A legnagyobb ugrás az építőiparban következett be, amelynek éves növekedési üteme a tavalyi negyedik negyedévhez képest bőven megduplázódva, 47 százalékra ugrott, de gyorsult az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom bővülése is. Az első három hónapban a hazai gazdaság gyarapodása mind éves, mind negyedéves összehasonlításban az első helyre került az EU országait tekintve, a növekedési többletünk pedig négy százalékpontra ugrott az euróövezet, 3,7 százalékpontra pedig az EU bővüléséhez képest, így a felzárkózásunk érdemben gyorsult.
A kilátások pedig a meglévő külső kockázatok ellenére továbbra is biztatók. A hatéves bérmegállapodás, a minimálbér-emelések, valamint az egész régióra jellemző akut munkaerőhiány és az ezt kísérő dinamikus keresetemelkedés miatt a fogyasztás a következő esztendőkben is tartósan erős oszlopa maradhat a gyarapodásnak. Az év második felétől induló és jövőre tovább szélesedő családvédelmi akcióterv szintén bővíti a családok költési lehetőségeit. Az építőipar szerződésállománya és a kivitelezési fázisba kerülő beruházások ugyanakkor a következő években is magasan tarthatják az invesztíciók volumenét. Ehhez csak részben járulnak hozzá az uniós fejlesztések, mivel minden ágazatban beruházási és építési boom van. Ez látszik az iroda-, a lakás-, az ipari, a logisztikai szektorban, a szálloda-, a kereskedelmi és más építési piacokon is. Hazánkba szinte ömlik a működő tőke; a tavalyi kimagasló volumenű, 1380 milliárd forintnyi működőtőke-beruházási döntés után az idén már 950 milliárd forint közelében járnak az invesztíciós határozatok. Ennek hatására pedig új ipari és exportkapacitások jönnek létre, amelyek ellensúlyozhatják a gyenge külső kereslet visszafogó hatását. Az ipar kedvező kilátásait a rendelésállomány és az új rendelések két számjegyű növekedése is támogatja.
A kedvező kilátások mellett az ez évi bővülést az úgynevezett statisztikai áthúzódó hatások is segítik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az esztendő hátralévő részében a GDP negyedéves összevetésben stagnálást mutatna, az éves gyarapodás technikailag akkor is elérné a 3,4 százalékot. Félszázalékos dinamikák esetén pedig 4,2 százalékot érne el az idén a bővülés, ami meglehetősen pesszimista előrejelzés az előbb említett kilátások mellett. Összességében tehát 2019-ben a növekedés ismét megközelítheti az 5 százalékot a tavalyi impozáns, 4,9-es gyarapodást követően.
Szemben a 2000-es évek első felével, a dinamikus bővülés egyúttal nem párosul fenntarthatatlan egyensúlyi mutatókkal. A központi költségvetés egyenlege az első négy hónapban mindössze 39 milliárd forint volt, ami rekordalacsonynak számít. Az első negyedév végére az államadósság 70,1 százalékra csökkent a GDP arányában, a folyó fizetési mérleg, illetve a külső finanszírozási igény pozíciója szufficites maradt, ami lehetővé teszi a külső adósságok további csökkenését. Amennyiben pedig sikerül lehívni az uniós forrásokat, az átutalásoknak köszönhetően a büdzsé masszívan többletbe fordulhat, így a következő években az államadósság nominálisan is csökkenthető lesz.
