Drága-e hát a kötelező?

Szerintem
Tavaly is folytatódtak a korábbi trendek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon: az átlagos díj tovább emelkedett – és már 33 ezer forint közelébe kúszott –, miközben a biztosítók díjbevétele is több mint húszmilliárd forinttal gyarapodott. Nem véletlen tehát, hogy időnként kissé szarkasztikusak, illetve indulatosak az erről szóló beszámolók alatt megjelenő kommentárok az internetes hírportálokon.

A hírfogyasztók reakciói persze bizonyos szempontból érthetők: a gépjárműfenntartás költségei folyamatosan emelkednek Magyarországon (is), így nem túl felemelő élmény rendre arról olvasni, hogy az egyik fontos elemnél is folyamatos és viszonylag erőteljes ütemű a növekedés. Alaposabban a számok mögé nézve viszont be kell látni, hogy a kgfb-tarifák emelkedése egyrészt elkerülhetetlen, másrészt feltehetően tartós is lesz, mert egész egyszerűen nincs olyan körülmény, amely az ellenkező irányba mutatna, viszont számos tényező fűti a drágulást.

Az első, a tarifák növekedését hozó elem az átlagos kárérték növekedése: a járművek alkatrészei ma egyre bonyolultabbak, így drágábbak is, ezek nyomán egy közúti baleset bekövetkeztekor jóval nagyobb átlagos költséggel kell számolniuk az érintetteknek. Ehhez szorosan kapcsolódik a második tényező, a munkaköltség növekedése: a szervizek rezsióradíjai gyors ütemben nőnek, jelentős részben az egyre égetőbb szakemberhiány miatt. Nem elhanyagolható emellett az sem, hogy maguknak a szolgáltatóknak – a biztosítóknak – is egyre nagyobb működési költségekkel kell számolniuk, részben a növekvő bérköltségek, részben az egyre szigorúbb szabályozói előírások miatt. Ezekhez adódik még az év végi kgfb-kampány – egyébként nagyon helyes – eltörlésének az árfelhajtó hatása: miután a járműpark egyre nagyobb hányadánál évközi a szerződés fordulója, jóval kevesebben fordítanak figyelmet a szerződésük felülvizsgálatára.

Mindezek nyomán egyáltalán nem lehet csodálkozni azon, hogy változó ütemben ugyan, de szinte folyamatosan emelkednek a kgfb-tarifák, amelyek egyébként nemzetközi összehasonlításban még így sem tekinthetők nagyon magasnak: Olaszországban például egy robogó éves biztosítási díja is 170 euró környékén mozog. Persze ezt nehéz belátnia annak, aki havi jövedelme egyre nagyobb hányadát kénytelen egyetlen, és egyre korosodó autója fenntartására költeni. Ettől viszont még nem változik meg az alaphelyzet: az idő előrehaladtával a gépjárműfenntartás egyre nagyobb luxus lesz, amit a tulajdonosoknak finanszírozniuk kell. És ez nemcsak a kötelező biztosításra, hanem minden más költségelemre is vonatkozik.