Tévedés azt hinni, hogy Budapestet vagy Varsót nemzeti szuverenitást védő következetes politikája vagy az állítólagos korrupció miatt büntetné Brüsszel.
A helyzet sokkal inkább az, hogy az unió az egyik lyukat a másikkal akarja betömni, mivel az euróövezet egyben tartását szolgáló pénzteremtési eszközök túlnyomó része már elkopott. Legkésőbb ez év szeptemberében ráadásul kifut az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja, és az alapkamat emelése is várható. Ez megdrágítja a zóna országai államadósságának az újrafinanszírozását.
A déliek szószólójaként Macron francia elnök előrelátóan sürgette az övezet közös költségvetését, amely a 19 eurót használó tagállam GDP-jének néhány (becslések szerint 3-4) százalékát tenné ki. Tizenegy északi nettó befizető ráadásul már jelezte, hogy nem akar többet fizetni, és Merkel kancellár sem rajong Macron terveiért. Berlin eddigi „legjobb” ajánlata egy Európai Valutaalap (EMF) létrehozása, amely kedvező hiteleivel segítené át az eurózóna tagországait a megszorításokon.
Reformok nélkül nincs közös betétbiztosítás, de transzferuniónak nevezett adósságátvállalás sem. Ehhez Macronnak és a déli tagoknak érdemi reformokat lenne szükséges elindítaniuk, például a 62 éves francia nyugdíjkorhatárt 65 vagy 67 esztendőre kellene emelni.
A most kiszivárogtatott brüsszeli javaslat az EU-s államok GDP-jének az egy százalékát kitevő költségvetés csupán töredékét, feltehetőleg a kohéziós támogatásokat érintené, ami messze kevesebb a francia elnök által vártnál. Addig marad a német kancellár által javasolt versenyképességi tanács, amely majd reformjavaslatokat ad a déli tagországoknak (is).
A Kelet-Közép-Európától elvonni szándékozott pénz messze nem elég a déli államok problémáinak az orvoslására, azokon az EKB majdnem 2000 milliárd eurós kötvényvásárlása sem tudott segíteni. Brüsszel most a mi zsebünkben turkál, ám ennek okán kevesebb német és osztrák cég tud majd nálunk autópályát és vasutat építeni, vagy mentőautót, buszt és csúcstechnológiát eladni. A helyüket szívesen vennék át kínai vállalatok.
Talán az sem véletlen, hogy az új magyar kormány egyik prioritása pont a brexit miatt kieső EU-s források pótlása a hazai ipar versenyképességének a javítása által.
