téli-nyári strandfürdő kialakítását tervezik, amelyhez a kormány 200 millió forintos támogatást nyújt.

Elektronizált ügyintzés

Kovács Péter, XVI. kerület, vagyis a „Kertváros” polgármestere fejlődő kertvárosról tudott beszámolni, ahol a helyi vállalkozók tudják, hogy bármilyen ügyben közvetlenül fordulhatnak az önkormányzathoz, de maga a polgármester is szívesen tárgyal mindenkivel. A kerületben korábban működő három nagyüzem közül az EMG területén sikeres ipari-logisztikai park működik, az Ikarus pedig az új tulajdonos alatt remélhetően új erőre kaphat, de az önkormányzat is aktívan támogatja a munkahelyteremtést. Emellett a polgármester arra is ígéretet tett, hogy a ciklus végére már minden vállalkozói ügyet elektronikus úton lehet majd intézni az önkormányzatnál, mert a vállalkozók jogos elvárása, hogy bürokratikus akadályok ne hátráltassák a munkájukat. A kerület sikertörténetei között említette az építmény- és telekadó ellenőrzési rendszerét, valamint azt, hogy lehetőség szerint próbálják a helyi vállalkozókat erősíteni, a beszerzésben a törvény adta kereteken belül a lokálpatriotizmust érvényre juttatni.

Sajátos helyzetben vannak

Ughy Attila, XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere sajátos helyzetben van, hiszen a két korábbi faluból kialakult kerület a repülőtér jelenléte miatt nem vált „hagyományos” külső kerületté. A légikikötő hatalmas szívóhatást fejt ki, amellyel együtt élni, a lehetőségeit jól kihasználni, és negatív externáliáit orvosolni óriási feladatot jelent az önkormányzat számára is. A kerület igyekszik biztosítani az élhető környezetet, a magas színvonalú lakossági szolgáltatásokat. A helyi vállalkozókat a BKIK-val közös egyablakos ügyintézéssel, képzési programokkal, valamint a lehetőség szerint helyi beszerzésekkel is támogatják, illetve építenek a repülőtérrel kapcsolatban álló cégeket tömörítő BUD klaszterre is. Az önkormányzat részéről induló, direkt innovációval viszont nincsenek túl kedvező tapasztalataik.

Kihívásokkal küzdenek

Borbély Lénárt, XXI. kerület Csepel polgármestere arról számolt be, hogy a külső kerületek sajátos kihívásokkal küzdenek: az ipari hagyomány már a múlté, ezért a közszolgáltatások bázisán kell újra felfedezni, felépíteni a kerületet. Emellett kiemelt feladatának tekintette Csepel szellemi-erkölcsi megújítását is, amely többek között a közterületek rendezésében, a zavaros vállalkozások bezárásában öltött testet. Az a tény, hogy a XXI. kerületi ingatlanok 30 százalékos áremelkedése a második legnagyobb mérték Budapesten, igazolja az eredményeket. Azzal viszont együtt kell élni, hogy a kiskereskedelmi egységek és a szórakozóhelyek a városmag elszívó hatása miatt a külső kerületekben kevésbé életképesek. A vállalkozásokat sávos adórendszerrel is támogatják, ugyanakkor új beruházások már csak településfejlesztési együttműködés keretében jöhetnek létre Csepelen.

Kikérik a véleményüket

Karsay Ferenc, XXII. kerület Budafok-Tétény polgármestere – a nyolcadik kerület korábbi problémáira reflektálva – elmondta, hogy náluk éppen ellentétes kihívásokkal küzdenek: a közbiztonság és a rendezettség adott a kerületben, most már élettel kellene megtölteni. Ennek érdekében pozicionálták Budafok-Tétényt a bor és pezsgő köré, mint a város borvidéke, és a kulturális programokra, a helyi szimfonikus zenekarra és művészeti iskolára is alapoznak a kerület önálló arculatának kialakítása során. A pincetúrákat az önkormányzat által biztosított kulturális programokkal teszik vonzóbbá a látogatók és a pincészetek számára is. Az őket érintő kérdésekben minden alkalommal kikérik a helyi vállalkozók véleményét, és már közel 100 céggel kötöttek stratégiai partnerséget, de arra is törekednek, hogy a vállalkozókból is közösség alakuljon ki. Arra a kérdésre, hogy milyen területen változtatnának, Ughy Attila azt vetette fel, hogy az igazságos lakhatási körülmények és költségek biztosítására nagyobb hangsúlyt kell fektetni még. Karsay Ferenc a legnagyobb problémának a munkaerőhiányt tekinti, és ennek orvoslása érdekében szívesen látna nagyobb kerületi döntési szabadságot az oktatási kérdésekben. Borbély Lénárt a jelenleg sokszor kiskocsmaként üzemelő Nemzeti Dohányboltok szabályozását szeretné újragondolni. Bajkai István felvetette, hogy az előző rendszer alatt elhanyagolt lakóépületek komplex felújítására érdemes lenne fővárosi alapot létrehozni, ugyanis a jelentős költségek kigazdálkodására önállóan sem a lakók, sem a kerületek nem képesek.

A számok igazolják a sikereket

Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke kijelentette: Budapest sikereit a számok igazolják, csak nem beszélünk róluk eleget. A 10 ezer új fát Budapestre program a kerületi törekvésekkel kiegészülve páratlan mértékben zöldíti a fővárost; sehol máshol nincsen a női és fiatal vállalkozókat célzó mikrohitel-program; és az is ritkaságszámba megy, hogy egy metropolisz a városdiplomáciai kapcsolatrendszerét kihasználva támogatja a startup vállalkozásokat. Elmondhatjuk, hogy a hozzánk érkezőknek minden kerületből tudunk valamilyen innovatív jó példát vagy sikertörténetet mutatni, és a gazdaságfejlesztés iránt elkötelezett kerületi és fővárosi vezetés a garancia arra, hogy ez a lendület fenn is maradjon.