Akik mindig külföldi kottából játszottak, most is ezt teszik. Jelenleg az Európai Ügyészség a sláger, amely állítólag a korrupció ellen lépne fel. A 2010 előtti világból jól ismert módon, ha külföldi (például német) cégek építik fővállalkozóként az autópályákat és a vasútvonalakat, az nem korrupció. Amikor 2010 után ahol lehet, már magyar cégek a fővállalkozók, és a profit nagyobb része is itthon marad, az persze nem lehet más, csak „korrupció”. Így lesz a hazai ellenzék sokadszorra a multik hasznos idiótája.
Brüsszel sem áll le. A Sargentini-jelentés valós céljait rohamtempóban akarják megvalósítani. Még a 2019-es EP-választás előtt el akarják fogadni az új uniós költségvetést, amelyben a balti országok azt kapnák jutalmul, amit a visegrádiak büntetésül. Előbbiek „túl fejlettek”, utóbbiak nem akarnak migránsokat befogadni, de ugyanúgy 25-25 százalékot vonnának el tőlük a déli tagállamok megsegítésére.
Magyarország (és nemsokára Lengyelország) szavazati jogának a felfüggesztése esetén nem vétózhatnánk meg az új büdzsét, amely a Soros-hálózat „civiljeinek” is több pénzt juttatna. Felfüggesztett szavazati jog mellett Brüsszel már kicsavarhatja a magyar határkerítés kaupukulcsát is a kezünkből.
Nem csoda, ha az EU-s győzelmükön felbátorodott Soros-szervezetek minden fronton támadnak. Leginkább persze a migráció terén, ahol Ausztria és Olaszország sem lehet nyugodt. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága ugyanis tényfeltáró delegációkat küld e két országba, amelyek a migránsok befogadását vizsgálják.
Bulgária és Románia is „korrupt”, ami persze egyfelől adottság, másfelől ugyanúgy multicégek viszik el az uniós források zömét, mint 2010 előtt nálunk. Málta csak azért nem kerül fel Sargentini radarjára, mert csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Judith Sargentini neve idővel elődjéhez, Rui Tavareshez hasonlóan feledésbe merül. A kár, amelyet a „jelentésével” okozott, azonban tartós lesz.
