A most hat százalékra visszaesett Jobbik, az ugyancsak hatszázalékos, az eddigi legrosszabb eredményét elkönyvelő MSZP–P és a két százalékra csúszdázó LMP a tavalyi országgyűlési s az öt évvel ezelőtti EU-s eredményeihez képest is nagyot bukott. Az ellenzéki pozícióik szintén jelentősen gyengültek.
A nyertesek, a több mint 16 százalékra feljött Demokratikus Koalíció, valamint a tíz százalékot elért Momentum viszont nagyon megerősödtek – ezentúl egymásra is oda kell figyelniük –, olyannyira, hogy átírhatják az eddigi helyi, önkormányzati választási alkukat. A vidéki településeken ugyan miért állnának be egy harmatgyenge jobbikos vagy MSZP-s jelölt mögé?
A Gyurcsány Ferenc hátralépésével megerősödő DK nagyot húzott Dobrev Klára elindításával, sok szocialista szavazót átcsábított a lendületes és jó kommunikátornak számító pártelnökfeleség. 2022-ben akár még kormányfőjelölt is lehet belőle a baloldalon, ezt leginkább a férje akadályozhatja meg. Akár családi dráma is lehet a vége: kérdés, mekkora Gyurcsány egója, hiszen három év múlva egy sokkal élesebb politikai szituációban, az országgyűlési választásokon kellene épp a feleségét önmaga elé helyeznie.
De ne szaladjunk ennyire előre: most az őszi főpolgármester-választásban is új fejezet következhet. A két ellenzéki rivális, Puzsér Róbert és Karácsony Gergely szinte elveszítette a hátországát. Nagy kérdés, hogy a baloldalnak valóban olyan politikusokat kell-e csatasorba küldeniük Tarlós Istvánnal szemben, amelyek (támogató) pártjai akár szét is eshetnek egy uniós választás előtt.
A május 26-i megméretés legnagyobb nyertese a Fidesz–KDNP. Az 52 százalékos eredmény az egész kontinensen kimagaslónak számít. Főleg annak figyelembevételével, hogy az EU-s választásokat általában a kormány elleni protestszavazásként könyvelik el Európában. Itt korántsem érvényesült ez a megközelítés: soha ekkora részvétel mellett, soha ekkora (1,8 milliós) szavazataránnyal nem nyert még a pártszövetség.
De a mozgósítást szinte a tökélyre fejlesztő Fidesz–KDNP sem dőlhet hátra, hiszen ősszel – mint már említettük – más logikájú voksolás következik. Az önkormányzatokért ugyanis nemcsak pártlisták, hanem helyi politikusok, polgármester- és képviselőjelöltek is versenyeznek majd. Tehát az egyéni szimpátiáknak, az egyéniségeknek sokkal nagyobb lesz a szerepe, mint most. Az elmúlt öt év helyi és országos teljesítménye lesz a perdöntő, ami a kampányban is teljesen más megközelítést kíván, mint az uniós választáshoz való hozzáállás. Mindenesetre a Fidesz–KDNP-nek nem kell bonyolult alkudozásokba bonyolódnia más pártokkal, most már minden erejével azon lehet, hogy az önkormányzatokra összpontosítson. Az ellenzék pedig nem az ellenféllel, hanem ismét magával lesz elfoglalva.
Alighogy véget ért az egyik kampány, kezdődhet is az új.
