De biztos, hogy lesz, az ugyanis a kapitalizmus sajátossága, hogy tíz-húsz évente beüt a krach.
Egyre inkább állítható: amennyiben egy újabb pénzügyi, majd gazdasági válság alakul ki, az azt követő recesszió súlyosabb hatású lehet, mint az előző krízis – pedig az sem volt piskóta.
Elsősorban azért, mert sokan nem tartották szárazon a puskaport: az adóssághegyek csak nőttek, a jegybankok hosszú időn keresztül lazítottak, a részvényárfolyamok indokolatlanul emelkedtek, a devizák pedig túlárazottakká váltak. Közben a katonai konfliktusok mellé egy amerikai–kínai kereskedelmi háború is becsatlakozott – dióhéjban ennyit a globális „feszről”. Kicsit tudományosabban: az extralaza monetáris intézkedések bátorították a kockázatvállalást, amelyet a szabályozásoknak éppen korlátozniuk kellene. Most pedig a nagy jegybankok szigorítanak, nyomják a fékpedált.
De mi történik Európában? Csak és kizárólag mindent a világgazdaság viharos hullámaira foghatunk? Aligha, sőt ellenkezőleg.
Az öreg kontinenst ugyanis centrifugális erők tépik szét – éppen most.
Elég csak a brexitre, a kontinenst megosztó migrációs vitára és az egyre nagyobb pénzügyi problémákra gondolni.
Ha pedig a 2008-as globális recesszió „lelke” az adósságválság volt, cseppet sem lehetünk nyugodtak. Az unió tucatnyi tagállama nagy államadóssággal küzd, s az európai bankrendszer telis-tele van úgynevezett nem teljesítő hitellel, olyan kölcsönnel, amelyet nem fizetnek vissza határidőre. Közben német és olasz „alapbankokat” kell konszolidálni. S nagy általánosságban nem lehet ráfogni Európára, hogy felpörgött volna. Ráadásul akadnak olyan gazdaságok, amelyek még el sem érték vagy csak most hozták be korábbi, a 2008-as krízis előtti (!) teljesítményüket.
Mindenki előtt ismert, hogy Magyarország erőteljesen integrálódott Európa gazdaságába, vagyis egy mennydörgéshez nem elég egy szimpla villámhárító.
Gazdasági és politikai stablitás kell, deviza- és aranytartalék, jó pénzpolitika, külső pénzügyi sérülékenységünk teljes felszámolása, továbbá a helyzethez alkalmazkadó jogi szabályozás. Az uniós centrifuga már beindult, s a kiszorítóerő elvén működő szerkezet sajátossága a szétválasztás.
Lehet, hogy most dől el, ki lesz majd fenn és lenn.
