Persze a meglepő az lett volna, ha nem ezt teszik: az öt év alatt elérhető, összesen 27 százalékos hozam a mai körülmények között kiválónak számít, miközben gyakorlatilag kockázatmentes befektetésről van szó. Ennek tükrében nem túl bátor következtetés azt feltételezni, hogy rövid idő alatt több százmilliárd forintnyi MÁP Plusz köt ki a háztartásoknál, érezhetően átrendezve ezzel a lakossági megtakarítási portfóliót. Az új, hosszú lejáratú állampapír megjelenésével a hazai kisbefektetők a mostaninál is nagyobb mértékben finanszírozhatják az államot: az év végén mért, nagyjából 5800 milliárdos lakossági állampapír-állomány az idén még gyorsabb ütemben gyarapodhat tovább.
Az átrendeződés ugyanakkor rá is fér a háztartások megtakarítási állományára, amely az utóbbi években dinamikusan nő, de az összetétele korántsem tekinthető ideálisnak. Az egyik gond – amely leginkább a nullához konvergáló betéti kamatokkal magyarázható –, hogy a lakosságnál lévő készpénzállomány túl gyors ütemben növekszik: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2018 végén 4800 milliárd forint közelében járt a kimutatott mennyiség, ami az összes pénzügyi eszköz közel 9 százalékát jelentette. A másik, szintén az alacsony kamatkörnyezet okozta jelenség, hogy a múlt év végén közel 8900 milliárd forintot kitevő háztartási betétállomány nagyjából hetven százaléka lekötés nélkül pihen a lakossági számlákon: ez további, hozzávetőleg 6000 milliárdnyi pihenő pénzt jelent, ami tovább csökkenti a háztartások megtakarítási portfóliójának teljesítményét. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy a hazai lakosságnak összességében több mint tízezer milliárd forintnyi, parlagon heverő megtakarítása lenne, hiszen valamekkora likvid pénztömeg – akár számlapénz, akár készpénz – mindig kell, hogy legyen a háztartásoknál: módosításra csak az arányok szorulnak.
A MÁP Plusz az egyik fontos és hatékony lépés lehet a pihenő pénzek megmozgatásához, hiszen tudja azt, amit a legtöbb magyar kisbefektető elvár: alacsony kockázat mellett nyújtott értékelhető hozamot. Ha pedig a lakosságnál lévő pihenő pénznek csak a töredékét is befektetik – akár a bankszámlákról, akár a kredencekből –, már az is figyelemre méltó eredmény lesz.
