A demonstráció kudarca szemmel láthatóan hideg zuhanyként érte a naponta Orbán bukását vizionálókat, immáron sokadszor csapta őket arcul a valóság. A magyarok ugyanis minden kutatás alapján örülnek annak, hogy hosszú válságokkal teli időszak után csaknem elértük a teljes foglalkoztatottságot. Míg 2010 előtt az volt a kérdés, hogy van-e munka, mára a munkaerőhiány vált égető problémává. Azért ez mégis a kisebb gond.
Talán az is hozzájárult a tiltakozás kudarcához, hogy a törvényi változtatás által érintett dolgozók jelentős része lehetőséget lát a kormányzati szándékban, az ugyanis jelentősen csökkenti a többletmunka előtt tornyosuló bürokratikus akadályokat. Elvégre most van konjunktúra, most lehet pénzt keresni.
Gyakran visszatérő ellenzéki érv volt a törvénymódosítás kapcsán, hogy annak elfogadásával külföldre üldözik a munkavállalókat. Nos, mindenki, akinek van külföldön dolgozó ismerőse, tudja nagyon jól, hogy Nyugat-Európában sokkal többet túlóráztatják a vendégmunkásokat. Nem beszélve arról, hogy a munkaerőhiány miatt a cégvezetők nem tudják már csak úgy zsarolni a foglalkoztatottakat, hiszen pillanatok alatt továbbállhatnak, és Magyarországon belül is találnak maguknak új munkahelyet. A túlóra vállalása kizárólag a munkavállalók és a munkaadók közös megegyezésén alapulhat.
Az ellenzéki pártok viselkedése ebben a kérdésben érthető, hiszen minden témából igyekeznek politikai tőkét kovácsolni. Teszik a dolgukat. Egyelőre alacsony hatásfokkal.
