Öt alá

Szerintem
Rég volt ilyen jó bőrben a gazdaság, mint amilyenben most van – ezt jelentette a KSH. Pontosabban: kiigazítás nélkül 4,4, az alapfolyamatokat megragadva, a szezonalitást és a munkanaphatást kiszűrve ennél még impozánsabb, 4,7 százalékos növekedést mutat az első negyedéves adat. Mondhatni: öt alá.

Ráadásul a prognózisok szerint a kilátások is rózsásak. Ugyanis tartósan erőteljes bővülésre Magyarország ritkán képes, pláne úgy, hogy az állam pénzügyei is rendben vannak. Nem mi állítjuk, hanem optimista közgazdászok, hogy abszolút benne van a pakliban erre az évre egy ötszázalékos gyarapodás is. A megapesszimisták szerint most vagyunk a csúcson, vagyis innentől kezdve lefelé tartunk. 

Minden bizonnyal ismerik az idevonatkozó szakértői megállapításokat, miszerint a gazdaságunk csak azért dübörög, mert az itt megtelepedett multik és az uniós források hajtják a motorokat, egyébként meg semmi sem teremne az ugaron. Ha pedig a világcégek itteni leányvállalatai leállnak a fejlesztésekkel, s kevesebb EU-s pénz érkezik, akkor bizony lőttek a hazai bővülésnek. Cseppet sem mellesleg: azért (is) választunk kormányt, hogy a gazdaságpolitikájával előmozdítsa a növekedést, és azért (is) tartunk jegybankot, hogy pénzügyi oldalról menedzselje ezt. 

A fenti okfejtés mellett fontosabb, hogy ki mit érez a KSH számaiból. Azt például érezzük, hogy többet keresünk és több a fizetésünk, mint korábban, miként azt is, van-e munkahelyünk vagy sem, valamint hány új lakás talál gazdára, a járműparkunk frissül-e, netán öregszik. Illetőleg mennyit és mennyiért vásárolunk, avagy évente hányszor járunk nyaralni. 

Annak is örülhetünk, hogy az elmúlt húsz év leforgása alatt nem volt olyan, hogy minden növekedési tényező egyszerre húzna, s mindez nem eladósodásból történik! Minden jel szerint egy ideig kitart a lendület, s látván a kormányzati és a jegybanki elszántságot, a „célkeresztbe” a fenntartható gyarapodás került. Hogy az „öt alából” miként is kerekedik egész szám, azon múlik többek között, hogy lesz-e elegendő és megfelelő tudású dolgozó. Továbbá tudunk-e úgy változtatni a gazdasági szerkezeten, hogy több legyen a hozzáadott értéket előállító tevékenységeknek az aránya, de hatalmas lehetőségek rejlenek a bürokrácia csökkentésében is. 

A megapesszimistáknak pedig üzenjük: ha eddigi jóslataik is teljesültek volna, nem itt tartanánk. Károgás helyett pedig töltsenek le csengőhangot!  

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink