Amit azonban már most nagy valószínűséggel lehet látni, az a piaci hatás. Makroszinten a Pénzügyminisztérium szerint az idén az akcióterv költségvetési hatása a GDP 0,3, jövőre 1,1 százalékát teszi ki. És növekedési többlettel is jár: az idén a GDP-t 0,1-0,2, 2020-ban 0,3-0,5 százalékkal emelheti meg, miközben a hiányt nem növeli.
Érdekesebbek azonban a konkrét, mikroszintű változások. Egyfelől a 10 millió forintos babaváró ingyen hitel hatása, amely a személyi kölcsönök piacát is átformálja, hiszen szabadon felhasználható, így nem csoda, hogy tízből nyolc kismama tervezi azt felvenni. A ténylegesen hitelképes kismamákat, családokat (körülbelül az érdeklődők kétharmada) is figyelembe véve évente hozzávetőleg 50-60 ezer ilyen kölcsön folyósítható. Az idei évből hátralévő hat hónapban ennek mintegy fele. E családok többsége (92 százalék) a maximális összeget szeretné, de az átlagjövedelem valójában 6-7 millió forintot enged szélesebb körben.
De természetesen a CSOK-támogatások könnyítése is sokat jelent. Főként az, hogy a legalább kétgyerekeseknél (vagy ennyit vállalóknál) a kedvezményes CSOK 10-15 millió forintig immár a használt lakásokra is felvehető. Mindehhez a falusi CSOK rendszere is hozzájön sok helyütt vidéken. E hírekre az eleve évek óta felfutóban lévő ingatlanpiac még egy nagyot „lódult”. Ez a nekiiramodás azonban már február közepe után, a bejelentést követő hetekben megtörtént.
Március végére az eladók jellemzően 10-15 százalékkal emelték az árakat a lakáspiacon. A vevők azonban egyre válogatósabbak, különösen a fővárosban, a nagyvárosokban, ahol a legfelkapottabb környékek árai már az elmúlt években jelentősen emelkedő fizetések ellenére is magasak, egyre több családnak kell a városoktól kijjebb költöznie.
Az utóbbi hetekben viszont egyre több jel mutat arra, hogy a lakóingatlanok iránti keresletnek is vannak korlátai. Úgy tűnik, hogy a remek babaváró kölcsön és az emelt CSOK-hitelösszegek ellenére sem növelhető tovább a lakások ára. A családok – amúgy egyre vastagabb – pénztárcájába sem fér bele minden. Ráadásul a befektetők a növekvő kamatozású állampapírokban – főként a MÁP Pluszban – lassan jobb hozamot érhetnek el, így egy részük szintén kikophat a lakáspiacról.
