A kiszivárgott információk szerint Recep Tayyip Erdoğan török államfő kérte, hogy egy gépkocsiban utazhasson Aleksandar Vučić szerb köztársasági -elnökkel az isztambuli 22. Kőolaj-világkongresszus (WPC) helyszínéről a kettejük közötti négyszemközti találkozó színterére. Ezek alapján biztosra vehető, hogy nemcsak Vučićnak volt mondanivalója, hanem Törökország első emberének is. Valószínűleg a Nyugat-Bal-kánon kulcsfontosságú szerepet betöltő Szerbia politikai, katonai irányultságáról is szó esett. Ami biztosra vehető: Aleksandar Vučić azért ment el Isztambulba, hogy Erdoğannál is bebiztosítsa az épülőfélben lévő Török Áramlat -szerbiai ágának a kivitelezését, illetve azt, hogy legyen értelme a szerb munkálatoknak, a Bulgáriá-hoz csatlakozó inter-konnektor megvalósításának.
A találkozót követő nyilatkozatból arra lehet következtetni, hogy Erdoğan megígérte: amikor kész lesz a szerbiai vezeték, földgáz is áthaladhat majd rajta. Vučić egyébként biztosra veszi, hogy országa tranzitállammá válik, s természetesen megfizettetheti az ottani szakaszon áthaladó gáz szállítási költségeit. Hozzátette: a jövőben a mainál kétszer nagyobb lesz a földgáz iránti kereslet, s ez jó nyereséggel kecsegteti a tranzitállamokat. Úgy vélte, hogy két éven belül üzemképes lesz a Török Áramlat, s a siker csak Szerbiától függ, egészen pontosan attól, milyen gyorsan tud csatlakozni a bulgáriai vezetékhez. Déli szomszédunkhoz tízmilliárd köbméter gáz érkezne, ehhez azonban az kell, hogy 2019-re készen álljon az átvételére és továbbszállítására Magyarország, valamint Bosznia-Hercegovina, esetleg Horvátország és Koszovó felé. A szerb államfő szerint Magyarország már jelezte a Szerbia felől érkező készletek iránti igényét, és már most megköszönte Budapestnek a tervezett együttműködést, amely pénzt hoz majd a szerb államkasszának.
A Déli Áramlat meghiúsulása után tehát újból felcsillant a remény, hogy déli szomszédunk megvalósítsa régi álmát, miszerint tranzitországgá válik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is alátámasztotta nemrégiben a szerbek részéről elhangzott optimista kijelentéseket, amikor Moszkvában közölte: 2019 végére létrejöhet az új gázszállítási útvonal Magyarország felé, ugyanis Bulgária és Szerbia már aláírta a szükséges megállapodásokat, de az év végéig még tisztázni kell a fejlesztések finanszírozási kérdéseit, és 2018 végéig minden szükséges engedélyt be kell szerezni, hogy a fenti időpontra már szállítóképes legyen a hazánkba Szerbia felől irányuló cső, amelyben 8 milliárd köbméter földgáz érkezhet hozzánk. Belgrádban mindeközben már számolgatni kezdték a lehetséges összeget, amelyet majd a még meg nem épült csatlakozó vezetékek termelnének az államháztartásnak. Földgázilletékből például évi 500-600 ezer dolláros bevételre számítanak – közölte Vojislav Vuletić, a Szerbiai Földgázegyesület elnöke. De nem a pénz az egyedüli haszna az energetikai közvetítői szerepnek, ugyanis az ország munkaerőpiacának a helyzetén is jelentősen javítana, ha ezer-kétezer munkás a gázvezeték karbantartásán dolgozhatna már 2019-től. A belgrádi szakember igyekezett cáfolni a nyugat-európai elképzeléseket, amikor kijelentette, hogy az orosz földgáznak Európában nincs alternatívája. Hozzátette: hiába ismételgetik egyesek az Egyesült Államokból érkező, illetve az afganisztáni energiahordozóról szőtt „esti meséket”, neki bizonyítéka is van arra, hogy az USA-ból eddig pusztán egyetlen tankhajónyi földgáz érkezett Észtországba, Lengyelországba és Portugáliába. Nincs Amerikának megfelelő kapacitása és műszaki háttere a szállítási problémák áthidalásához, komolytalan lenne valódi megoldásként szemlélni ezt a tranzitot – mondta Vojislav Vuletić.
Borítófotó: A török áramlatról a Boszporusz partján. Erdoğan–Vučić-találkozó a Yildiz palotanegyedben Europress/AFP
