A fővárosi értelmiség pártja volt. Ők alapították, és néhány vidéki nagyváros kivételével soha nem tudta megvetni a lábát Budapesten kívül. A rendszerváltozás forgatagában odacsapódó antikommunista érzelmű emberek akkor hagyták ott az SZDSZ-t, amikor szembesültek vele, hogy jobban gyűlölik a nemzeti érzelmű pártokat, mint a kommunisták utódait, és az első adandó alkalommal összefognak azokkal a hatalomért. Hasonlóképp tette egykori szavazóinak a kétharmada is. Politikai szempontból innen az út már csak lefele vezetett. A rendszerváltozás utáni háromosztatú pártrendszert ez a lépésük felszámolta, és az új választóvonal a posztkommunista utódpárthoz való viszony lett. Ebben a térben pedig folyamatosan fogyott a politikai levegő, és így a szavazat is a számukra.
De az SZDSZ ereje nem a voksok számában rejlett. Jelentős beágyazottságuk volt a sajtó, a média berkeiben, a művészeti világ dolgozói és a gazdaság vezető tisztségviselői körében is.
A nyugati ember öngyűlöletének eszméje itthon ebben a körben terjedt akadálytalanul, s ezért válhatott gúny tárgyává a kereszténység és a nemzeti eszme, merthogy a nyugati ember öngyűlölelete annyiban módosult, hogy a saját nemzetét még annál is jobban lenézte. Korát megelőző nyelvi lelemény volt például a „magyarkodás” kifejezés meghonosítása, ami akkor még valószínűleg egyetlen más nyelvre átfordítva sem lett volna érthető: az amerikaiskodás, a németkedés vagy az olaszkodás kifejezést valószínűleg igen csodálkozva nézte volna az illető nemzet fia.
A magyar hagyományok lenézése, a doktriner liberalizmus propagálása, az antiszemitizmus vádjának bunkóként való forgatása a más világképet vallókkal szemben mind ennek a körnek a szellemi öröksége.
Az idea képviselete politikai pártként négy éve már jogilag is megszűnt. A feltámasztására tett eddigi kísérletek a szavazók érdeklődésének hiányában idáig kudarcosak, de hogy az eszme hátországa nem szűnt meg, az jól látható ezen mikro- és törpepártok nemzetközi médiaszárnyalásán.
A párt megszűnt, az eszme maradt.
Lehet, hogy fordítva jobban jártunk volna?